Manipulál a valutaalap?

Sorozatosan elszámította magát bukaresti elemzők szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a román gazdaság alakulásáról szóló előrejelzésekkel, tévedéseit pedig „hurráoptimista” forgatókönyvekkel igyekszik leplezni – manipulálva, sőt tudatosan szembehazudva a nyilvánosságot.

„Mi a magyarázat arra, hogy az országot sújtó válság után egy-két évvel az IMF erős gazdasági növekedést jósol Romániának?” – tette fel a kérdést a napokban személyes blogján a nemzetközi pénzintézet Romániáról szóló jelentéseit górcső alá vevő Florin Citu elemző.

Az ING Bank volt vezető közgazdásza annak kapcsán elemezte az IMF jelentéseit, hogy ezek az elmúlt időszakban rendszerint „hurráoptimista” prognózisokat tettek közzé, amelyeket később mindannyiszor módosítani kellett. Florin Citu szerint az IMF kalkulációiba becsúszott súlyos tévedések egyetlen magyarázata, hogy a valutaalap hibásan tételezte fel, miszerint a potenciális román GDP-t nem befolyásolta a válság. Ennél is nagyobb gond az elemző szerint, hogy az IMF manipulál a román gazdaság várható alakulására vonatkozó adatokkal, miközben semmiféle megoldási javaslatokat nem kínál a bukaresti hatóságok számára.

A szakértő véleménye csupán egy ama román elemzők álláspontja közül, akik szerint a néhány évvel ezelőtt Romániát kemény megszorításokra kényszerítő IMF saját sikerpropagandája részeként festi rózsaszínre az ország jövőjét. Románia 2009-ben 20 milliárd euró értékű készenléti hitelmegállapodást kötött az IMF irányítása alatt, amelyet tavaly egy 3,6 milliárd euró értékű, elővigyázatossági hitelszerződés követett.

A washingtoni pénzintézet sugallatára a kormány 2010-ben 25 százalékkal lefaragta a közalkalmazottak bérét, és 15 százalékkal kívánta csökkenteni a nyugdíjakat, ám miután ezt az alkotmánybíróság megvétózta, 19-ről 24 százalékra srófolta fel az áfát. Noha csak ebben az évben kétszer cserélődött ki a kormánygarnitúra Bukarestben, a valutaalap elvárásaival szembeni viszonyulás terén nem történt változás.

A májusban hatalomra került balliberális pártszövetség (USL) is ellenvetés nélkül végrehajtja az IMF diktálta intézkedéseket, legyen szó az állami kézben lévő vállalatok – például a Tarom légitársaság és a CFR áruszállító részlege – privatizációjáról vagy az előre be nem kalkulált, viszont szigorúan a pénzintézet által erőltetett idei gázáremelésről. Nem csoda, hogy a pénzintézet Romániáról szóló jelentései – például a legutóbbi, október végén közzétett – rendszerint arról szólnak, hogy az ország jó irányba halad az IMF-fel kötött hitelmegállapodás keretében, és gazdasága növekedését jobbára csak az eurózóna államadósság-válsága fenyegeti.

A világgazdasági kilátásokkal összefüggésben a valutaalap úgy becsüli, jövőre Románia magasabb gazdasági növekedést produkálhat Lengyelországnál is: miközben az idei évre továbbra is fenntartja a 0,9 százalékos gazdasági növekedési előrejelzését, 2013-ra 2,5 százalékos GDP-bővülést prognosztizál – holott tavasszal még 3 százalékosat vetített előre. Amivel viszont csak az a baj, hogy a pénzintézet jóslatai eddig nemigen váltak be: tavaly ősszel még 2,3–2,8 százalékos növekedést jósoltak a román gazdaságnak 2012-re, idén tavasszal 1,3–1,8 százalékra romlott az előrejelzés, míg augusztusban már csak 0,9 százalékos növekedést valószínűsítettek.

Nagy Ágnes, a román jegybank igazgatótanácsának egyetlen magyar tagja szerint az idei év gyenge teljesítményéhez viszonyítva tűnik optimistának a prognózis, hiszen a két százalékot meghaladó növekedés csak abban az esetben lesz megvalósítható, ha a nemzetközi és a belföldi gazdasági konjunktúra egyaránt szerencsésen alakul. Az ország várható kilátásai terén ráadásul még nagyobb zavart okoz, hogy az IMF által a napokban közzétett újabb jelentés már azt sem tartja kizártnak, hogy – a szerkezeti reformok elmaradása esetén – a román gazdaság a következő években öt százalékkal esik vissza, a lej pedig 15–20 százalékkal is leértékelődhet.

Mircea Coşea makrogazdasági elemző, volt reformügyi miniszter (1993–1996) szerint a pesszimista forgatókönyv a külföldi befektetők Romániától való elriasztását szolgálja. Coşea – aki a kilencvenes években tagja volt a Világbankkal és az IMF-fel tárgyaló román delegációnak – úgy nyilatkozott: már csak azért is érthetetlen a valutaalap hozzáállása, mivel korábban kemény költségvetési megszorításokra intette Bukarestet, ám semmiféle támogatást nem nyújtott a hatóságoknak a gazdasági fellendülés ösztönzése érdekében.

Sarkosabban fogalmaz Ilie Şerbănescu gazdasági szakértő, aki szerint az IMF kudarcra ítélt politikáját bizonyítja, hogy a pénzintézet sorrendben nyolcadszor kénytelen felülvizsgálni romániai prognózisát, mivel a korábbi előrejelzéseket a tények már nem igazolták. „Programot dolgozott ki Romániának, amelyről azt állította, hogy ilyen és ilyen eredményeket fog elérni, de egyetlen alkalommal sem jött be a számítása. Jobban mondva az IMF tudatosan hazudott, hiszen szakértői nem idióták, csak rosszindulatúak” – írta a Business24.ro üzleti portálon megjelent elemzésében Şerbănescu.

Talán nem véletlen, hogy a napokban Crin Antonescu, az USL liberális társelnöke felvetette: Romániának újra kellene tárgyalnia a Világbankkal és az IMF-fel kötött hitelszerződés feltételeit. A kormány ragaszkodik a 16 százalékos egységes adókulcs megtartásához, holott az IMF felvetette annak húsz százalékra történő emelését. Ugyancsak Bukarest tehetetlenségéről árulkodik az alapélelmiszerek áfájának hosszú ideje tervezett csökkentése is. Victor Ponta a hétvégén kijelentette, kormánya az IMF delegációjának a héten kezdődő felülvizsgálati tárgyalásokon ismét előterjeszti a 24-ről kilenc százalékra történő lefaragást.

Az IMF – a költségvetésbe befolyó összegek várható csökkenésére hivatkozva – eddig is határozottan ellenezte a kezdeményezést, holott a román kormány szerint az alacsonyabb áfa visszaszorítaná az adócsalást.

Rostás Szabolcs - kronika.ro