Hogyan tovább Amerika?

Háborúk

Az utolsó fél év mérlege szerint az Egyesült Államok ma rendkívül rosszul áll a vesztes háborúk vonatkozásában, beleértve a legújabb hadszínteret is.

Irakban és Afganisztánban nagyszabású szárazföldi hadműveleteket folytattak, és az afganisztánit annak ismeretében kezdeményezték, hogy Afganisztánt az elmúlt 200 évben senkinek sem sikerült elfoglalnia (ettől függetlenül folyamatos háborús övezet). Az Afganisztánban harcolt orosz katonai vezetők egyértelműen kijelentették: ha Afganisztánt nem sikerült elfoglalnia az orosz (szovjet) hadseregnek, akkor másnak sem fog. A végeredmény ma már egyértelmű. Vietnamhoz hasonlóan a lassú kivonásnak álcázott menekülés lett a vége.

Irakban szintén a feje tetejére állt minden. Az északi kurdok a törökországi kurd PPK kapcsolataik révén az orosz-iráni tengelyhez állnak közel, mivel Asszad most elhúzta az orruk előtt a mézesmadzagot, az önálló Kurdisztánt. Ezzel Észak-Irak leszakad az amerikai érdekövezetről. A szíriai háború még jobban kiélezte az ellentéteket az iraki síita és szunnita vallási irányzatok között. Az USA eleinte a síitákat támogatta (Szaddam Huszein szunnita volt), de ez a kapcsolat is erősen olvadozik, és Irak egyre több gazdasági megállapodást köt Iránnal. A lakosság nagy része síita, akikből nagyon sokan harcolnak jelenleg a szunnita Al-Kaida ellen Szíriában. Irakból az USA gyakorlatilag kivonult, hátrahagyva gazdasági érdekei miatt 150 000 civil zsoldost, többnyire volt katonákat. Az afganisztáni kivonulás után Irak igen gyors elvesztése fog bekövetkezni.

Szíriában a Nyugat Katar és a CIA által támogatott terroristái szintén vesztésre állnak. Ez a háború Izraelt volt hivatott stabilizálni, valamint a nyersanyaglelőhelyeket megszerezni, de ez sem jött össze, így minden hadszíntéren teljes a csőd.

A líbiai volt számukra az elmúlt 2 év egyik sikeresnek mondható művelete, hiszen a legmagasabb fokú protokollt felrúgva bérgyilkosaik elkapták Kadhafit. A rendszer ezek után valóban felbomlott, bár a siker nem tartott sokáig, Líbia olajszállítása bizonytalan, mivel az országot nem sikerült stabilizálni, és a politikai és törzsi ellentétek miatt gyakoriak a fegyveres összetűzések. Szíria miatt sok terroristát kellett kivonni a területéről, a lakosság pedig elégedetlen a Nyugat és a lázadók (patkányok) által hatalomra juttatott államvezetéssel, ami nem is csoda, hiszen a Kadhafi-rendszer elképesztő szociális biztonságot nyújtott a lakosság számára.

Sikertelen volt a grúziai háború is. Annak ellenére, hogy az oroszok nem a legkorszerűbben felszerelt erőiket vetették be, és létszámban sem álltak jobban, mint a grúzok, a grúz vereség megalázó volt. Az USA és Izrael komoly technikával látta el a grúz csapatokat a kézifegyverek és a gyalogsági hadviselés szintjén. Ennek ellenére tönkreverték őket. Ez az amerikai technológia veresége is volt egyben.

Jelenleg Dél-Amerikában próbálnak még egy újabb háborús gócot létrehozni, amire Venezuelában a népi milícia (partizánhadsereg) létrehozásával válaszolnak.

Nem járt sikerrel a kaukázusi és a kínai területeken működő CIA bomlasztás sem. Bár a kínai eseményekről alig-alig jut ki hír a teljes hírzárlat miatt, de egyelőre a rend megbomlásáról nem lehet beszélni. Ugyanez a helyzet az orosz területeken is. Az ügynökök nem hivatkozhatnak arra, hogy nincs pénz, vagy lehetőség, mert mindenből számolatlanul áll rendelkezésükre. Az eredménytelenségnek más okai vannak.

Ez tehát az USA műveleteinek eredménye a világ különböző részein, amelyekből csak a leglényegesebbeket emeltük ki. Az USA katonai szempontból jelenleg mindenhol vesztő helyzetben van.

Gazdaság

A gazdasági világválság hatására az USA pénzügyi moguljai sorra vezetik be az újabb és újabb stabilizációs intézkedéseket. Ezek az intézkedések 4 éve teljesen hatástalanok. A bankszektor ugyan haszonnal működik, de az az érem egyik fele csak. Az ipar termelése fogy, a termékek mennyisége csökken. A bankok nullás hitelekkel, hosszú lejáratú nagyon kedvező kamatokkal, és az állam alacsony kamatú kötvény kibocsájtásokkal próbálja stabilizálni magát. A lényeg, hogy a dollár vásárlása ne álljon le. Az ipari fellendülésre pedig úgy várnak, mint a messiásra.

Az USA gazdasága régen nem látott mélyponton van. Katonai költségvetésük folyamatosan csökken, ami még most is hatalmas, de csak számadatokban. Valós tartalmában lecsökkent. Mert nem mindegy, hogy száz dollárért mit adnak itt, és mit adnak ott. Ráadásul a dollár mesterséges fenntartásához korlátlanul nyomja a FED a pénzt. A dollár valós fedezete a nullával egyenlő. A dollárt semmi egyéb nem tartja életben, mint az, hogy az egész világ ezt a pénz fogadta el a kereskedelem alap pénzeszközének, így bedőlése egyelőre nem érdeke senkinek, mert azon mindenki vesztene. A kínai és orosz pénzek és tőzsdék elleni cionista offenzívák éppen azért történtek, mert már mindkét ország jelezte, megszabadul dollár tartalékaitól. Ettől összeomlana a dollár. Először a kínai jüan, majd hetekkel ezelőtt a rubel ellen indultak meg tőzsdei manipulatív offenzívák. Sorosék rákapcsoltak.

Társadalom

A USA demográfiai aránya az elmúlt évek alatt teljesen felborult. A fehérségére sokáig büszke ország lakosságának nagy része mára már nem fehér. Hatalmas a mélyszegénység, milliós gettók állnak a nagyvárosokban, ahol a bűnözés már követhetetlen mértékű. Az amerikai rendőrség lassan egy katonai alakulat lesz. A társadalmat semmi más nem tartja fent, mint a hatalmas összegű kölcsönökből finanszírozott szociális juttatások. Ha ezek megszűnnének, Amerikában percek alatt kitörne a polgárháború. Panarin professzor kiválóan írta le az USA polarizációs folyamatait. A spanyol ajkú, néger, fehér, kínai fajták hogyan különülnek el egymástól, milyen ütemben folyik a szétköltözésük. Egy háború már képtelen lenne úgy összetartani a társadalmat, mint ahogy a második világháború idején. A társadalom már nem ismeri a lemondás, a húzd meg magad, mert a fiaink harcolnak elvet, csak azt, hogy kell. Jogom van hozzá. És ha nem kap, pillanatok alatt elveszi. Az amerikai egy lezüllött, beteg társadalom, tűrőképessége nulla. Belső feszültségei nagyok, melyet az utóbbi idők sorozatos vesztes háború lelkileg csak fokoznak.

Az USA a szemünk láttára veszti el világcsendőri rangját. Amilyen gyorsan megkapta a kommunizmus bukásával, olyan gyorsan veszti el. Ezen folyamatok három megoldandó problémát vetnek fel, melyeket meg kell oldaniuk.

- Fellendíteni a gazdaságot
- Győztes háborút kell produkálni a mélypontra süllyedt büszkeség miatt
- Társadalmi megoldásokat kell keresni

Ha ezt a három pontot összekötjük, akkor látható, hogy nem akármilyen feladattal kell megbirkózni a cionista USA kormánynak. Ha az első két pontot nézzük, egy gyors, nagy befektetésű háború a gazdaságot nagymértékben élénkíti, akár még stabilizálhatja is, azonban győztes háborút kell produkálni, de erre már kevés egy banánköztársaság elleni háború. Amerikának szüksége van egy komolyabb, nagy veszteségekkel járó háborúra, amely megtizedeli a társadalmat, feloldva a társadalmi feszültségeket, ami megnyerhető, és a hatalmas hadi megrendelések miatt fellendíti a gazdaságot is. Az USA gazdasága amúgy is alapvetően hadi gazdaság, tehát alkalmas a háborús tömegtermelésre.

Már csak egyetlen kérdés maradt hátra. Hol? A legkézenfekvőbb egy dél-amerikai háború lenne. A most megkezdődött brazíliai tiltakozási hullámmal már ezt készítik elő? A Bolíviával és Venezuelával szembeni fenyegetések is ezt készítik elő? A déli határok felé szállított jelentős mennyiségű amerikai harcjármű már ezt készítheti elő? Ez lenne a leglogikusabb. Nincs sok idejük, lépniük kell.

Van még egy lehetőség, mellyel egyre többet foglalkoznak. Ez pedig a tömegmészárlás mértékű belső háború. Csakhogy világhatalmi szinten azzal mindent elvesztenének. Erre pedig egyetlen megoldás maradt. Egy világméretű járvány, amely lefoglalja az országokat addig, amíg az Egyesült Államokon belül lezajlik a lakosságot hatalmas mértékben megtizedelő, leginkább a szegény gettókat felszámoló belháború. Mellékesen jegyezzük meg, hogy nem véletlenül készül az elmúlt két évben megszámolhatatlan mennyiségű zombi film. Valószínűleg a társadalmat készítik fel egy tömeges járványra. Amelyet aztán az egész világra elterjesztenek. Mondhatják, ja persze sok filmet nézett. Csakhogy tudjuk azt is, hogy Hollywood létrejötte óta, a cionista felforgatás eszköze, és már sokszor használták ilyen célokra, előkészíteni valami mocskos ügyet. Értelmet nyernek a hatalmas FEMA táborok, a műanyagkoporsó lerakatok, és a megmagyarázhatatlan nagyságú rendőrségi fegyver és lőszer vásárlások.

A közeli és a közép távú jövő döntő jelentőségű lesz ebből a szempontból. Figyelni kell a folyamatokat, mert a patkány akkor a legveszélyesebb, ha sarokba szorul. Márpedig nekik igencsak szűkül az a sarok.

Kemény Gábor