Gyerekharcosok, lefejezések és 1000 tonnányi gáz: íme Szíria belülről

Két-háromszoros túlerőben van a szíriai hadsereg a milíciákkal szemben, mégsem tudják legyőzni őket. Naponta százas, olykor ezres nagyságrendben lépik át a határt a szélsőséges iszlamisták, akik nem csak a keresztényeket, alavitákat, de a muszlinokat is lemészárolják, ha okot éreznek rá. Afrikából, Nyugat-Európából, de még hazánkból is indulnak fegyveresek Szíriába. Vélhetőleg amerikai felszereléssel, komoly médiatámogatással, és szinte biztos, hogy vegyi fegyverekkel is rendelkeznek. Minderről Sógor Dánielt, az ELTE korábbi arab szakos diákját, jelenlegi megbízott oktatóját kérdeztük, aki nem csak élt a Közel-Keleten, de 2010-ig évente járt vissza Szíriába. – Egy korábbi előadásában kiemelte, hogy nem polgárháború folyik Szíriában. Akkor micsoda?
– A válság, krízis vagy háború szó sokkal inkább fedi azt, ami ma az országban zajlik. Nem a lakosság egyik része harcol a másik ellen, így polgárháborúról nem beszélhetünk. Ehelyett olyan mennyiségű külföldi fegyveres zsoldos, terrorista áramlik Szíriába, amire eddig még nem volt példa, talán csak Afganisztánban. Ott viszont előbb megszűnt az államiság, és csak utána következett a pusztítás. Szíriában nem ez a helyzet.
– Az Európában, tengerentúlon arab tavasznak nevezett folyamat Szíriában is csak úgy indult, mint a Maghreb országokban, de egészen másképp haladt tovább. Hogyan fajult idáig a helyzet?
– A szíriai Daraaban, ahol a hivatalos verzió szerint az első békés tüntetést a rendőrség brutálisan szétverte, videófelvételek tanúsítják, hogy ismeretlenek motorral belehajtanak a tömegbe, és rálőnek a rendőrökre, akik a levegőbe lőve kezdik oszlatni a tömeget. A rendőrségtől ezután beszedték a fegyvereiket és csupán tonfát kaptak. A hatóság elleni fegyveres támadások elszaporodtak, így bevetették a hadsereget. Ezután már nem volt megállás. Ami a leggyanúsabb az egészben, hogy az al-Dzsazíra és az al-Arabíja televíziók már kész anyagokkal várták a történéseket. Hatalmas médiatámogatást kaptak a felkelők a részükről, az események elfajulásában nekik, a BBC-nek, vagy a France24-nek is óriási a szerepük.
– Ha ma végigmennénk Szíria utcáin, hány külföldi harcost találnánk?
– Nagyjából 25-150 ezer között lehet valahol a számuk. Naponta pár százan, olykor pár ezren kelnek át a határon, és hasonló létszámban hagyják el az országot. A harcok, portyák után viszik Törökországba, Jordániába a fegyvert, élelmiszert, kereskednek vele.

– Nehéz átjutni a határokon?
– A szír–iraki határ szinte teljesen le van zárva, alig van személyi átkelés. A hegyes libanoni határon nehezebb, a sík libanonin könnyebb átcsusszanni. A török szakaszon simán át lehet jutni, a milicisták a határ mentén kiképzőtáborokban tanulják a harcot, és simán átjutnak Szíriába.
– Etnikai, vallási, netán állampolgári alapon lajstromba lehet egyáltalán szedni, hogy hányféle milicista csoport harcol Szíriában?
– A milíciák száma 2-300-tól 2-3000-ig terjedhet. A legnagyobb csoport a Nuszra Front, amely az USA-ban terrorszervezetként van bejegyezve. A második számú erő a Szabad Szír Hadsereg. Korábban szírek, ma már főként szaúdiak, líbiaiak, egyiptomiak, palesztinok, libanoniak alkotják. A jelentősebbek közé sorolható még az Iszlám Állam Irakban. A többi milícia etnikailag totálisan vegyes. Radikalizmusuk olyan mértékű, hogy nem csak a helyi lakosság – velük egyet nem értő részét – mészárolják le, de adott esetben egymást is. Aleppó kormányellenes állásponton lévő kerületei az iszlamisták kegyetlenkedései miatt ma már az Aszad-kormányt támogatják. Eszmeiségük ugyanaz, a dotáció forrása különbözik.
“A felkelőknél bevett módszer a fejlevágás. Ugyanígy elterjedt, hogy kivágják ellenségeik szívét, beleharapnak, a kimetszett testrészekkel pedig pózolnak a videókon. Sűrűn előfordul, hogy 5-10 éves gyerekek kezébe fegyvert adnak. Az agyonlőtt kicsik holttestéről persze felvételt készítenek a milicisták, és a BBC, a CNN, az al-Dzsazíra már a hadsereg által elkövetett szörnyűségekről tudósít.”
– A fegyveres és pénzügyi támogatók között elsősorban az al-Kaidát szokták emlegetni, de azért egyetlen szervezet kevésnek tűnik.
– Sokféle csoport támogatja a milíciákat, de ideológiájukban mind az al-Kaida mögé sorakoznak fel. Amikor interjút adnak, mindannyiuk mögött feltűnik a „Nincs Isten, csak egy Isten” felirat. Ez az al-Kaida hivatalos jelmondata. A fent említett három nagy csoporton kívül rengeteg 30-40 fős brigád harcol Szíriában. Fegyverzetük sokszor rendkívül fejlett. Az arzenál 2 éve titkoltan, ma már hivatalosan is a CIA-tól érkezik.

– Milyen erők állnak az iszlamistákkal szemben?
– A sorozásos úton felálló Szíriai Hadsereg, a Nemzeti Védelmi Hadsereg, mely önkéntes alapon szerveződik, és a kisebb települések lakóiból álló népi bizottságok. Utóbbi kettő kevésbé jól felszerelt. Orosz részről katonai tanácsadók, szakértők, műholdak segítik a hadsereg munkáját.
– Lehet pontosan tudni, hogy mennyien harcolnak a két oldalon?
– A hadsereg 150-200 ezer katonát foglalkoztat, a Nemzeti Védelmi Hadseregben nagyjából 50-100 ezren küzdenek. A népi bizottságok erejét a legnehezebb belőni: valahol 20 és 100 ezer fő között lehetnek.
– Ez minimum 2-3-szoros túlerő.
– Nagyjából.
– Mégsem sikerül kifüstölniük a milíciákat a kormányerőknek immár három éve.
– Ha a milíciák külföldi támogatása lassan elkezd apadni, akkor szétmállik az ellenállásuk.
– Hogy lehetséges, hogy ez eddig nem indult el?
– Rengeteg csoport morzsolódott már fel eddig, de jöttek a helyükre újak. Nigériában, Szomáliában, Pakisztánban, Líbiában vagy Afganisztánban vallási agitációval és pénzzel még harcba lehet hívni az iszlamista szélsőségeseket. A nyugati-európai államokban élő diaszpóra szintén mozgósítható. Marseille, Párizs, London szegénynegyedeiben bőven akad utánpótlás. No, meg a pénzügyi támogatás is folyamatos.
– Magyarországról mennyi embert sikerült toboroznia a milíciáknak?
– Az interneten nemrég láttam adatokat erről, de a szír belügyminisztérium honlapján hiába kerestem. Ha valós a statisztika, akkor Magyarországról negyven fegyveres érkezett Szíriába, és öten már meghaltak. Ők magyar útlevéllel, de egészen más vallási vagy nemzeti identitástól fűtve utaztak. Szomorú tény, de akad, akit visszatérése után dicsfénytől övezve adott interjút a magyar televíziónak.
(mno )