2012. december 7., péntek

Felsőoktatás-válság viták

A magyar média és annak balliberális oldala napok óta támadja azokat a felsőoktatási keretszámokat, amit a kormány engedélyezett a jövő évi felsőoktatási felvételi során. A magyar felsőoktatás komoly gondokkal küzd, mondják. Ezek a gondok valósak, de a színfalak mögé kell nézni.
A helyzet az, hogy nem beszélünk a felsőoktatás túlméretezettségéről. Nem szabad elfelejteni azt, hogy az elmúlt évtizedben őrült mennyiségben zártak be óvodákat, bölcsődéket, iskolákat és középiskolákat. E közben mi történt? Nemcsak megmaradtak a régi felsőoktatási intézmények, hanem újak is nyíltak, de a régi felsőoktatási intézmények például egykori tanárképző főiskolák, még bővítették is tanszékeik és szakjaik számát. Magyarán a magyar felsőoktatás elszabadult a számokat tekintve.
A hallgatók száma óriási mértékben nőtt. Mi indokolta ezt? Semmi! Pontosabban az, hogy lezüllesszék a magyar felsőoktatás színvonalát egy olyan szintre, ami segíti ennek az országnak a kiüresítését felsőoktatási oldalról nézve. 2010-ben 29 állami, 25 egyházi, illetve 15 magán felsőoktatási intézmény volt az országban. Összesen 69 felsőoktatási intézmény. Csak józanul átgondolva és számolva az ember azt mondja, hogy ez sok. Túl sok. 19 megyével és a fővárossal együtt számolva arányosan is sok. Egy tízmilliós országban ennyire, de még közel ennyire sincs szükség. Erre rájött a mostani kormányzat is (de inkább arra, hogy pénz nincs rá - szerk.), de nem lehet kiállni, és azt mondani, hogy jövő évtől nem működtetünk 10 intézményt tovább, mert felesleges. Más megoldás kellett, amivel elsorvasztják a felesleget. Ez pedig a keretszámok megvágása. Nincs mód másképpen csökkenteni, csak így a számot.
A bölcsészek feleslegét, a filozófia, szabad bölcsész, politológia, szociológia, antropológia szakok leendő munkanélküli végzőseit csak így lehet eltüntetni a rendszerből. Nem lehet ontani a tanítókat tovább, miközben a végzettek nagy része külföldön tud csak munkát találni takarítóként, vagy éhbérért dolgozik valamelyik multinál. Persze ebből még botrány lesz, hiszen a magyar felsőoktatás több szakirányát a magyarországi zsidóság szinte megszállta, e között a bölcsész szakok a vezetők.
Vissza kell állítania minőségi felsőoktatást is, hiszen a liberális oktatáspolitika meghozta gyümölcsét. Olyan tízezrek kaptak az elmúlt években érettségit, akiknek a nagy része a 90-es években nem került volna közelebb a küszöbnél az egyetemekhez vagy főiskolákhoz. Ezeknek a nagy része nem lett volna szabad, hogy bekerüljön az érettségizők körébe sem.
Miközben kellő mértékben lezüllesztették a fiatalságot, a középfokú oktatás színvonalát és az érettségi a kész röhej kategóriájába szorult, addig megemelték a felvehető és államilag finanszírozott keretszámokat. Persze nem kell mondani, hogy a gólyatáborok ivászatával megindult több éves egyetemi „buli” még nagyobb vonzerőt jelentett. A színvonalban erősen lezuhant hallgatói állománynak már írási-olvasási, illetve matematikai-számolási felkészítőket kellett tartani az egyetemeken és főiskolákon az első félévekben. A helyzet a színvonalat tekintve borzalmassá vált és ezen természetesen változtatni kell.
A Hallgatói Önkormányzatok (HÖK) is hőbörögnek. Nem csoda, hiszen ezek osztják el sokszor az ösztöndíjakat, lakhatási támogatásokat és még sok dolgot, ami pénzről szól. Az itt jelen lévőknek a felsőoktatás nemcsak a megszerezhető papírról, hanem a pénzről szól. Nekik és holdudvaruknak jár minden. Sokaknak és főleg azoknak, akik ezt megérdemelnék sokszor semmi. Korszerű és állandó kollégium és minden pénz, ami kikaparható a rendszerből a HÖK-ösöket illette mindig is. Persze nekik nagyon fáj, és vergődnek a médiában a számukra kialakuló negatív helyzet miatt. Az utóbbi évtizedekben a HÖK a balliberális oldalnak a gyűjtőhelye lett. Nagyon sok mszp-s szdsz-es alak itt kezdte a „pályafutását”.
Magyarán a HÖK politikai ügy elsősorban. A hatalomnak érdemes lenne felülvizsgálni ezek gazdálkodását. Biztosak vagyunk benne, hogy sok bilincs kattanna a végén a kezeken gazdasági visszaélések miatt. Olyan pofátlanul lapátolták ki a pénzt a rendszerből, hogy az már elképzelhetetlen. Sokszor még a HÖK bűvköréhez nem tartozók is felemelték szavukat, de az intézmények vezetői sokszor nem is foglalkoztak, vagy nem mertek politikai okokból foglalkozni ezekkel. A helyzet kilátástalan, de a változások után vissza kell állni a régi irányba, és a felsőoktatásnak egy dolgot kell csinálnia, minőségi diplomákat és diplomásokat kell adnia ennek az országnak újra.

Fazekas József

Nem tandíj - felsőoktatási reform!


Radikálisan csökkentette a kormány az államilag finanszírozott felsőoktatási keretszámot. Az intézkedés következtében a felsőoktatásban tanulók több mint nyolcvan százaléka részben, vagy teljes egészében maga fizetheti a továbbtanulását.
A keretszámokat a szerdai kormányülésen egyeztették. A csütörtök délelőtti sajtótájékoztatón azonban ötöltek-hatoltak, de a pontos adatokat nem ismertették. Felsőoktatási reform, az intézkedések szánalmas megmagyarázása (melyből "kiderült", hogy a kevesebb tulajdonképpen több), másra nem futotta. Sajtóhírek szerint a keretszámok megfelelnek az Emberi Erőforrások Minisztériumának december 3-i tervezetével. Eszerint 10 480 tanuló kap teljes állami ösztöndíjat, 46 330 pedig részösztöndíjat. A mesterképzésben 16 000, doktori képzésben 1 300 hely lesz.
A hallgatók fel vannak háborodva, demonstrációkat helyeztek kilátásba, népszavazást írnának ki. A Hallgató Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint "Immár bizonyíték van arra, hogy a kormány az ifjúság ellen van. Erre a lépésre nincs ésszerű indok, nincs magyarázat és nincs mentség. Elherdálják az ország jövőjét, külföldre kergetik öcséinket és húgainkat. Véleményünk szerint nem az árulja el a hazáját, aki elhagyja a boldogulása érdekében, hanem az árulja el a honfitársait, aki megszavazta ezt a képtelen előterjesztést. Nem hagyjuk, hogy az ifjúságot a felső tízezer arisztokráciájára és alattvalókra osszák, ennek megakadályozására minden eszközt fel kell használni."
Hozzáteszik: „Itt már nincs jobb- és baloldal, felső tízezer van és a többiek.”
Bányai Péter

Kezdődik a diákok eladósítása is


Magyarországon döbbenetes méreteket ölt a lakosság eladósodása. Hogy csak a legdrasztikusabb példát említsük, több mint százezer család, azaz nagyjából félmillió ember vár kilakoltatásra. A banki visszaélések következtében eladósodott, vagy egyszerűen munka nélkül, vagy alig-fizetéssel a közüzemi díjakat fizetni képtelen dolgozók után lassan a diákok is beállhatnak a sor végére.
A kormány nagylelkűségének köszönhetően ugyanis a felsőoktatásban immár saját pénztárcájukból tanulók költségeik fedezésére felvehetik a diákhitelt. Amit aztán majd munkába állva törleszthetnek. Az ösztöndíjjal aláírt hallgatói szerződés szerint ráadásul képzési idejük kétszereséig (alap esetben tehát hat évig) Magyarországon kell dolgozniuk. Mert ugye, új munkahely az lesz milliószámra...
Bányai Péter

Lassan mondom: nem lesz tandíj!


Politikai szélhámosok körében dívik a köpönyegforgatás. A "felsőoktatási reform" bejelentése alkalmával emlékeztessünk a Fidesz kampányidőszaki retorikájára, akik ellenzékben még nagyon ellenezték a fizetős felsőoktatást, a választások előtt pedig mélyre... hajoltak a hallgatók előtt.
Pokorni Zoltán idézve 2008-ból: "A Fidesz a március 9-iki népszavazás eredményessége esetén törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésben annak érdekében, hogy a tandíjat, a vizitdíjat és a kórházi napidíjat ne csak jövő év január elsejétől, hanem az addig hátralévő időszakban se lehessen beszedni." Valamint: "Ahhoz viszont elegendő (a tandíj bevezetése), hogy tehetséges fiatalokat távol tartson az egyetemektől és főiskoláktól."
Valamint álljon itt Orbán Viktornak a hallgatói önkormányzatokhoz címzett kampánylevele 2009 novemberéből.

"Tisztelt HÖK Elnök!
Mindenekelőtt kérem, engedje meg, hogy megköszönjem munkáját, hiszen a hallgatói önkormányzatok nagyon fontos szerepet töltenek be az egyetemisták és főiskolások érdekeinek képviseletében.
Meggyőződésem, hogy mi, magyarok leginkább az eszünkkel, a tudásunkkal boldogulhatunk a világban, nekünk ez a legfőbb erőforrásunk. Ezért szülőként és politikusként is érthetetlen számomra, hogy a Gyurcsán-Bajnai korszak megszorításai miatt az intézmények támogatása évek óta folyamatosan csökken. Hovatovább az egyetemek és a főiskolák puszta fenntartása is megoldhatatlan gondot fog okozni.
A józan ésszel teljesen ellentétes volt, hogy a kormány magántőkét bevonó beruházásokba kényszerítette a felsőoktatási intézményeket,amelyek emiatt veszedelmes mértékben eladósodtak, és ha 2008 márciusában nem fogunk össze a szociális népszavazáson, akkor ma minden hallgatónak tandíjat kellene fizetnie.
Ráadásul a kormány által előterjesztett jövő évi öltségvetés újabb komoly veszélyt jelent, hiszen a Bajnai-csomag már a felsőoktatási rendszer létét veszélyezteti. 
A közvetlen veszély elhárítására, így a felsőoktatási intézmények működésének biztosítására irányuló módosító javaslatok elutasításával az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők világossá tették, hogy nem a józan eszükre, hanem a pártutasításra hallgatnak a költségvetési szavazásnál.
Ezért én az igazi megoldást a változásban látom, ami jövő tavasszal bekövetkezhet, ha a többség úgy akarja.Bizakodó vagyok, mert egyre erősödik azoknak a hangja, akik azt mondják: Magyarország megérdemli, hogy olyan kormánya legyen amely az ország és az emberek érdekeit tartja szem előtt, odafigyel az emberek mindennapi problémáira,és a józan ész megoldásaival segíti őket céljaik elérésében.
Itt az idő, hogy a politika végre meghallja Magyarország hangját.
Amennyiben a választópolgárok megtisztelnek bizalmukkal,a következő polgári kormány nem ellenfelekként, hanem a jövő erőforrásaiként tekint majd a fiatalokra.
Munkájához jó egészséget és sok erőt kívánok! 
Budapest, 2009 november
Tisztelettel: 
Orbán Viktor
a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke"

Változnak az idők. A hazug azonban hazug marad!
Bányai Péter

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése