Az átlag alá gyorsulhatunk jövőre – így számolnak velünk

A 35 ország 41 munkaadói szervezetét tömörítő BusinessEurope legfrissebb elemzése szerint 2014-ben az Európai Unióban 1,4%-os gazdasági növekedés várható, míg az eurozónában ennél alacsonyabb GDP-emelkedésére számít a szervezet. Magyarország a középmezőnyben végezhet. A brüsszeli székhelyű BusinessEurope ma tette közzé az európai gazdaságról készült átfogó elemzését. A szervezet 2014-re az Európai Unión belül 1,4%-os GDP-növekedést prognosztizált, 1,8%-os inflációs és 10,6%-os munkanélküliségi ráta mellett. Az előrejelzés szerint az EU-tagállamok átlagos államháztartási hiánya 3,1% lesz, míg az adósságállomány kisebb növekedés után 89,7 százalékos szinten alakulhat 2014-ben.
A jövő évre vonatkozó GDP-előrejelzés tekintetében Magyarország a 16-ik helyen tartózkodik az EU tagországai között 1,3%-os várható növekedéssel. A munkanélküliség vonatkozásában, 10,8%-os eredménnyel a 17., míg az infláció tekintetében 2,5%-os eredménnyel a 21. legjobb eredményt érheti el Magyarország 2014-ben a szervezet szerint.
A munkanélküliség stagnálására számítanak
A munkanélküliség magas szintje 2014-ben is az egyik legkomolyabb problémája marad az Európai Unió gazdaságainak. Az előrejelzés szerint jövőre csupán 500 ezer új munkahely fog létrejönni a tagországokban, amivel nehéz lesz érdemben elmozdulni a jelenlegi 11% körüli szintről és fennállhat a munkahelyteremtés nélküli gazdasági élénkülés veszélye. Ebben a tekintetben továbbra is kimagaslóan nehéz helyzetben van Spanyolország, míg Magyarország vonatkozásában lényegében stagnálást jelez előre a BusinessEurope.

A BusinessEurope véleménye szerint a következő területeken szükséges a közeljövőben előrelépés az európai gazdaság beindítása érdekében:
• A hosszú távon is fenntartható növekedés és az EU nemzetközi versenyképessége fokozásának előfeltétele az uniós szintű gazdaságpolitikai kezdeményezések továbbfejlesztése, végrehajtásuk kivitelezése tagállami szinten.
• A tagállamoknak az eddigieknél elkötelezettebben kell a strukturális átalakításokat végigvinniük.
• A tőkéhez való hozzáférés javítása érdekében elengedhetetlen egy jól működő európai szintű bankunió alapjainak megteremtése.
• Az európai befektetési bank tőkéjének 10 milliárd euróval történő megemelését további innovatív eszközöknek kell követnie.
• Az egységes piac további fejlesztése, a gátat jelentő bürokratikus szabályozási korlátok lebontása elengedhetetlen, különös tekintettel a digitális, a telekommunikációs és az energetikai szektorokban.
„A hazai vállalkozások számára – hasonlóan az európai tendenciákhoz, ahol az elmúlt két évben 300 milliárd eurós csökkenés volt a 27 tagország vállalati hitelállományában – továbbra is a tőkéhez való hozzáférés jelenti az egyik legnagyobb kihívást. A legfrissebb hazai adatok szerint a bankok vállalati hitelállománya 128 milliárd forinttal csökkent egy év alatt, két évre vetítve pedig 382 milliárdos a csökkenés. Mindez a válság kitöréséhez képest továbbra is 1000 milliárdot meghaladó mínuszt jelent a váláság előtti 6000 milliárdos szinthez képest. Az adatokból kiolvasható, hogy a csökkenés üteme lassult, de a tökéletes megoldást még mindig nem találtuk meg…
(privatbankar)