A magyar média és annak balliberális oldala napok óta támadja azokat
a felsőoktatási keretszámokat, amit a kormány engedélyezett a jövő évi
felsőoktatási felvételi során. A magyar felsőoktatás komoly gondokkal
küzd, mondják. Ezek a gondok valósak, de a színfalak mögé kell nézni.
A helyzet az, hogy nem beszélünk a felsőoktatás
túlméretezettségéről. Nem szabad elfelejteni azt, hogy az elmúlt
évtizedben őrült mennyiségben zártak be óvodákat, bölcsődéket,
iskolákat és középiskolákat. E közben mi történt? Nemcsak megmaradtak a
régi felsőoktatási intézmények, hanem újak is nyíltak, de a régi
felsőoktatási intézmények például egykori tanárképző főiskolák, még
bővítették is tanszékeik és szakjaik számát. Magyarán a magyar
felsőoktatás elszabadult a számokat tekintve.
A hallgatók száma óriási mértékben nőtt. Mi indokolta ezt? Semmi!
Pontosabban az, hogy lezüllesszék a magyar felsőoktatás színvonalát egy
olyan szintre, ami segíti ennek az országnak a kiüresítését
felsőoktatási oldalról nézve. 2010-ben 29 állami, 25 egyházi, illetve
15 magán felsőoktatási intézmény volt az országban. Összesen 69
felsőoktatási intézmény. Csak józanul átgondolva és számolva az ember
azt mondja, hogy ez sok. Túl sok. 19 megyével és a fővárossal együtt
számolva arányosan is sok. Egy tízmilliós országban ennyire, de még
közel ennyire sincs szükség. Erre rájött a mostani kormányzat is (de
inkább arra, hogy pénz nincs rá - szerk.), de nem lehet kiállni, és azt
mondani, hogy jövő évtől nem működtetünk 10 intézményt tovább, mert
felesleges. Más megoldás kellett, amivel elsorvasztják a felesleget. Ez
pedig a keretszámok megvágása. Nincs mód másképpen csökkenteni, csak
így a számot.
A bölcsészek feleslegét, a filozófia, szabad bölcsész, politológia,
szociológia, antropológia szakok leendő munkanélküli végzőseit csak így
lehet eltüntetni a rendszerből. Nem lehet ontani a tanítókat tovább,
miközben a végzettek nagy része külföldön tud csak munkát találni
takarítóként, vagy éhbérért dolgozik valamelyik multinál. Persze ebből
még botrány lesz, hiszen a magyar felsőoktatás több szakirányát a
magyarországi zsidóság szinte megszállta, e között a bölcsész szakok a
vezetők.
Vissza kell állítania minőségi felsőoktatást is, hiszen a liberális
oktatáspolitika meghozta gyümölcsét. Olyan tízezrek kaptak az elmúlt
években érettségit, akiknek a nagy része a 90-es években nem került
volna közelebb a küszöbnél az egyetemekhez vagy főiskolákhoz. Ezeknek a
nagy része nem lett volna szabad, hogy bekerüljön az érettségizők
körébe sem.
Miközben kellő mértékben lezüllesztették a fiatalságot, a középfokú
oktatás színvonalát és az érettségi a kész röhej kategóriájába szorult,
addig megemelték a felvehető és államilag finanszírozott keretszámokat.
Persze nem kell mondani, hogy a gólyatáborok ivászatával megindult több
éves egyetemi „buli” még nagyobb vonzerőt jelentett. A színvonalban
erősen lezuhant hallgatói állománynak már írási-olvasási, illetve
matematikai-számolási felkészítőket kellett tartani az egyetemeken és
főiskolákon az első félévekben. A helyzet a színvonalat tekintve
borzalmassá vált és ezen természetesen változtatni kell.
A Hallgatói Önkormányzatok (HÖK) is hőbörögnek. Nem csoda, hiszen
ezek osztják el sokszor az ösztöndíjakat, lakhatási támogatásokat és
még sok dolgot, ami pénzről szól. Az itt jelen lévőknek a felsőoktatás
nemcsak a megszerezhető papírról, hanem a pénzről szól. Nekik és
holdudvaruknak jár minden. Sokaknak és főleg azoknak, akik ezt
megérdemelnék sokszor semmi. Korszerű és állandó kollégium és minden
pénz, ami kikaparható a rendszerből a HÖK-ösöket illette mindig is.
Persze nekik nagyon fáj, és vergődnek a médiában a számukra kialakuló
negatív helyzet miatt. Az utóbbi évtizedekben a HÖK a balliberális
oldalnak a gyűjtőhelye lett. Nagyon sok mszp-s szdsz-es alak itt kezdte
a „pályafutását”.
Magyarán a HÖK politikai ügy elsősorban. A hatalomnak érdemes lenne
felülvizsgálni ezek gazdálkodását. Biztosak vagyunk benne, hogy sok
bilincs kattanna a végén a kezeken gazdasági visszaélések miatt. Olyan
pofátlanul lapátolták ki a pénzt a rendszerből, hogy az már
elképzelhetetlen. Sokszor még a HÖK bűvköréhez nem tartozók is
felemelték szavukat, de az intézmények vezetői sokszor nem is
foglalkoztak, vagy nem mertek politikai okokból foglalkozni ezekkel. A
helyzet kilátástalan, de a változások után vissza kell állni a régi
irányba, és a felsőoktatásnak egy dolgot kell csinálnia, minőségi
diplomákat és diplomásokat kell adnia ennek az országnak újra.
Fazekas József
Nem tandíj - felsőoktatási reform!
Radikálisan csökkentette a kormány az államilag finanszírozott
felsőoktatási keretszámot. Az intézkedés következtében a
felsőoktatásban tanulók több mint nyolcvan százaléka részben, vagy
teljes egészében maga fizetheti a továbbtanulását.
A keretszámokat a szerdai kormányülésen egyeztették. A csütörtök
délelőtti sajtótájékoztatón azonban ötöltek-hatoltak, de a pontos
adatokat nem ismertették. Felsőoktatási reform, az intézkedések
szánalmas megmagyarázása (melyből "kiderült", hogy a kevesebb
tulajdonképpen több), másra nem futotta. Sajtóhírek szerint a
keretszámok megfelelnek az Emberi Erőforrások Minisztériumának december
3-i tervezetével. Eszerint 10 480 tanuló kap teljes állami ösztöndíjat,
46 330 pedig részösztöndíjat. A mesterképzésben 16 000, doktori
képzésben 1 300 hely lesz.
A hallgatók fel vannak háborodva, demonstrációkat helyeztek
kilátásba, népszavazást írnának ki. A Hallgató Önkormányzatok Országos
Konferenciája szerint "Immár bizonyíték van arra, hogy a kormány az
ifjúság ellen van. Erre a lépésre nincs ésszerű indok, nincs magyarázat
és nincs mentség. Elherdálják az ország jövőjét, külföldre kergetik
öcséinket és húgainkat. Véleményünk szerint nem az árulja el a hazáját,
aki elhagyja a boldogulása érdekében, hanem az árulja el a
honfitársait, aki megszavazta ezt a képtelen előterjesztést. Nem
hagyjuk, hogy az ifjúságot a felső tízezer arisztokráciájára és
alattvalókra osszák, ennek megakadályozására minden eszközt fel kell
használni."
Hozzáteszik: „Itt már nincs jobb- és baloldal, felső tízezer van és a többiek.”
Bányai PéterKezdődik a diákok eladósítása is
Magyarországon döbbenetes méreteket ölt a lakosság eladósodása. Hogy
csak a legdrasztikusabb példát említsük, több mint százezer család,
azaz nagyjából félmillió ember vár kilakoltatásra. A banki visszaélések
következtében eladósodott, vagy egyszerűen munka nélkül, vagy
alig-fizetéssel a közüzemi díjakat fizetni képtelen dolgozók után
lassan a diákok is beállhatnak a sor végére.
A kormány nagylelkűségének köszönhetően ugyanis a felsőoktatásban
immár saját pénztárcájukból tanulók költségeik fedezésére felvehetik a
diákhitelt. Amit aztán majd munkába állva törleszthetnek. Az
ösztöndíjjal aláírt hallgatói szerződés szerint ráadásul képzési idejük
kétszereséig (alap esetben tehát hat évig) Magyarországon kell
dolgozniuk. Mert ugye, új munkahely az lesz milliószámra...
Bányai Péter Lassan mondom: nem lesz tandíj!
Politikai szélhámosok körében dívik a köpönyegforgatás. A
"felsőoktatási reform" bejelentése alkalmával emlékeztessünk a Fidesz
kampányidőszaki retorikájára, akik ellenzékben még nagyon ellenezték a
fizetős felsőoktatást, a választások előtt pedig mélyre... hajoltak a
hallgatók előtt.
Pokorni Zoltán idézve 2008-ból: "A Fidesz a március 9-iki
népszavazás eredményessége esetén törvényjavaslatot nyújt be az
Országgyűlésben annak érdekében, hogy a tandíjat, a vizitdíjat és a
kórházi napidíjat ne csak jövő év január elsejétől, hanem az addig
hátralévő időszakban se lehessen beszedni." Valamint: "Ahhoz viszont
elegendő (a tandíj bevezetése), hogy tehetséges fiatalokat távol
tartson az egyetemektől és főiskoláktól."
Valamint álljon itt Orbán Viktornak a hallgatói önkormányzatokhoz címzett kampánylevele 2009 novemberéből.
"Tisztelt HÖK Elnök!
Mindenekelőtt kérem, engedje meg, hogy megköszönjem munkáját, hiszen a hallgatói önkormányzatok nagyon fontos szerepet töltenek be az egyetemisták és főiskolások érdekeinek képviseletében.
Meggyőződésem, hogy mi, magyarok leginkább az eszünkkel, a tudásunkkal boldogulhatunk a világban, nekünk ez a legfőbb erőforrásunk. Ezért szülőként és politikusként is érthetetlen számomra, hogy a Gyurcsán-Bajnai korszak megszorításai miatt az intézmények támogatása évek óta folyamatosan csökken. Hovatovább az egyetemek és a főiskolák puszta fenntartása is megoldhatatlan gondot fog okozni.
A józan ésszel teljesen ellentétes volt, hogy a kormány magántőkét bevonó beruházásokba kényszerítette a felsőoktatási intézményeket,amelyek emiatt veszedelmes mértékben eladósodtak, és ha 2008 márciusában nem fogunk össze a szociális népszavazáson, akkor ma minden hallgatónak tandíjat kellene fizetnie.
Ráadásul a kormány által előterjesztett jövő évi öltségvetés újabb komoly veszélyt jelent, hiszen a Bajnai-csomag már a felsőoktatási rendszer létét veszélyezteti.
A közvetlen veszély elhárítására, így a felsőoktatási intézmények működésének biztosítására irányuló módosító javaslatok elutasításával az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők világossá tették, hogy nem a józan eszükre, hanem a pártutasításra hallgatnak a költségvetési szavazásnál.
Ezért én az igazi megoldást a változásban látom, ami jövő tavasszal bekövetkezhet, ha a többség úgy akarja.Bizakodó vagyok, mert egyre erősödik azoknak a hangja, akik azt mondják: Magyarország megérdemli, hogy olyan kormánya legyen amely az ország és az emberek érdekeit tartja szem előtt, odafigyel az emberek mindennapi problémáira,és a józan ész megoldásaival segíti őket céljaik elérésében.
Itt az idő, hogy a politika végre meghallja Magyarország hangját.
Amennyiben a választópolgárok megtisztelnek bizalmukkal,a következő polgári kormány nem ellenfelekként, hanem a jövő erőforrásaiként tekint majd a fiatalokra.
Munkájához jó egészséget és sok erőt kívánok!
Budapest, 2009 november
Tisztelettel:
Orbán Viktor
a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke"
Változnak az idők. A hazug azonban hazug marad!
Bányai Péter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése