Az
Európai Parlament (EP) plenáris ülése szerdán megszavazta az alapjogok
magyarországi helyzetéről szóló, úgynevezett Tavares-jelentést. Az
EP plenáris ülése 701 képviselő jelenlétében 370 igen, 249 nem és 82
tartózkodás mellett fogadta el a Tavares-jelentést, amelynek fő
megállapítása az, hogy a magyarországi jogi változások rendszerszintűek
voltak, és eltávolodtak az unió szerződésének kettes cikkében foglalt
alapértékektől, és ha ez a trend nem változik “időben és megfelelő
módon”, akkor az annak kockázatához vezethet, hogy Magyarországon
sérülhetnek az alapértékek.
Az
immár az EP hivatalos álláspontjának tekinthető jelentés több ajánlást
megfogalmaz mind az uniós intézmények, mind Magyarország számára.
E szerint az unió „az emberi méltóság tiszteletben tartása, a
szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az
emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait –
tiszteletben tartásának értékein alapul.” A jelentéstevők szerint az
Orbán-kormány által kezdeményezett törvényalkotás ezektől az értékektől
távolodik el. Míg azonban mindezeknek az értékeknek a tiszteletben
tartását a felvétel előtt álló országoktól számon tudja kérni az EU
(ezek a koppenhágai kritériumok), a tagok esetében ezek vélelmezett
megsértésének kivizsgálására már nincs mód.
Ezért
a jelentéstevők – általánosságban – javasolják egy új „koppenhágai
mechanizmus” kialakítását is. Ezzel folyamatosan felügyelhetnék azt,
amit Magyarországgal szemben egy kivételes jelentésben értékeltek: hogy
az ország jogrendszere összhangban van-e az európai alapértékekkel.
“Súlyosan
sérti és korlátozza Magyarország függetlenségét a Tavares-jelentés,
melyre a Fidesz-frakció kezdeményezésére csütörtökön várhatóan
határozatot szavaz meg az Országgyűlés, válaszul az Európai
Parlamentnek” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán
Dobogókőn.
“Nem
tudjuk elfogadni, hogy azt az alapszerződést, mely alapján –
népszavazással is megerősítve – beléptünk az Európai Unióba, most valaki
egyoldalúan felül akarja írni” – jelentette ki a kormányfő.
(MTI)
Az
államadósság elleni küzdelem a kormány talán legnagyobb kudarca. Orbán
Viktor három éves kormányzása alatt eddig sosem látott megszorításokat
vezetett be: 40 új adó, 2700 milliárdos megszorítás. Az eredmény mégis
lesújtó.
A
friss államadóssági adatok szerint nemhogy csökkent volna, de nőtt az
államadósság. A kormányváltás óta 1265 milliárd forinttal. A GDP
arányában nézve 82,9 százalékról 83,4 százalékra.
Orbán Viktor: Harcolni fogunk!
Magyarország
elleni támadásként értékelte Orbán Viktor miniszterelnök Strasbourgban
az Európai Parlament tegnapi plenáris ülésén a Tavares-jelentést, amely
elsősorban a magyar kormány alkotmányozási és jogszabály-alkotási
gyakorlatát bírálja. A vitában a magyar kormányfő nem vesztegette a szót
arra, hogy megcáfolja vagy támadja a jelentés állításait - erről inkább
egy memorandumot juttatott el a képviselőknek - , hanem arról beszélt,
hogy a dokumentumot azok szavazzák le, akik Magyarország barátai, és a
jelentés veszélyes egész Európa számára is. A Tavares-jelentést az
európai baloldal diktátumaként kísérelte meg beállítani. Az egy óra
helyett két és fél órásra nyúlt eszmecsere így pártpolitikai színezetet
kapott, az események tehát a Fidesz kommunikációs stábjának szája íze
szerint alakultak. http://nol.hu/kul...lni_fogunk
Kelet és Nyugat között
Orbán
Viktor és kormánya a saját csapdájában vergődik Kelet és Nyugat között,
félúton. Beleragadunk-e ebbe a katlanba, merre fogunk kitörni, és mi
lesz a cél? Elengedi-e a Nyugat Magyarországot? Befogad-e a Kelet minket
az áruló zsidóinkkal és atlantista talpnyaló politikai osztályunkkal
együtt?
Éveken
keresztül a keleti orientáció szükségességét jelenítettük meg
írásainkban, majd meghirdettük a nyugati zárás politikáját is. Úgy
látszik nem volt hiábavaló. Elvitathatatlan tény, hogy a kormány által
hangoztatott keleti irányú külpolitikai célok elvi alapjait az MNA
megnyilvánulásai készítették elő. Az emiatt felénk irányuló negatív
kritikákat az úgynevezett nemzeti oldal részéről nem vettük figyelembe,
és erre minden okunk megvolt. Tíz évvel ezelőtt kinyilvánítottuk, hogy a
jövő hazánk számára csak a Kelettel szoros együttműködésben lehetséges,
de egyáltalán nem mindegy, ki és hogyan fogja lefolytatni ezt az
orientáció-váltást – és keleti partnereink hogyan viszonyulnak
mindehhez.
Orbán
-és környezete- Soros György -és a CIA- pártfogoltjaként kezdte
politikai tevékenységét, vagyis a Nyugat bérencei. Ez akkor is tény, ha
újabban Orbán Viktor és párttársai egyre kritikusabb hangvételt
alkalmaznak a Nyugattal szemben, és a keleti nyitás politikáját
emlegetik. Ezzel szemben az elmúlt napokban is olyan megnyilvánulásaik
voltak, amelyekből egyértelműen látszik, hogy elkötelezett atlantisták.
Amit az alábbiakban megosztunk kedves olvasóinkkal, érzékelteti azt,
hogy a jelenlegi miniszterelnök nem egy kispályás játékos, még ha rossz
oldalon áll is. Amit végre akar hajtani, azt úgy szokták meghatározni,
hogy mindent feltesz egy lapra. Ezzel csak egy a baj: ő ebben a játékban
nem nyerhet. De ettől függetlenül merész húzás.
A
Fidesz vezetője most azzal a stratégiával próbálkozik, amely a
kétkulacsos politika etalonja lenne hosszú időre. Mindazonáltal a Fidesz
továbbra is testvérpártja az izraeli likudnak, és soha nem felejthetik
el, kinek köszönhetik a politikai karrierjüket. Hosszú évekkel ezelőtt a
Szocdem párt biztonsági vezetője, Werner László személyesen szervezett
meg egy műveletet, melynek során a Fidesz egyik titkos anyagait tároló
páncélszekrényt törték fel. Fogalmuk sem volt mit fognak ott találni. Az
ellopott dokumentumokat lefénymásolták, és elrejtették biztosíték
gyanánt. Ám az egyik ilyen dokumentum mégis kiszivárgott, mint ékes
bizonyítéka a merész műveleteknek. Ezt a dokumentumot magam is fogtam a
kezemben. Többek között hosszú oldalakon keresztül sorolták fel, hogy az
első választások előtt a Fidesz milyen támogatásokat kapott a Soros
alapítványtól. Ez a dokumentum egyértelműen bizonyította, hogy a
szociális állam szétverését a Soros alapítvány segítségével hajtották
végre. Tehát a Fidesz vezetősége nem tagadhatja meg azt, honnan kezdte
pályafutását.
Emiatt
Orbán katonai vonatkozásban (EU, vagy a NATO) véletlenül sem merne
szembefordulni gazdáival. A kormány képviselői több alkalommal kiálltak a
NATO mellett, és biztosították a Nyugatot hűségükről, valamint további
befektetéseket és fejlesztéseket kívánnak folytatni együtt, például a
pápai légibázis területén. Navracsics pedig felszólította az Egyesült
Államokat, hogy sokkal nagyobb mértékben folyjon bele a
közép-kelet-európai politikába, mert ha nem teszi, akkor az oroszok
veszik át a helyüket, ami a Nyugat számra egyáltalán nem lenne jó. Orbán
dicsőítette az afganisztáni részvételünket, mintha bármi keresnivalónk
lenne ott. Persze jól tudjuk, hogy a demokráciát kell védeni mindenáron.
Orbán
Viktor két dologgal tisztában van. Hatalma megőrzéséhez mindenáron
stabilizálnia kell a hazai gazdaságot. Ahhoz pedig két dolog kell,
megrendelés és tőke. Azt viszonyt tudjuk, hogy a nyugat a hasznot nem
nekünk termeli. Összeomlóban az egészségügy és a nyugdíjrendszer. Ha a
nyugat a hasznot kiviszi az országból, saját termelőegységekre esély
sincs, mert a bankokkal való összeugrás miatt nincs hitel, a saját tőke
még kevesebb, és ráadásul megrendelés sincs több. Minden olyan
ágazatban, ahol van magyar potenciál, a nyugat azonnal megjelenik, a
magyar cégeket kitúrja, és saját termelőegységeket telepít a helyére.
Tehát ahhoz, hogy olyan termelőegységek keletkezzenek, melyek ide
fizetnek, és a hasznot is itt költik el, magyar cégek kellenek, amelyek
rentábilisak, vagyis megrendelésekkel rendelkeznek, és komoly bevételeik
vannak. Mindehhez tőke csak úgy jöhet, ha Orbán részlegesen végrehajtja
a keleti nyitást, ahol lenne számunkra megrendelés, és akár tőke is
akadna. Orbán tehát meglépi azt, amely a legmerészebb lépés,
katonapolitikai szempontból letérdel a nyugatnak, gazdasági szempontból
pedig megpróbál keletre kuncsorogni.
Az
ő elgondolásuk szerint ez nekünk egy ideális állapot lenne. Teljes
szabadság a Nyugat felé, mehetünk, ahová csak akarunk, nincs
vízumkényszer, és mint szövetségest fogadnak az általuk nagyra tartott
fejlett nyugati világban. Gazdaságilag pedig megerősödhetnénk, ráadásul
úgy, hogy a Fidesz kormány mint a hazai ipar felvirágoztatója vonulna be
a magyar történelembe, mint egy új Széchenyi. Ha a magyar ipar valóban
felvirágozna, mindez egy tökéletes állapot lenne hazánk számára.
Létrejönne a kapu nyugat és kelet között. Egy mérsékeltebb katonai
kötődés a nyugat felé, politikai kapcsolatokkal, amely biztosítja Orbán
számára, hogy ne jusson például Jörg Haider sorsára, és emellett egy
gazdasági együttműködés a kelettel. Ez a nyitási lehetőség egyébként a
nyugatnak is kiváló lenne, mert azt ugye tudjuk, hogy a magyar ipar
előtt nem lehet kaput nyitni, mert nincs magyar ipar. Itt csak nyugati
tőkén létrehozott külföldi ipar van, nekik pedig Orbán piacot hoz. Kell
ennél jobb? Itt csak egyetlen bökkenő van: az oroszok.
A
keleti nyitás politikájának van egy másik vonzata is, amely sokkal
többet hozhat Orbánék konyhájára. A Fidesz vezetés a NATO
hűségnyilatkozattal egy időben nekiesett az EU-nak. Elhangzott Orbán
szájából, hogy minket becsaptak, hogy az EU nem tudja mi a jó nekünk, és
elnyomnak bennünket. Minden erejével azon dolgozik (legalábbis
látszólag), hogy sokkal nagyobb helyet könyököljön ki nekünk, mint
amekkora a nyugat szerint jár, ráadásul ezt megfejelte egy keleti
nyitásos retorikával is. Ha Orbán harciassága sikerrel jár, és
elfogadják a magyarokat, mint egy fokkal magasabb rangú fél, akkor talán
sikerül visszaszorítani a külföldi rátelepülést a magyar iparra. A
nyugat tőkét biztosít, és hagyja a magyarokat boldogulni. Ennek az ára
pedig az, hogy kelet felé a magyar nem terjeszkedik, befejezi a keleti
nyitás politikáját. Magyarországról csak a nyugati cégek
terjeszkedhetnek, mint kiinduló bázisról, cserébe hagyják, hogy a
magyarok levegőhöz jussanak. Ez lenne a legteljesebb álom Orbánék
számára. Megfelelő politikai klímájú hely, nem kell feladni a nyugati
orientációt, veszélybe sodorva a létezésüket.
Ha
ebből a két verzióból bármelyik megvalósul, a Fidesz hosszú távra
bebetonozza magát a hatalomba. Miért is olyan veszélyes manőver ez?
Leginkább azért, mert egyrészről a nagyhatalmak nem szeretik, ha meg
akarják leckéztetni őket. Másrészről azért, mert ha a nyugat valóban
olyan rosszul áll, akkor nem fog tőkét biztosítani, és nem fogja hagyni a
magyar ipar erősödését. legfőképpen azért nem, mert végső soron minden
katonapolitika, még az is, hogy ki gyárt seprűt. Így egy labilis
országot nem fognak hagyni megerősödni, örök bizonytalan pontként a
határvédelmi sávban. Orosz részről pedig semmiféle komoly gazdasági
kapcsolatról szó sem lehet, ha képtelenek lennének politikailag és
katonailag terjeszkedni, hasonló módon a határbiztonság miatt, mint
ahogy a nyugat is gondolkodik. Moszkva már jelezte a hasonló
gondolatokat fejében forgatóknak, semmiféle kétkulacsos politikát nem
tűrnek el.
Amennyiben
ez a kétes művelete a kormánynak nem jön be, a Fidesznek igen szomorú
sorsa lesz, és káoszba sodorják az országot (nem ilyenbe, mint a
mostani, hanem sokkal rosszabba). A legkevesebb a polgárháború. Ezzel
ugyanis elvetik a polgárháború magjait, amelyek nagyon hamar fognak
szárba szökkenni. Mint a mesebeli paszuly. Az ország tovább süllyed a
bizonytalanságba, maradnak a rabszolgatartó állapotok, a banki adósoknak
reménye sem marad (mint ahogy azt már a kormány is jelezte), tovább
folyik a népesség elvándorlása, demográfiailag a magyarság összeomlik.
Tehát Orbánék nem kis tétekkel játszanak hazárdjátékot. De hát tudjuk,
aki egy embert megöl az gyilkos, aki tízet tömeggyilkos, aki egymilliót,
nos ő hadvezér. Orbán most feltett mindent egy lapra, ami ráadásul
három esélyes, vagyis jó esélyekkel próbálkozik. Kettő-egy arányban
lehet pozitív a végeredmény, vagyis van 66 százalék esély, ami a
jelenlegi rossz helyzetben igen jó arány.
Ha
Orbánék maradnak, mit nyerünk mi, magyarok? A cigány-magyar háború
eltolódik 5-10 évet. Lesz egy bizonyos kör, amelyik anyagilag
stabilizálódik egy időre, az ország másik része marad rabszolga, de
legalább boldog rabszolga lesz, mert bégethet a hülyeséghez, és annyit
megkeres, hogy nem pusztul éhen - éppen csak hogy. Hosszú távon viszont
semmit nem nyertünk. Csak hosszabb lesz az agonizálás.
Tálas András
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése