Üzenet folytatása: Töviskesné Dsupin Judit Ibolya: MAFFIAKÖZTÁRSASÁG

2013. október 13., vasárnap

Töviskesné Dsupin Judit Ibolya: MAFFIAKÖZTÁRSASÁG

“Ez már nem megoldás a semmin ülni, semmit se csinálni és várakozni és bizakodni aztán majd beadják, hogy sajnáljuk, de nem tudtunk semmit csinálni, a Bank visz mindent, mint a jackpotban” — ha jól értem, mi vagyunk azok, akik a semmin ülünk, semmit sem csinálunk, várakozunk, bizakodunk.

A bankok szerződéseire terelik a figyelmet az ügyvédek, a közgazdászok, szakértők, közjegyzők. Nem értem, miért, amikor az eltelt időszak alatt a káraink, a fizetési nehézségeink kifejezetten amiatt következtek be, hogy a folyamat során következik az be, hogy a Bank a szerződés szerint követel, de nem a hatályos törvényi rendelkezések szerint teljesít, hiszen

nem azt követeli, mint amit nyújt.

Az ügyvédek kizárólag a szerződés szövegét vizsgálják,

és ehhez képest azt, hogy a szerződésnek megfelel-e a bank követelése. Ezzel bekövetkezik az, hogy sem a szerződésben nem történik meg a Banki szolgáltatás és követelés összevetése a törvény szerint előírtakkal, sem a folyamat során nem történik meg annak megvizsgálása, hogy történt-e pénzkölcsön nyújtás a törvény által előírt módon. Az ügyvédeket nem zavarja az, hogy a szerződés szövege a törvénnyel összhangban van-e. Szerződési szabadságra hivatkoznak.

A hatályos törvények közé tartozik a számviteli törvény is. Minden egyes gazdasági esemény egy-egy könyvelési tétel.

És minden egyes szerződés egy-egy számviteli bizonylat. Mivel azonban a Bankok nem aszerint könyvelnek, mint ami történt, hiszen pénzkölcsön nyújtást könyvelnek, holott nem történt pénzkölcsön nyújtás, ezért ezzel egyidejűleg megsértik a számviteli törvényt és a pénzkölcsön nyújtásról szóló törvényhelyeket.

De ez az ügyvédeket, bankárokat, bírókat, ügyészeket, közjegyzőket, politikusokat, igazságügy minisztert, MOKK elnököt, dr. Léhmannt, dr. Hanákot és a többi, azaz a KRÉM-et ez nem zavarja. Ők a szerződés alapján történő követeléshez ragaszkodnak, miközben ehhez való ragaszkodás sem szerződés szerinti.

Miért?

Mert ha valaki nem adja át a követelt kölcsön összegét, de mégis azt követeli megfizetni az Adóstól, és arra ügyleti kamatot számol fel, akkor nem a szerződés szerint követel. Hiszen nem tud kölcsön jogcímen követelni, márpedig a szerződés kölcsönszerződés.

A szerződésben szereplő kölcsönösszeg követelésére kölcsön jogcímen nem nyílik meg a joga a Banknak, mert nem adja át a követelt összeget.

Tehát a szerződés szerinti követelés maga, mint olyan nem tud megtörténni, csak kizárólag azt követően, ha a bank a szerződés szerint követelt összeget a törvény értelmében átadja az adósnak. A bankok a törvényt megsértik, és ezt követően követelnek.

A Bankok azok, akik Magyarországon jogot formálnak arra, hogy a magyar lakosságot végrehajtás alá vonják, miközben ők az első pillanatban súlyos törvényszegést követtek el azzal, hogy a soha át nem adott devizaösszeget kölcsön jogcímen nyilvántartásba vették. Ez viszont törvényszegés!

Magyar Ügyvédi Kamara által:

A bírósági végrehajtás

128. A végrehajtási kényszer.
A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét.

Az állami kényszer – e törvény keretei között – elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti.

Az adós személye elleni kényszercselekményt – a bíróság, illetőleg a bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) intézkedése alapján – a rendőrség végzi el. A rendőrség jogosult és köteles mindazokat a kényszerítő intézkedéseket megtenni és kényszerítő eszközöket alkalmazni, amelyek a rendőrségről szóló jogszabályok szerint megtehetők, illetőleg alkalmazhatók, és az adott esetben a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükségesek.

°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°

Tehát a kis országunkban rendben mennek a végrehajtások, miközben egyetlenegy devizaalapú hitel esetén sem törvény szerint jártak el a bankok. Egyetlenegy esetben sem a törvény szerinti a banki követelés, mert egyetlenegy esetben sem lehetséges a szerződés szerinti módon, kölcsön jogcímen követelni a devizaösszeget, mert senki nem kapott pénzkölcsönt,

EZÉRT MINDEN ESETBEN, ALJAS MÓDON, A MAGYAR ÁLLAM SEGÉDLETÉVEL, VÉGREHAJTÁSI KÉNYSZERRE HIVATKOZVA VESZIK EL AZ EMBEREK MAGÁNVAGYONÁT, LOPJÁK MEG A BANKSZÁMLÁJÁT.

A hivatkozás kölcsöntartozás a végrehajtható okirat szerint. A Bankok törvényszegésén alapuló követelést a magyar állam a végrehajtási törvényre hivatkozva, törvénytelenül végzi el.

A magyar állam összefonódott a bankszektorral, és együtt semmiznek minket ki.

MAFFIAKÖZTÁRSASÁG!

Irány ÓCSA, 2013. október 20-án!

Amikor a Maffiaköztársaságról írtam, akkor döbbentem rá arra, hogy

A SAJÁT JOGTALAN KÖVETELÉSÜK LEGFŐBB ÉRVÉT

a porba döntötték saját törvényszegésükkel.

A legfőbb érvek egyike a Bíróságokon a Bank szerint és a rosszindulatú civilek szerint az, hogy aláírtuk a szerződést és nem tartott fegyvert senki, senki a fejünkhöz. Azt, hogy a szerződést az Adós aláírta, az Árpád Kúriához eljutott perében is tényként kezelte a Kúria.

Az aláírásunkat szeretném tisztázni, így lazán, magunk közt.
Logikai sorban. Ahogy azt illik.

A bankba azért mentünk, hogy pénzkölcsönt vegyünk fel a családunk, vállalkozásunk elhatározott céljának megvalósítására.

A szerződés kölcsönszerződés volt, a pénzkölcsönadást a polgári törvénykönyv és a hitelintézeti törvény kötelező jellegű rendelkezései szabályozzák.

Ptk.
523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

(2) Ha a hitelező pénzintézet, – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).

Hpt.
10.2. Pénzkölcsönnyújtás

a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni;

Az aláírásunk arra szolgál jelenleg, hogy a szerződésekbe rögzítetten megfizetni követelt devizaösszeget, mint KÖLCSÖNTARTOZÁST a futamidő során, ügyleti kamattal együtt visszafizessük a kölcsön nyújtó részére.

A pénzkölcsön nyújtásról rendelkező két törvényhely a pénzösszeg rendelkezésre bocsátását írja elő, mint a hitelező kötelességét.

A bankok, a bíróságok az aláírásunkra hivatkoznak, amikor az erősödő devizaösszeg kamatokkal együtt történő megfizetését szerződés szerinti kötelességünknek tekintik.

A szerződésbe foglaltakat ránk nézve tekintik kötelezőnek, miközben megfeledkeznek egy lényeges körülményről.
A kötelezettségvállalásunk a devizaösszeg, mint kölcsönösszeg megfizetése kölcsön jogcímen.
A szerződésben rögzített devizaösszeget a pénzkölcsön nyújtásról rendelkező jogszabályok szerinti módon követelik, ügyleti kamattal együtt.

A devizaalapú hitelek esetén NINCS lehetőség a szerződés szerint visszafizetni a devizaösszeget .

A szerződésben rögzített devizaösszeget lehet követelni ugyan, de nem lehet a szerződés szerint visszafizettetni.

Ennek egyetlen oka van.

Mégpedig az, hogy a pénzkölcsön nyújtás elmaradt, és emiatt a deviza követelését nem a szerződés szerinti módon, pénzkölcsön tartozás miatt követeli a Bank.
A Bank a saját törvényi kötelességének nem tett eleget, törvényt szegett. Nem bocsátotta rendelkezésre a meghatározott pénzösszeget.
Emiatt következett be az, hogy a devizaösszeget a szerződés szerinti jogcímen, pénzkölcsön címén nincs lehetőség követelni annak kamataival.

A devizaösszeget csak terrorral lehet követelni, mint pénzkölcsönt!

A MAGYAR ÁLLAM TERRORRAL HAJTJA BE A DEVIZAÖSSZEGET!

ÓCSA, 2013. OKTÓBER 20!

A magyar államnak van egyedül lehetősége arra, hogy minket, magyar állampolgárokat ellehetetlenítsen.

A Bank lehetősége annyiban kimerül, hogy pénzkölcsön nyújtására szerződve törvényt szegjen, és jogtalan követelésekkel álljon elő.
Majd, az Adós összeroppantását követően, amelyet ő maga idéz elő, a szerződést felmondva, lejárttá teszi a jogtalan követeléseket.

Az Adós ellehetetlenítését az ÁLLAM végzi el, végrehajtási kényszerre hivatkozva:

A KÖZJEGYZŐ a bank kérésére közokiratba foglalja a felmondást.
A Bank nyilvántartása szerinti hátralék ezzel egy összegben lejárt tartozássá válik.
Ezt a lejárt tartozást a közjegyző minden ellenőrzés nélkül közokiratba foglalja.
A közokirat által tanúsított kölcsöntartozás miatt végrehajtási záradékot tesznek a közjegyzők a kötelezettségvállaló nyilatkozatokra.
A VÉGREHAJTÓK a végrehajtható közjegyzői okirattal elkezdik az Adós teljes kifosztását.
A BÍRÓSÁGOK és az ÜGYÉSZSÉGEK a törvénytelenségeken a legtöbb esetben keresztülnéznek.
A RENDŐRÖK a végrehajtó kérésére részt vesznek a kilakoltatásban.

Mindezt a végrehajtási kényszer nevében.

A MAGYAR PARLAMENT LEÁLLÍTHATNÁ A FOLYAMATOT, DE NEM TESZI!

A Parlamentben jelenleg ülő minden országgyűlési képviselő felelős azért, ami itt folyik.

A Bankok kérésére teszik mindezt.
A pénztartozás végrehajtása állami feladat, de a törvény nem hatalmazta fel az igazságszolgáltatás intézményrendszerét arra, hogy maffiózó módjára járjanak el és aljas indokból, törvénytelen módon keletkezett pénztartozást hajtsanak be a magyar családokon.