A görög helyzet önbeteljesítő jóslat

Görögországban több mint egy hát alatt sem tudtak megegyezni a pártok a kormányalakításról. Mivel egyik párt sem tudta megszerezni a koalíció létrehozásához szükséges mandátumokat, júniusra kiírták az újabb választásokat, ami az előzetes felmérések szerint már teljesen más eredményeket mutat majd.

A görög választók ugyanis még a választások előtt egy nappal is bizonytalanok voltak, az akkori felmérések szerint az emberek több mint fele nem tudta egyértelműen megmondani, kire fog szavazni. Az elmúlt tíz nap azt is megmutatta, miért. Az Athéni Gazdasági és Üzleti Egyetem szervezésében készült egy felmérés, ami már 31% fölötti eredményt jelez a Syriza pártnak. Korábban nagy vihart kavart, hogy a párt a választások előtt megnégyszerezte a támogatottságát - csakhogy azóta újra megduplázta. Ez csak és kizárólag annak köszönhető, hogy a párt vezetője nem volt hajlandó összejátszani a hitelszerződést támogató pártokkal, helyette viszont bejelentette, hogy semmisnek nyilvánítja a hitelszerződést, és sikeres kormányalakítás esetén államosítja a bankokat.

Ebből az esetből több tanulságot is le kell vonni. Egyrészt: a görög választók ugyanúgy kiábrándultak a demokráciából, mint az Európai Unió összes többi országában. (nyugaton kevésbé, keleten egyre nagyobb mértékben, de az irányvonal jól kivehető) Nem tudták, kire szavazzanak, mivel az elmúlt évtizedekben a demokratikus politikai elit eljátszotta a becsületét. Mikor a Syriza vezetőjén volt a sor, és a választási ígéretekhez híven nem lépett szövetségre az IMF-pártokkal, ez olyan mértékben megnövelte a párt népszerűségét, hogy a több évtizednyi választási hazugságokat követően ez eufórikus hangulatot teremtett az országban. A legújabb felmérés szerint a hitelt erőltető pártok támogatottsága tovább csökkent, a Syriza támogatottsága megduplázódott. Ez már önmagában elég beszédes eredmény.

Másrészt: a bizonytalanság legfőbb oka az utólagos felmérések alapján az volt, hogy a választók nem tudták, melyik pártnak hihetik el, hogy tényleg felmondja a hitelszerződést. Ezért össze-vissza szavaztak mindenkire. Most, hogy a Syriza vezetője a szerződést érvénytelennek nyilvánította, a választók már nagyon is tudják, kire akarnak szavazni. Ez ilyen egyszerű, és ezzel a görög nép sokkal inkább véleményt nyilvánított, mint magával a szavazással.

A görög helyzet egy önbeteljesítő jóslat. (A nyugati rendszer összeomlása is az, és ezzel nem tudnak mit kezdeni) Görögországban a választások után nem alakult kormány. Ez a nemzetközi befektetők körében olyan pánikrohamot idézett elő, hogy a görög gazdaság ha eddig nem is, az újabb választásokra bizonyosan olyan állapotba kerül, hogy elkerülhetetlenné válik a drachma újbóli bevezetése. 

Nem árt megjegyezni azt sem, hogy nyugaton már nem folyik éles harc a görög tagságért. Korábban a vita azon folyt, hogy előáll-e majd a mostani helyzet - most már azon vitáznak, hogy a görögök kilépése után milyen sorsa lesz az eurozónának. A Der Spiegel pár napja egyenesen amellett érvelt, hogy a görögök lépjenek ki az eurozónából - és hogy a több éves médiacsendet megtörve egy ilyen cikk megjelenhetett, az szintén beszédes.

Júniusban újabb választások lesznek, ami a jelenlegi állás szerint kétféleképpen végződhet: vagy a Syriza egyedül megszerzi a kormányalakításhoz szükséges 151 mandátumot, vagy egy kisebb párttal lép szövetségre és koalíciós kormány fog létrejönni. Mindkét esetben egyértelmű a bankok államosítása és a drachma bevezetése. A veszteségek miatt pánikoló befektetők éppen most teremtik meg az ehhez szükséges feltételeket.

Molnár István

"A görög kilépés nagyobb lavinát indít majd, mint a Lehman bukása"

A mexikói központi bank vezetője, Guillermo Qrtiz pénteken bejelentette, hogy a világ összes országának készülnie kell, mert ha Görögország kilép az eurozónából, az nagyobb lavinát fog elindítani, mint 2008-ban a Lehman Brothers csődje - és számolni kell azzal, hogy az USA gazdasági növekedése leáll, a dollár elértéktelenedése pedig felborítja a globális pénzügyi egyensúlyt. A bankvezető szerint sorban be fog következni az államcsőd a világ valamennyi országában, melyek aránytalanul nagy mértékben függenek a nemzetközi hitelezőktől.

A görög kilépés azért jár sokkal nagyobb kockázattal, mert az eurozóna bankjai adják a világ összes hitelezésének 36%-át, így működésük is nagy mértékben attól függ, hogy a hitel-láncolat összes eleme fizetőképes-e. Ha egy ország nem fizet, a pénz hiánya azonnal jelentkezni fog és a működés kérdésessé válik. Franciaország és Spanyolország bankjai adják az ázsiai országoknak folyósított hitelek több mint kétötödét, de az ázsiai országok egy része is a dollártól erős függésben van, így ha beindul egy láncreakció, könnyen fizetésképtelenné válhatnak. A bankvezető elmondása szerint a Lehman Brothers csődje óta azon dolgoznak, hogy miközben a mexikói bankrendszert a nemzetközi bankokkal összhangban működtetik, fel legyenek készülve arra, hogy egy nagyobb katasztrófa esetén azonnal függetlenedni tudjanak. Nem kérdéses, hogy erre szükség lesz, mivel a BBVA spanyol bank is jelen van az országban, Spanyolország pedig a közeljövőben fizetésképtelenné válhat és valószínűsíthető a bank csődje is. Mexikó pedig exportja 80%-át az Egyesült Államokba küldi, így ha ez a folyamat mozgásba lendül, könnyen öngerjesztővé válhat.

A hétvégi G8 találkozón a legiparosodottabb országok vezetői megegyeztek a spanyol bankrendszer feltőkésítésében. Ezzel együtt persze ki is jelentették, hogy a közeljövőben valószínűsíthető, hogy Spanyolország fizetésképtelenné válik, vagyis bármennyire is tőkésítik a bankokat, maga a hír is el fogja zavarni a pénzesebb befektetőket. Ahogy a görög fizetésképtelenség is önbeteljesítő erőt kapott az ilyen hírektől, a spanyol helyzet ugyanígy fog alakulni.

Molnár István