Egyiptom újra forrong

Vasárnap óta heves tüntetések folynak Egyiptom területén. Az egyiptomi ellenzék több százezre becsüli a tüntetők számát de vannak akik több millióról beszélnek.

Egy bizonyos, a napok óta tartó tüntetéseknek több halálos áldozata van és a sebesültek számát 200-300 fő közé tehető.

Az ellenzék élesen bírálja a Mohamed Murszi által vezetett iszlamista kormányt, továbbá alkalmatlannak tartja Egyiptom vezetésére és egyben lemondásra szólította fel a kormányt.

Mohamed Murszi kitart megbízatása mellett és drámai tv beszédében közölte, hogy esze ágában sincs mandátumát visszaadni és akár élete feláldozásával is kitart az egyiptomi demokrácia mellett.

Az elnök továbbá kifejtette, hogy a kormányba lépése óta eltelt egy évben nem tudott átütő lépéseket demonstrálni, hiszen egy korrupt kormányt kellett leváltani és annak minden hozományát felszámolni.

Az ügy pikantériája, hogy a hadsereg is kiadott egy közleményt melyben felhívja a kormány figyelmét a lehetséges katonai beavatkozás lehetőségére. Ezt ma reggel megerősítette a főparancsnokság, nyilatkozatukban kiáll az egyiptomi szabadság mellett és kijelentik, hogy a hadsereg a vérével védi meg a hazát és a népet.

A hadsereg főparancsnoka nyilatkozatban utasítja el a katonai diktatúra lehetőségét, viszont ha a hadsereg még a legális kormányt támadja azt addig csak katonai puccsnak nevezhetjük és a kormány eltávolítása után nem tudni melyre hajlik a katonai vezetés.

Murszi szerint a katonai puccsok ideje lejárt és kérte a hadsereg vezetőit,hogy az ultimátumot vonják vissza.

Eközben az utcákon egyre fokozódó helyzet alakul ki és szemtanuk szerint egymást lövik az emberek a pattanásig feszült helyzetben a hadsereg végső órákról beszél.

Alföldi Pál

Mi áll a háttérben?

Az Egyiptomban kialakult helyzet igen érdekes lehet számunkra, hiszen nem két egymással hadakozó erőről beszélünk, hanem bekapcsolódott egy harmadik is, a hadsereg.

Ez az erő nagyban fogja befolyásolni az egyiptomi politika jövőjét.

Hiába söpörte el az arab tavasz Hoszni Mubarak elnököt 2011-ben, és vette át a hadsereg az ideiglenes kormányzást másfél évre, hogy aztán az első demokratikusan választott elnöknek, Murszinak átadja a hatalmat, a Tahrir téri kedélyek sosem nyugodtak le igazán.

Az elmúlt év sem volt mentes a tüntetésektől: utcai akciók kísérték az alkotmány decemberi elfogadását, és a tavalyi parlamenti választást is, amely az iszlamista pártok győzelmét hozta. A legtöbb szavazatot a Szabadság és Igazság Pártja (FJP), a Muzulmán Testvériség politikai szárnya szerezte, ám az alkotmánybíróság érvénytelenítette az eredményt. A tervek szerint áprilisban indult volna újabb maratoni választás – egészen június végéig tartott volna –, ám a megmérettetésre várhatóan csak jövőre kerül sor.

A jelenlegi helyzetnél az ellenzék (mérsékeltek,mérsékelt iszlamisták,keresztények) igen komolyan megingatta a rendszert, hiszen ha nem is nyíltan, nem is tudatosan, a hadsereg az ellenzék kezére játszik. Ezzel gyengítve a jelenlegi kormányt, mert a hadseregnek a hivatalos hatalmat kéne szolgálnia.

Az arab tavasz után kialakult politika helyzetnél, a hadsereg végrehajtotta ami elvárható volt tőle, és bár már sokan katonai diktatúrát láttak kialakulni, a fegyveres erők vezetője, Abdel-Fattah al-Sziszi okosan rendezte a politikai kérdéseket! Sokan úgy gondolták, hogy a tábornok Murszi embere, és teljes mértékben kiszolgálja majd az iszlamista erőket.

Az események azonban az ellenkezőeket hozzák, hiszen a katonai erők ultimátumot adtak a jelenlegi kormánynak, valamint kilátásba helyezték az irányítás átvételét.

Egy bizonyos, az egyiptomi hadsereg nagyon jó kapcsolatokat ápolt az USA hadseregével, (fegyver beszerzések) és ápol a mai napig is. Továbbá nem szabad elfelejteni az USA szerepvállalását, az arab tavasz "fedőnevű" ügynökök által kirobbantott tüntetés sorozatban.

A most kialakult helyzetben is nagy valószínűséggel benne van a kezük, mert a jelenlegi kormány (a Muszlim Testvériség politikai szárnya) nem felel meg a cionista érdekeket szolgáló nyugatnak.

Ha Sziszi tábornok a befolyásuk alatt van, akkor nagy valószínűséggel kijelenthetjük, hogy Egyiptomban nyugalom egy jó darabig még nem lesz. De legalább addig még olyan kormány nem kerül a hatalomra, aki teljes mértékben kiszolgálja a nyugat kénye -kedvét.

Sziszit erősíti a hadsereg, és a köré felsorakozott tábornoki kar. Ilyen politikai helyzetnél kár elemezgetni, ki kerül ki győztesen. Kár érte.

Jordán Mihály

2013 A NAGY JÁTSZMÁK ÉVE

Úgy tünik az „arab tavasz” nem lezárt ügy, hanem évekig eltartó folyamat lesz az arab országokban. A líbiai háború közel egy évig tartott, azóta sem rendeződtek ott a viszonyok. A szíriai háború már másfél éve tart és nem tudni meddig húzódik még, azért mert ez is a nagyhatalmak játékterületévé vált. S most itt van újra Egyiptom, ahol igen nehezen mennek a dolgok. Mubarak elűzése után jó fél évig tartott a katonai kormányzás és utána még sok idő telt el, mire Morsi elnöksége és kormánya megszületett, a többségi választások után. Csakhogy Morsi – utólag már látjuk – több hibát követett el. Mubarakot és a fő bűnösöket azonnal ki kellett volna végezni és legalább a legfőbb hivatalokból Mubarak bandáját ki kellett volna vágni. Ez nem történt meg. Mubaraknak legalább olyan széles támogatottsága van az üzleti körökben és a nép között, mint nálunk a kommunistáknak. Ezekkel szemben Morsi tehetetlen volt. És közben a gazdaságot nem tudta beindítani, hanem tovább romlott a nép helyzete. Mivel a forrdalom után a tömegek azt hitték jobb lesz a helyzet Mubarak elűzése után, de mélyen csalódtak. Ennek a fokozott elvárásnak az elnök nem tudott eleget tenni és a Mubarak párti üzleti körök, a hadsereg Mubarak párti vezetői a tömegek elégedetlenségi hangulatát fölszították, meglovagolták és a hadsereg vezetésével katonai puccsal eltávolították Morsit és kormányát. Persze Morsinak lehetetlen helyzetet kellett volna megoldania, hiszen igen nagy tömegek nem támogatták és ráadásul demokratikus módon próbált intézkedni. Hát itt az eredménye a demokratikus kormányzásnak. Jellemző, hogy Amerika és az EU dörzsöli a markát, hogy sikerült Morsit leléptetnie és újra megnyílhat az út egy cion-bérenc rendszer felé, amit a hadsereg vezetői is képviselnek, hiszen mind Mubarak örökösei. Mivel igen nagy megosztottság lett az országban, ezért itt is elhúzódó polgárháború lesz kilátásban. A tank egy mai kép és az új puccsista vezetők, akiket a hadsereg jelölt ki. Egyiptomban a II. világháború óta mindig katonai puccsal változott a rendszer. Első elnökük Nasser is így jutott hatalomra és Mubarak is. Egyedül Morsi lett törvényesen megválasztva és ez lett a sorsa. Ha új választást is tartanak, annak sem lesz jó eredménye, mert nem lesz nyugalom Egyiptomban. Ez pedig Izraelnek és Amerikának kedvez.

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/egyiptomi-helyzet