
Összesen tizenhárman élnek a helesfai házban, köztük négy, három év alatti gyermek és több beteg felnőtt
Csányitól várnak segítséget – Romokban egy helesfai család
“Ebben az országban rengetegen azt szeretnék, hogy mások oldják meg súlyos problémáikat… Egy ekkora család siránkozik, a küzdelem helyett…” – Az SzRTI véleménye a lap alján
- Hír és vélemény -
A bama.hu-n Katus Eszter írja: “A Devecz házaspárnak hat gyermeke és kilenc unokája van, most tizenhárman élnek együtt. Jövő hónapban a bank viszi a házukat.
–
Láttuk Csányi Sándort egy tévéműsorban, ahol arról beszélt, hogy ő is
szegény családból jött, és hogy a középiskolában még késsel-villával sem
tudott enni. Azt mondta, azoknak próbál segíteni, akik saját hibájukon
kívül kerültek nehéz helyzetbe, és akik kapaszkodót, egy szalmaszálat
keresnek. Ott segít, ahol nagy a baj. Hát, úgy gondoltuk, akkor talán mi
is fordulhatunk hozzá – magyarázza Devecz István, miért keresték fel az
OTP Bank vezérigazgatóját.
A
kétségbeesett nagyapa már a műsort követő nap, stoppal nekivágott az
útnak az egyik unokájával. Nagyjából öt óra alatt fel is értek
Budapestre, ahol személyesen szerettek volna beszélni Csányi Sándorral.
Erre azonban nem volt lehetőségük, ezért levelet írtak neki, amelyben
azt kérték, látogasson el hozzájuk a vezérigazgató, és hallgassa meg a
problémájukat.
- Küszöbön a kilakoltatás, fogytán az idejük -
A
népes család (csak a helesfai családi házban tizenhárman laknak,
összesen négy generáció) akkor került igazán nehéz helyzetbe, amikor az
egykor bányászként dolgozó nagyapától elvették a rokkant nyugdíját.
Ugyan a bányászok egészségkárosodási járadékát végül megkapta, az az
összeg több tízezer forinttal kevesebb, mint a nyugdíja volt. Aztán jött
a második csapás: a cég, ahol sofőrként dolgozott, csődbe ment, őt
pedig elbocsátották. Hasonlóan járt a veje is. Azóta hiába járnak cégtől
cégig, sehol nem alkalmazzák őket. Márpedig a családnak nagy szüksége
lenne a pénzre.
–
Jövő hónapban egy másik bank kilakoltat minket – mutatja az értesítést
Devecz István. – A banki hitelek, amiket felvettünk, túlnőttek rajtunk.
Annak idején mindent annak a tudatában vettünk fel, hogy fizetni tudjuk a
részleteket. De most, hogy nincs munkák, már nem megy. Újabb és újabb
hitelt kértünk, hogy fizetni tudjuk az előzőeket – a havi kiadásunk több
mint 600 ezer forint lett, a bevételünk pedig 100 ezerrel kevesebb
ennél. Igyekszünk mindent fizetni, de már nincs miből…
- Nem érkezett segítség, hiába várták reménykedve -
A
tévéműsor óta eltelt majdnem két hónap, de hiába. Senki nem kereste fel
őket. – Csányi úr nem jött el, csak egy levelet kaptunk a bank elnöki
tanácsadójától. Azt írták, sajnálják, de Csányi úr sűrű időbeosztása
miatt nem tud ellátogatni hozzánk. Negyven év munkája semmivé lesz a
jövő hónapban, elveszítem a házamat, a családomat, ők pedig megadták egy
alapítvány címét, hogy keressük fel őket, bár adósságrendezésben sajnos
sem ők, sem a bank nem tud segíteni. Ennyi. Pedig mi nem kértünk
alamizsnát, sem pénzt! Csak munkát nekem és a vejemnek, és azt, hogy a
sok különböző hitelünket kiválthassuk eggyel, és csak azt kelljen
fizetnünk.
Ha
ebben egy bank vezérigazgatója, aki az ország egyik leggazdagabb,
legbefolyásosabb embere, nem tud közreműködni, akkor ki tud?”
A Szabad Riport véleménye:
Ebben
az országban rengetegen azt szeretnék, hogy mások oldják meg súlyos
problémáikat. -”Írok Orbán Viktornak, írok Gyurcsánynak, írok Szélesnek,
vagy Demjánnak, meg elmegyek Csányihoz…”
És
lám, egyik sem segít érdemben. Vajon miért is? – Hát azért, mert nem
érdeke. A kifosztásotok az érdekük, és nem a jólétetek. Vajon mitől
olyan gazdagok, – egy szegény országban?
Azt
kérditek; Ha Csányi nem tud segíteni, akkor ki? – Erre aztán nagyon
nehéz rájönni: Hát te saját magad. – Egy ekkora család siránkozik, a
küzdelem helyett…
Márpedig,
aki nem harcol a kifosztók ellen, annak vége. Lehet, hogy harc esetén
is, – de küzdelem nélkül soha nem fog győzni! Nem rimánkodni kell a
nagyúrnak, hanem fellépni ellene. A küzdelemnek pedig számtalan formája
van. Jogi lehetőségek, ügyészség, per, (költségmentességi kérelemmel). –
De azt is megkérdezzük: Vajon miért nem kerestek meg egyetlen
otthonvédő szervezetet sem?
És, ami az érdekes: arról nem szólt a hír, hogy vajon melyik bank viszi a házukat? – Csak nem az OTP?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése