Semmisek a szerződések? – Semmisek a bűntények?

Kezdődhet elölről miden, hiszen semmi nem is történt, kijött egy kis pénz, bement egy kis pénz, és keletkezett egy jó nagy követelés…

Ja, és a tartozáselismerő aláírása által az Adós teljes vagyonával felel.

Persze csak azért, mert a közjegyzőket nem érdekli, hogy az Adós mit kapott.

Kapott, amit kapott, a Bank majd megmondja, mennyi a tartozás. A tartozáselismerőben lévő devizaösszeget tekintik kiindulási pontnak, miközben az aláíráskor nem kapott még semmit az Adós.

Igaz ugyan, hogy a törvény rendelkezése az, hogy a tartozáselismerő aláírása által az Adósé a bizonyítási teher, hogy
…tartozása nem áll fenn
…bírósági úton nem érvényesíthető
…a szerződés érvénytelen

Tehát kié a bizonyítási teher?

Az Adósé?
Akkor kinek a bizonylatai kell legyenek a meghatározók , hogy megállapítsuk, keletkezett-e a tartozáselismerő szerinti kölcsöntartozása az Adósnak?
Netán a Bank belső bizonylatai, amelyek banktitkot képeznek?

Nem.

Talán az Adós bizonylatai, amelyek azt igazolják, hogy az adós forintot
kapott? És emiatt nincs a deviza vonatkozásában pénzkölcsön tartozása?

És kinek is kell bizonyítani azt, hogy a szerződés érvénytelen?

Az Adósnak?
Az Adós azt mindenképpen be tudja bizonyítani, hogy forint került a számlájára.
És mivel övé a bizonyítási teher, nem kell neki segíteni.
Ha a banki nyilvántartás esetleg azt igazolná is, hogy a Banknak többel tartozik, mint amit felvett, mert a nyilvántartásba vett devizaösszeg, ami a forint devizában történő nyilvántartása, megfiadzott, akkor sem kell ezt komolyan venni.
Csak cipelje a bizonyítás terhét az az Adós.
Olyan jogi helyzet nincs, hogy az Adósé a bizonyítási teher, de nem nézik meg, mit tud felmutatni.
Ehelyett a háta mögött, más bizonyítékok felhasználásával , a bank általi követelésre alapozva, nyilvántartásokra alapozva kölcsöntartozást
szimulálnak együtt a Bank és a közjegyző és meg sem nézik, hogy az Adós által aláírt tartozáselismerőben szereplő devizaösszeg át lett-e adva az Adósnak.
Pedig az Adós bizonylatait a Bank készítette, és ezen kívül az Adós más bizonyítékkal nem rendelkezik .
Tehát ezt kell elfogadnia a közjegyzőnek, mert ekkor tesz eleget a törvényi előírásnak, hogy az Adóst számoltatja el.

Talán László Andrea is vezet valamilyen belső bizonyítékrendszert, amiről senki más nem tudhat. De azt kell elfogadni. És azt ám el is fogadják, miért is ne? sokkal érdekesebb, ha titokzatos valami. Éppen mint a mi kis devizatitkunk.

Titeket érdekel?
Engem nem érdekel a kis deviza-titok. Nekem van banki kivonatom, nem titkos, fel tudom mutatni.
Az a baj, hogy engem igazol?
Az a baj, hogy nem titokzatos?
Hát ne titokzatoskodjon a Bank a közjegyzővel meg a bíróval az én hátam megett, hogy aztán egy titokban vezetett számlán lévő törvénytelen kölcsönösszeggel elvehessék a teljes vagyonomat, az örök időkig beérkező esetleges bevételeimet, meg a nyugdíjamat, meg a férjemét.
Az AXA Bank már küldött ilyen értelmű levelet ügyfélnek, miszerint, ha nem fizet, kiforgatják a teljes vagyonából a tartozáselismerővel..

A titok lehullt. Nem az a helyzet, hogy titkolózzunk, az a helyzet, hogy színvallás van.

Mindenkinek.

Mindenki eldöntheti, hogy eltűri-e, hogy titkos viszonyt folytathat-e a közjegyző és a Bank a háta mögött, amelynek eredményéért neki kell helytállnia, vagy előáll azzal, hogy

a törvény nevében

álljanak le, és vegyék tudomásul azt, hogy szétverték az országot, hogy szétverték a családokat, hogy külföldről ide áramlik a kint dolgozók bére a bankoknak, hogy közokirat hamisított minden egyes felmondás és minden egyes végrehajtási záradék, hiszen kölcsönbe semmit nem kaptunk, de kölcsöntartozást igazolnak le a közjegyzők és emiatt történnek a felmondások, végrehajtások, hogy jogellenesen veszik el a házakat, autókat, béreket, nyugdíjakat.

Magyarországot titkos paktummal meg akarják venni. Titkos banki nyilvántartásokkal. Titokzatos bankárok titokzatos közjegyzőkkel .

Ha nem állunk elő a rendelkezésünkre álló bizonylatainkkal, és nem követeljük NYILVÁNOSAN, hogy az elkövetett bűnökért felelniük kell, akkor Magyarország ketté fog szakadni.

És jelenleg mi a vesztes oldalon állunk.

A HAZA NEM ELADÓ! – 2013. AUGUSZTUS 19.
Töviskesné Dsupin Judit

TALÁLKOZUNK 2013. AUGUSZTUS 19-ÉN BUDAPESTEN A NEMZETGYŰLÉSEN

1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről:
Általános elvek
1. §2 (1) A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.
A közjegyzői szolgálat keletkezése
16. § (1) 31 A közjegyzőt a miniszter nevezi ki határozatlan időre.

Ezen törvényhelyek bizonyítják azt, hogy a magyar állam felelőssége minden egyes devizaalapú hitelszerződés esetén bizonyított.

Ugyanis minden egyes esetben a közjegyzők azok, akik fizetési meghagyást állítanak ki a bank felkérésére gépjárműhitelek miatti elmaradás esetén, és szabad felhasználású hitelek esetén, és az ingatlanos szerződések felmondását a közjegyzők foglalják okiratba, majd ez az alapja a tartozáselismerő közjegyzői okiratok végrehajtási záradékkal való ellátásának, amit a végrehajtás követ bírósági eljárás nélkül.

Amennyiben a közjegyzők kicsit is elgondolkodnának azon, hogy olyan tartozásokat foglalnak közokiratba, ahol több év fizetés ellenére az Adós többel tartozik, mint amennyit kapott,megtagadnák a fizetési meghagyás és a tanúsítvány kiállítását a kölcsöntartozásról.

Csak a törvénynek vannak alárendelve.
Még a miniszternek sincsenek alárendelve, aki kinevezte őket.

Ellenben a miniszter, ha azt látja, hogy a közjegyzők sorra törvénysértő módon állítanak ki ténytanúsítványokat, fizetési meghagyásokat , hivatalból megteheti azt, hogy megbeszélik, mi történik kis hazánkban, amely nem eladó.

Mert ha a miniszter sem látja azt, hogy a hitelszerződések felmondása kapcsán olyan ténytanúsítványokat állítanak ki a közjegyzők, amelyekben nincs figyelembe véve az Adósok számlakivonata, akkor kijelenthető , hogy a törvény figyelmen kívül hagyása a miniszterrel bezárólag megtörténik a közokiratok elkészítésekor.

A polgári törvénykönyv egyértelműen rendelkezik, és tartozáselismerő közjegyzői okirat aláírása esetén az Adós az, akinek bizonyítania kell, ha tartozása nem áll fenn.

Ebből két dolog következik a BAÉSZ álláspontja szerint.

Az egyik az, hogy az Adós megkérdezése, bizonylatainak megtekintése nélkül a ténytanúsítványok nem állíthatók ki .

A másik az, hogy elegendőnek kell lennie a történt gazdasági események megvizsgálásához az Adósok banki kivonatainak, hiszen a törvény lehetővé tesz, hogy bizonyítson az Adós, ha tartozása nem áll fenn. Titkos banki nyilvántartásokkal pedig az Adós nem tud bizonyítani, és nem is kötelezhető erre.

Ezért az Adós azon bizonylatain kívüli bizonylatok, amelyeket a Bank belső , nyilvántartást szolgáló bizonylatokként kiállít, nem támaszthatnak alá eltérő eredményt a tartozást illetően, mint amit az Adós bizonylatai alátámasztanak.

Márpedig a mi bizonylataink, Bankszámla kivonataink hitelt érdemlően bizonyítják azt, hogy a tartozáselismerő szerinti kötelezésünk a deviza kölcsön jogcímen történő megfizetésére jelen pillanatban is a vállalás szintjén áll, mert forintfolyósítás történt, ezért kölcsön jogcímen nem áll fenn senkinek tartozása a bankjával szemben.

A BAÉSZ munkája mindezen dolgok feltárása, a törvénysértések hatóságokkal történő megvizsgáltatása, az Adósok érdekeinek képviselete .

Mivel azonban KÖZVETLEN MÓDON nem vezetett eredményre a küzdelmünk, ezért szerveződött meg A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM.

Minden, ami az országban jelenleg történik, kapcsolatban van a BAÉSZ munkájával, Kásler Árpád munkájával, eddigi rendíthetetlen kiállásával az Adósok érdekképviseletéért.
A BAÉSZ nélkül , a BAÉSZ-hoz fordult Adósok problémáinak tanulmányozása és a megoldásra való törekvés nélkül , a BAÉSZ tagjainak felvetései, igyekezete nélkül nem sikerült volna feltárni a történteket ilyen mélységben, mint ahogyan megtettük.

A kialakult helyzet csak együttes fellépéssel oldható meg.
Ezt Árpád minden lakossági fórumon hangsúlyozza.

Ez viszont nem jelenti azt, hogy amit feltártunk, ne lenne lényeges, mert mindannyiunknak tisztán látnunk kell, hogy mi történt , és az együttes fellépésünk hiányában mi történhet ezek után.

Mindenkit kérek, hogy a 2013. augusztus 19-20-i Nemzetgyűlésen vegyen részt és mozgósítson!

A HAZA NEM ELADÓ! – SEMMI PÉNZEN!

A győzelem reményében

Töviskesné Dsupin Judit