A portugál kormány szétesése és a görög mentőhitel sorsa aggasztja az európai piacokat.
Mindenki
elpártolt a portugál kormány mellől: a lisszaboni tőzsde reggel
hatszázalékos eséssel nyitott, vezető indexe a PSI 5,4 százalékos
csökkenése még az egyiptomi válságot érző európai piacokon is a
legrosszabb érték volt, Portugáliában pedig 15 éve a legnagyobb zuhanás.
Az állami kézben lévő Banif bank részvényeinek ára 43 százalékot esett.
Nem
jobb a helyzet az állampapírok piacán sem: a tízéves kötvények hozama
jóval a veszélyes hétszázalékos szint fölé, 8 százaléka közelébe
kúszott, a tegnapi 6,4 pontos szintről kilőve folyamatosan emelkedik. A
CDS egy nap alatt 97 pontot emelkedett, délelőtt 501 ponton állt az
ötéves állampapírok esetében.
Mindez
azt mutatja: gyakorlatilag nincs jó megoldás a kabinet jelenlegi
válságára. A piacok ugyanis azt is büntetik, hogy Pedro Passos Coelho
miniszterelnök kedd este nem jelentette be lemondását, annak ellenére,
hogy kabinetje gyakorlatilag szétesett. Miután hétfőn, a hivatalával
szembeni meggyengült bizalomra és a társadalmi elfogadottság hiányára
hivatkozva távozott Vítor Gaspar pénzügyminiszter, kedden, utódjának
személye elleni tiltakozásul lemondott Paulo Portas külügyminiszter.
Ez
már önmagabán is elég lenne az amúgy is nehéz helyzetben lévő kormány
bukásához. Ám Portas egyben a kisebbik koalíciós partner, a CDS
vezetője, akit a párt összes kormánytagja szerdán követhet.
Passos
Coelho lemondta mai berlini útját – a német fővárosban az ifjúsági
munkanélküliség elleni uniós programot indítják el, ez a probléma
szintén súlyosan érinti a dél-európai országot. Elmarad a mai
kormányszóvivői tájékoztató is – ez önmagában még nem is lenne érdekes,
az indok annál inkább: folytatják, amint „a politikai helyzet világossá
válik”.
A
portugál kormány 2011 nyarán került hatalomra, néhány hónappal az után,
hogy az ország 78 milliárd eurós mentőhitelhez jutott az Európai
Bizottságtól, az Európai Központi Banktól és a Nemzetközi Valutaalaptól.
Az ennek fejében (még a választások előtt aláírt nyilatkozatukkal)
vállalt szigorú költségvetési konszolidáció miatt mára 25 százalékra
apadt a kormányfő népszerűsége, a 18 százalékos munkanélküliség és a
megszorítások miatt rendszeresek az utcai tiltakozások és a sztrájkok.
A
kormány áprilisban már a bukás szélére sodródott, amikor az ottani
alkotmánybíróság az idei költségvetés több intézkedését – például a
13-ik és 14-ik havi illetmények elvételét – megsemmisítette. Akkor
költségvetési zárolásokkal tudta az ország elkerülni az államcsődöt, és
azóta a hitelező trojka is elfogadta az időközben újraírt büdzsét. Sőt,
nyár elején a portugálok tíz- és ötéves állampapírjaikkal is
visszatértek a piacokra. A jó hangulatot az általános európai nyugalmon
túl az is javította, hogy Portugália haladékot kapott a mentőhitel
visszafizetésére.
A
visszaszerzett bizalom azonban mostanra eltűnt, és az is kérdés, a 78
milliárdos nemzetközi hitel elegendő lesz-e az államcsőd elkerülésére.
Ez különösen annak fényében aggasztó, hogy a görögöknél is újra
erősödnek a válság jelei – emeli ki a Reuters. Athénnak ugyanis két
napja van arra, hogy bemutassa, hogyan teljesíti a hitelezők által
megszabott feltételeket. A privatizációs tervek eddig nem teljesültek, a
közigazgatás reformja továbbra is várat magára, miközben a kormány ott
sem stabilabb, mint Lisszabonban. A görögöket azonban fenyegeti az a
veszély, hogy a trojka nem folyósítja a segélyhitel következő részletét.
A
két országból érkező aggasztó hírek nyomán az euró is gyengült: a
dollárhoz viszonyított árfolyama 1,30 alatt volt, ez május vége óta a
legrosszabb érték.
(Világgazdaság Online )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése