Valami nagy erő elszabadult Törökországban

Óriási a felfordulás Törökországban, befolyásos üzletemberek egész sorát gyanúsítják korrupcióval, rendőrfőnököket váltanak le tucatjával, a miniszterelnök sötét erőkről, mocskos támadásról beszél. Az egész felfordulás mögött egy Amerikában élő 72 éves imám állhat, amely csendben terjeszkedő iszlám iskoláival szerzett befolyást és rengeteg pénzt.

Egyszerű oktatási reformnak tűnt egy török kormányzati javaslat még novemberben, amellyel megszüntettek volna egy speciális fizetős iskolatípust. Valójában azonban Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök hadüzenete volt az egykori szövetségeséből lett ellenfelének, Fethullah Gülennek. Az 1999 óta Amerikában élő Gülen a Hizmet (Szolgálat) nevű nemzetközi, modern, pacifista iszlám vallási-szociális mozgalmat vezeti, amely sok ilyen iskolát működtet világszerte, köztük Törökországban is. Ezek egyrészt a mozgalom bevételeit is adják, másrészt ezeken keresztül nagy befolyásuk van Törökországban. A kormányzati lépéssel olyan háború indult, amely már így több tucat ember karrierjét törte meg, és még sok magas rangú politikust, rendőrt és befolyásos üzletembert fenyeget.

Múlt kedden a török rendőrség korrupció gyanújával őrizetbe vette a belügyi, a gazdasági és a várostervezési miniszterek fiait, és több tucat Erdogan-közeli üzletembert. Emellett házkutatást tartottak az állami Halkbank ankarai székházában (ezzel 13 százalékos árfolyamzuhanást okozva), valamint az Agaoglu nevű, magánkézben lévő építőóriásnál. Összesen 52 embert érintett a rendőrségi akció, amely mögött a Reuters szerint sokan első pillanattól Gülent sejtették, akinek az emberei állítólag mostanra befolyásos posztokat szereztek a rendőrségnél, az igazságszolgáltatásban, sőt, még Erdogan AKP nevű pártjában is.

Musa Cam ellenzéki képviselő a letartóztatott politikusok portréival

Forrás: AFP/Adem Altan

Erdogan azonnal támadásba lendült: "nem jelölheti kik az irányt a sötét erők és bandák által támogatottak. Sem kívülről, sem belülről nem kavarhatja fel senki a dolgokat az országomban, és állíthat ocsmány csapdákat" - mondta, és rendőri vezetőket rúgott ki, köztük az isztambuli rendőrkapitánytt, Huseyin Capkint, aki a belügyminisztériumban kapott egy befolyás nélküli, alacsony posztot. Pénteken aztán folytatódott a tisztogatás, 14 újabb rendőri vezetőt váltottak le. Erdogan szerint mocskos akció készült a kormányzat ellen, amely összefügg a nyári kormányellenes tüntetésekkel is.

Barátból ellenség

Gülen tagadja, hogy köze lenne a török belpolitikát felforgató botrányhoz, és Erdogan sem ejtette ki ellenfele nevét az ügy kapcsán. A Hizmet nem kommentálta a letartóztatásokat, Gülen ügyvédje pedig közölte, hogy ügyfelének a legcsekélyebb kapcsolata sincs az akciókkal és az abban résztvevő hatóságokkal.

A kemény összecsapás ellenére a Hizmet korábban támogatta Erdogant abban, hogy a hadsereget kizárja a politikából, ezzel véget vetve annak a gyakorlatnak, hogy a hadsereg söpörjön el választott kormányokat, köztük egy iszlamisták által vezetett és Erdogan által is támogatott kabinetet 1997-ben. A Time összefoglalója szerint ráadásul negyven évvel ezelőtt Erdogan gimnáziumi osztálytársa volt a Hizmet egyik törökországi vezetője.

Hi-tech iskolák, fizetésből leadandó pénzek
A 72 éves, interjúkat soha nem adó Gülen mozgalmának befolyása jóval túlterjeszkedik Törökországon, iszlám iskolák százait, elemzőközpontokat és médiacsoportokat működtet Kenyától Kazahsztánig, támogatók millióival és dollárok milliárdjaival a háta mögött, írja a BBC. A britek elemzése szerint a Hizmetnek nincs formális, látható szervezete, sem hivatalos tagsága, ennek ellenére vélhetően a legnagyobb muszlim hálózatává nőtte ki magát. 

A szervezet saját elmondása szerint a közjóért dolgozik, laza hálózatok és összefogások segítségével, Gülen iránymutatásai alapján. Az imám a megértő, elfogadó iszlám mellett kampányol, ami az önzetlenséget, kemény munkát és oktatást hangsúlyozza.

A támogatók a hírek szerint a bevételeik 5-20 százalékát adják oda a mozgalomnak, amelynek az iskolái hi-tech épületek, és sok tanuló Gülen-közeli üzletemberektől kap ösztöndíjat. Az intézmények világiak, de a tanároknak példaképként kell szolgálniuk, a dohányzás, italozás és a válás helytelenített.

A kritikusok szerint a mozgalom célja ugyanakkor az, hogy hatalmat szerezzen, és az iszlám hitet terjessze, elnyomva az ellenzőket. Egy 1999-ben nyilvánosságra került videóra is hivatkoznak, melyen Gülen azt mondja a követőinek, hogy meg kell próbálni beférkőzni a nagy intézményrendszerekbe.

Gülent ezután vádolták meg a világi állam aláaknázának, az egyházi állam kiépítésének kísérletével, ekkor menekül Amerikába. A vádakat később ejtették. A Hizmet legnagyobb kritikusai közül többeket bebörtönöztek Törökországban.

Az elmúlt években azonban már észrevehetők voltak súrlódások: Gülen nem értett egyet például a szíriai lázadók támogatásával, barátibban közeledne Izraelhez, másként kezelte volna a Mavi Marmara ügyet. Amikor tavaly Erdogan a rendőrségben próbálta visszaszorítani a Gülen-befolyást, akkor Gülen embereinek tartott ügyészek próbálták bíróság elé citálni Erdogan hírszerzési főnökét, Hakan Fidant arra hivatkozva, hogy hangfelvételek szerint kurd terroristákkal tárgyalt. Fidant idén több amerikai lap is bírálta Törökország szíriai és iráni politikája miatt. Idén pedig a nyári tüntetések kezelését rótták fel a Gülen-közeli médiumok Erdogannak. A Hizmetről lassan világossá vált: állam lett az államban, amely akár szembe is fordulna a kormányfővel. Amikor pedig Erdogan oda akart csapni, ahol az a legjobban fáj, vagyis az iskolákra, úgy tűnik, támadásba is lendült.

Soha nem látott támadás

Gülennek nincs akkora támogatottsága, hogy komoly kihívója legyen Erdogannak, és nem is akar pártot alapítani, de ahhoz elég ereje van, hogy aláássa Erdogan tekintélyét a 2014-es helyhatósági, majd elnökválasztás előtt. Nem véletlen, hogy a korrupcióval támadják Erdogant: ez az AKP gyenge pontja, hiszen Erdogant is egy korrupciós botrány miatti népharag emelte a posztjára a 2002-es választásokon.

Szombaton Erdogan már Törökországot érő, soha nem látott erkölcstelen támadásról beszélt, vasárnapra 70-re nőtt az elmozdított rendőri vezetők száma, és 24-nél állt az eredeti, állítólagos korrupciós, pénzmosási és megvesztegetési ügyben letartóztatottaké (erről itt olvashat bővebben). A belügyminiszter Twitteren utasította vissza a korrupciós vádakat, és ellentmondásosnak nevezte a média által bemutatott dokumentumokat. Ugyanaznap ezrek tüntettek Erdogan ellen Isztambulban "mindenhol az AKP, mindenhol korrupció" szlogent skandálva. A tömeget vízágyúval és könnygázzal oszlatta szét a rendőrség.

A kormányfő folyamatosan "párhuzamos rendszert kiépítésének kísérletéről", az"állami intézményekbe beszivárgott erőkről", az ország egységének szétveréséről, a növekedés lelassításának szándékáról beszél, minden napra időzítve egy-egy nyilatkozatot a sötét erőkről és gonosz csapdákról, amik ellen kemény visszavágást ígér. A török líra árfolyama rekordmélységekbe zuhant hétfőre.

A korrupciós botány nem az első súlyos politikai válság idén Törökországban: júniusban azért heteken át tartó erőszakos tömegtüntetések robbantak ki egy parkátalakítás elleni békés tiltakozásból. A tüntetők szerint a kormány tekintélyuralmi rendszer bevezetésére tett kísérletet. A rendőrökkel történt összecsapásokban hatan meghaltak és nyolcezren megsebesültek.

Rovó Attila