A magyar
gazdasági válság nem a világválság következménye, mivel a visszaesés
Magyarországon már 2006-ban elkezdődött, a gazdaság 2002-2008 között nem
fenntartható pályára állt, s hiába volt évi 4 százalékos a
GDP-növekedés, ebből a gazdaság belső forrásból csak 1-2 százalékot
produkált, a többi külső forrásból valósult meg – mondta Mellár Tamás
egyetemi tanár a Magyar Franchise Szövetség közgyűlésén tartott
előadásában hétfőn, Budapesten.
Ugyancsak tévesnek nevezte a professzor azt, hogy az unió és az
eurózóna válsága okozta a magyar gazdaság válságát, mert egyrészt a
Magyarország nem tagja az eurózónának, másrészt az ország évek óta az
uniós átlag alatt teljesít. A mai kormány unortodoxnak nevezett
gazdaságpolitikáját neokonzervatívnak minősített Mellár Tamás. Ezt
mutatja szerinte például, hogy az egykulcsos jövedelemadóval növelte a
jövedelmi egyenlőtlenségeket, miközben az adócsökkentés nem hozta
magával a kereslet bővülését. A magyar válság strukturális jellegű, ez
pedig nem kezelhető sem monetáris, sem fiskális politikával –
mondta.Kifejtette, a kormányzati kiadás növelése és az olcsó hitel nem
lesz hatásos. A gazdaság egyik szegmensében versenyképes, zömében
nemzetközi cégek, míg a másikban hazai tulajdonban lévő és zömmel
versenyképtelen cégek tevékenykednek.
Az
előbbieket különadóval bünteti a kormány, az utóbbiak hiába kapnak
olcsó hitelt, csak a versenyképességüket konzerválják, anélkül, hogy
érdemben növelnék a munkahelyek számát. Azt kellene elérni, hogy a
magyar tulajdonú cégek hozzáadott értéket adjanak azokhoz az
exporttermékekhez, amelyeket a multi cégek állítanak elő – mondta a
kutató. A magyar gazdaság 30-40 éve vergődik ebben a csapdában, de máig
nem sikerült kitörni belőle – hangsúlyozta. Mellár Tamás kifejtette: a
rendszerváltáskor 62-65 százalékos GDP-arányos adóssága volt az
országnak, (Külső-belső. B-R szerk.) jelenleg az adósság 80
százalékos, de közben – a privatizációval – az ország felélte az állami
vagyon 80-85 százalékát. A mostani kormány sem tudott csökkenteni
érdemben a hiányon, miközben felélte a 3 ezer milliárd forintnyi
magán-nyugdíjpénztári vagyon nagy részét. “Magyarország a permanens
vagyonfelélés stádiumában leledzik” – vélte Mellár Tamás.
A
professzor kitért arra is, hogy miközben 1969 és 1989 között a gazdaság
éves átlagban 3 százalékkal növekedett, addig azóta 1 százalék az
átlag. Ma már a többi visegrádi ország is megelőzte Magyarországot,
amely továbbra is az EU átlag 60 százalékán áll.Hiányzik a nagy elosztó
rendszerek – nyugdíj, felsőoktatás, egészségügy – reformja is.
Felesleges 40 helyen képezni közgazdászt, miközben a fűnyíróelven működő
megszorítás a legjobb intézményekből küldi nyugdíjba a kvalifikált
oktatókat. Nem a szellemi tőke hiányzik a reformok kidolgozásához, hanem
a társadalmi körülmények olyanok, hogy megakadályozzák azt –
hangsúlyozta az előadó.A kitörési pontokhoz érve hármat említett a
professzor. A mezőgazdaságban termelési láncokat kell létrehozni,
amelyek az alapanyagból készterméket hoznak létre.
Az
alapanyag termelésbe sok kis gazdaság kapcsolódhat be, munkát adva a
vidéki népességnek. Jelenleg a nagybirtokokon kukoricát és búzát termel
modern technológiával néhány ember, és ez az alapanyag hagyja el
exportként az országot.A másik két kitörési pont lehet a helyi zöld
erőművekben előállított megújuló energia, illetve a
technikai-technológiai réseket kihasználó kutatás-fejlesztés.Végül a
vélhetően hamarosan megszűnő túlzott deficit eljárásról szólva kiemelte:
a 3 százalék alatti hiányt úgy érte el a gazdaságpolitika, hogy
felszámolta a következő évek növekedési lehetőségét. Egyúttal nagy lesz a
csábítás a gazdaság élénkítésére, amihez forrásként ott van az MNB
devizatartaléka, illetve az államháztartás finanszírozásához is
hozzájárulhat a jegybank azzal, hogy a másodlagos piacon állampapírokat
vásárol. Ez a gazdaságélénkítés átmenetileg 1-2 százalékos növekedést
hozhat, azonban nem gyógyítja a strukturális bajt, sőt a versenyképtelen
cégek segítése növeli az importot, ami az infláció növekedésével és a
forint gyengülésével járhat – mondta. A kormánynak előnyös az infláció,
mivel csökkenti az adósságot – tette hozzá.Kérdésre válaszolva az előadó
így jellemezte a jövő évi választások után várható helyzetet: ha a
jelenlegi kormány marad, a külföldi tőke elkezdi elhagyni az országot,
ha új kormány jön, az béna kacsa lesz.
(MTI)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése