A
legfrissebb statisztika alapján míg a nem teljesítő hitelállomány a
lakáscélú devizaadósok esetében csak enyhén emelkedett, a szabad
felhasználású hitelek esetében ehhez képest rohamos romlás következett
be. A
Magyar Nemzeti Bank a harmadik negyedév hitelállományának alakulására
vonatkozó statisztikája szerint a lakáscélú devizahitelek esetében az
előző negyedévi 16,5 százalékról 16,6-ra emelkedett a nemteljesítő,
vagyis a 90 napon túli késedelemben lévő hitelek aránya a teljes
állományon belül. Ez nominálisan azt jelenti, hogy míg április-június
között még 298,8 milliárd forint volt 90 napon túli késedelembe esett, a
legutóbbi három hónapban ez 300,1 milliárdot jelentett. Összesen
egyébként a lakáscélú devizahitel-állomány 1804 milliárd forint volt a
korábbi 1811 után. Egy évvel korábban még 75 milliárddal volt magasabb
az állomány.
Ennél
viszont sokkal rosszabb a helyzete a szabad felhasználású
devizahiteleseknek, hiszen míg az első félév végén a hitelállomány 26,4
százaléka volt késedelmes, a legfrissebb adat szerint 27,2 százalékát
már legalább 90 napja nem fizetik. Sőt, ez nem csak arányaiban, de
nominálisan is magasabb állományt képvisel, mint a lakáshitelek.
Szeptember végén ugyanis 454,5 milliárd forintnyni szabfel-hitelt nem
fizettek a teljes 1671 milliárdos állományból. Egy negyedévvel korábban
11 milliárddal volt alacsonyabb a nemteljesítő hitelösszeg az akkori
1682 milliárdos állományból.
Állományszinten talán a legkisebb részt képviselő személyi hitelek esetében a harmadik negyedév végén 14,8 százalékos volt a nemteljesítő állomány aránya a korábbi 13,6 százalék után.
Összessségében
egyébként a jegybank indoklása szerint a nemteljesítő hitelállomány
növekedéséhez alapvetően a forint harmadik negyedévben bekövetkezett
gyengülése járult hozzá leginkább.
Forinthiteleknél egy árnyalattal szebb a kép
Ha
a 90 napon túl késedelmes hitelek arányát tekintjük termékenként, akkor
a forint alapúak esetében egy fokkal szebb kép rajzolódik ki előttünk,
hiszen az áruvásárlási és a személyi hitelek esetében kicsit javult az
állomány minősége. Viszont a gépjárműhiteleknél 52,1-ről 53,5 százalékra emelkedett a késedelmes állomány aránya, a szabad felhasználásúak esetében pedig 31,6 százalék volt a nemteljesítő arány szeptember végén a korábbi 28,8 százalék után.
2013
harmadik negyedévének végén egyébként a támogatott lakáscélú hitelek
folyósított összege 14,2 milliárd forint volt, aminél több legutóbb pont
4 évvel ezelőtt volt, 2009 harmadik negyedévében. Ekkor 24,9 milliárdos
volt a folyósított összeg. A csúcsra emelkedés nem igazán jelent nagy
meglepetést, mivel a havi jegybanki statisztikák is egyre növekvő havi
hitelfelvételekről árulkodtak.
Az
összes hitel tekintetében viszont 2013. második negyedévéhez képest
enyhén csökkent a folyósítás. A növekedés elsősorban a forint lakáshitel
folyósítás növekedésének hatását tükrözi. Összességében azonban a
háztartási hitelállomány változásait tekintve az előző negyedévekhez
hasonló tendencia érvényesült: a tárgynegyedévi tőketörlesztések,
hitelleírások és eladások összege továbbra is jelentősen meghaladják a
folyósítások volumenét, ami a lakosság hitelintézetekkel szemben
fennálló tőketartozását tovább csökkenti. A tárgynegyedév végén fennálló
hitelállomány csökkenését az előző negyedév végéhez képest
tapasztalható forint árfolyam gyengülés – a devizában (elsősorban svájci
frankban) denominált hitelállományok forintértékének növekedésén
keresztül – némiképp mérsékli.
(mfor.hu )
MENTŐÖV Az átstrukturálás sem segített az adósok felén
Szeptember
végén történelmi csúcson volt a bedőlt lakossági hitelek aránya, sőt
nyolcból egy adós már több mint egy éve nem fizet. A legrosszabb
helyzetben nem a devizahitelesek, hanem a forintalapú szabad
felhasználású jelzáloghitelesek vannak. Tovább
nőtt a harmadik negyedévben a háztartások nem teljesítő hiteleinek
aránya a teljes hitelállományon belül – derül ki a Magyar Nemzeti Bank
(MNB) adataiból. A nem teljesítő hitelek teljes volumene szeptember
végén 1216,4 milliárd forintot tett ki, ami ugyan önmagában véve még nem
számít történelmi rekordnak, mivel márciusban ennél valamivel több nem
teljesítő hitel volt. Mivel viszont a teljesítő hitelek volumene is
csökkent, a nem teljesítő hitelek aránya ismét historikus csúcson: a
kilencedik hónap végén a kölcsönök több mint 18,5 százaléka volt 90
napon túl késedelmes, a több mint egy éve hátralékos állomány pedig
megközelítette a 12,8 százalékot, vagyis nyolcból egy adós már legalább
12 hónapja tartozik a hitelező pénzügyi intézménynek.
A
legkritikusabb állapotban a szabad felhasználású
jelzáloghitel-portfóliók vannak, ezekről – akár forint-, akár
devizahitelről van szó – elmondható, hogy az adósok alig több mint fele
fizeti már csak pontosan a részleteket. Ráadásul az ilyen hiteleken
belül – annak dacára, hogy az adósok nem szembesülnek
árfolyamkockázattal – a forintalapúak még rosszabbul teljesítenek, mint a
devizások. A 413 milliárd forintnyi szabad felhasználású forint alapú
jelzáloghitel-állomány már csaknem egyharmada 90 napon túl késedelmes,
és lassan minden negyedik adósról elmondható, hogy már több mint egy éve
nem törleszt. A deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelek
persze nagyobb gondot okozhatnak a bankoknak és az adósoknak is, hiszen
ezek állománya nagyjából a négyszerese a forinthitelekének. A portfóliók
ebben a szegmensben is folyamatosan romlik, a nem teljesítő hitelek
aránya meghaladja a 27 százalékot, az egy évnél is régebben
hátralékosoké 18 százalék fölött áll.
A
lakáscélú hiteleknél is megfigyelhető ugyanez a tendencia. A 615,5
milliárd forintnyi piaci kamatozású forintalapú lakáshiteleknél 15
százalék fölé emelkedett a nem teljesítő állomány aránya, és nyolcból
egy adós már több mint egy éve nem fizeti a részleteket. A nagyjából
háromszor ekkora deviza lakáshitel-állomány 16,6 százaléka késedelmes
már 90 napon túl, és nagyjából minden tizedik adósnak van 365 napnál
régebbi hátraléka. A támogatott lakáshiteleknél is tapasztalható némi
romlás a portfóliókban, ezek a hitelek viszont még így is sokkal jobban
teljesítenek, mint a piaci alapúak. A 90 napon túli késedelem mindössze a
bruttó állomány 4,4 százalékára jellemző.
A
statisztikai adatok alapján a fizetéskönnyítő programok hatékonysága is
kérdésesnek tűnik, egyre nagyobb arányban válnak ugyanis az
átstrukturált hitelek nem teljesítővé. A teljes átstrukturált állomány
csaknem fele vált szeptember végére nem teljesítővé. A forintalapú
jelzáloghiteleseken a legnehezebb ilyen eszközökkel segíteni, az
átstrukturált lakáshitelek kétharmada, a szabad felhasználásúak 72
százaléka vált ismét nem fizetővé. A devizahiteleseknél valamivel jobbak
az arányok, de az átstrukturált lakáscélú hitelek 42, és a szabad
felhasználásúak csaknem fele ott is bedőlt.
Százezrek csatlakozhatnak
Patai
Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint a következő néhány
hétben, hónapban „százezres nagyságrendben” csatlakoznak a magyar
hitelfelvevők a kibővített árfolyamgáthoz és köztük több tízezren
olyanok is, akik eddig nem fizetők voltak – írja az MTI. Patai Mihály,
aki egyben az Unicredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója az
MNB-ben tartott bankárreggelit követően kiemelte: a bankrendszer
részéről ígéretet tett arra, hogy az érintett magyar bankok mindent
megtesznek annak érdekében, hogy a parlament döntését sikeresen hajtsák
végre. A bankszövetség elnöke elmondta: a kiterjesztett árfolyamgát
mellett szó esett az MNB növekedési hitelprogramjának folytatásáról is. A
hitelprogram második fázisa más ritmust követel meg és megbeszélték,
milyen javítási lehetőségek vannak.
(vg.hu )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése