Jevgenyij Marmazov: “kompromisszumok nélkül Ukrajna Jugoszlávia sorsára jut!”

“Csak a helyzet békés rendezése mentheti meg Ukrajnát attól, hogy Jugoszlávia sorsára jusson-testvérgyilkos háború és megosztott ország!”-nyilatkozta ma Jevgenyij Marmazov az Ukrán Kommunista Párt (KPU) parlamenti képviselője. Állitja, hogy nem vitatható az ukrajnai események forgatókönyve, amely ugyanaz mint ami volt Jugoszlávia esetében, vagy amit ugyancsak alkalmaztak nem is olyan régen Észak-Afrikában, az úgynevezett “Arab tavasz” eseményei során.
“Én nem tudom, hogy sok fiatal ismeri-e a Jugoszláv történéseket. Viszont szeretném, ha megtudnák!
A múlt század ’70-es’80-as éveiben Jugoszlávia nagyon sikeres ország volt. Jogoszláviában az emberek szerencsésen és viszonylag boldogan éltek. Az úgynevezett “Jugoszláv útlevél” megnyitotta számukra Európát, és egy sor más ország lehetőségeit. Jugoszlávia egy befolyásos ország volt akkoriban. Aktiv tagja volt az El Nem Kötelezett Országok Szervezetének, amely 120 tagot tömöritett. Ennek a szervezetnek a tagországai nem tartoztak egyetlen katonai blokkhoz sem. Ezt az állapotot égette fel egy testvérgyilkos konfliktus”-emlékeztetett a képviselő.
“A ’80-as évek vége rémálommá változtatta az országot-folytatta Jevgenyij Marmazov. Jugoszláviában polgárháború tört ki, amelybe beavatkozott az Európai Unió és a NATO. A többéves konfliktusban meghalt több mint kétszázezer ember.”
“Szeretném megjegyezni, hogy Jugoszlávia népei között sokkal több volt a közös-mint a különbség. Ám a gazdasági nehézségek, az agressziv nacionalizmus és az aktiv külső háborús támadás meghozta az “eredményét”! Ma már a világ térképein nincs Jugoszlávia nevű ország. Sok kis államocskára darabolták. Sokak nevét a legtöbb ember nem is tudja”-mondta a képviselő
“Ukrajna is ilyen jövő elé néz, ha konfliktusainkat nem tudjuk békésen megoldani! Az utóbbi 20 év politikája egy megosztott államot eredményezett. Megjegyezném, hogy már a függetlenség kezdete óta volt megfigyelhető Nyugat-Ukrajnában egy szeparatista törekvés, ami fölött a kormányzati politika szemet hunyt. Ennek a politikai vakságnak mostanra érett be a gyümölcse! Odáig fajultak a dolgok, hogy néhány nyugati régió már nem akarja elismerni a központi kormányzat fennhatóságát. Országunk megosztottsága immáron nyilvánvaló, és ma már az a legfontosabb feladatunk, hogy megakadályozzuk a hivatalos államszakadást.
Csakis politikai kompromisszumok kidolgozása a mi (képviselők) legfontosabb feladatunk, hogy megakadályozzuk az erőszak további terjedését, hogy elkerüljük országunknak egy testvérgyilkos háborúba való belesodródását.
A konfliktusban részt vevők nem adhatnak egymásnak ultimátumot! Meg kell értsék végre, hogy az egyik vagy másik oldal teljes győzelme nem lehetséges. Tudnia kell mindenkinek: a győztes csak a fél országot tudhatja a magáénak. A legfontosabb most, hogy mindenki fogja fel végre azt a hatalmas veszélyt, amit a főváros utcáin megjelent konfrontáció jelent”-összegezte mondanivalóját Jevgenyij Marmazov, a KPU parlamenti képviselője.
Ukrajnai idő szerint ma 15 óra 20 perckor a KPU Harkov-megyei területi pártbizottságának első titkára-Alla Alekszandrovszkaja- a következő nyilatkozatot adta a Dnyerp Hid nevű internetes orgánumnak:
“Ukrajnának már régóta egy föderációs államnak kellene lennie. Ebben az esetben nem fordulhatott volna elő a jelenlegi káosz. Ha az ukránok külön régióban élnének-más lenne a történelmi helyzet. Igy viszont az ország nyugati részén élő ukránok akarják előirni a történelmi területek hovatartozását.
Föderális alapon a régiók együttműködésén túl semmiféle kötelezettség nem lenne. Továbbá: a föderalizmus lehetővé tenné, hogy a fölmerült problémákat regionális szinteken lehetne megoldani. Ebben a rendszerben a régiós szervek képviselői a központi kormánnyal egyeztetve oldanák meg problémáikat”-mondta Alla Alekszandrovszkaja.
(kpu.ua )

A kijevi kormány kezdi elvesziteni a Nyugat-Ukrajna feletti kontrollt.

Nyugat-Ukrajna nagyvárosaiban ellenzékiek megkezdték a helyi adminisztráció épületeinek elfoglalását.

Elsőként Lvivben foglalta el néhány ezer tüntető a helyi hatalom épületét. A lvivi vezetők lemondtak tisztségeikről. A lembergiek „társadalmi kontroll” alá akarják vonni a rendőrség és más állami szervek munkáját.
Rovnóban szintén tüntetők foglalták el az adminisztrációt és Népi Rada összehívását kezdeményezték.
Hasonló információk érkeznek Ivano-Frankivszkből és Zsitomirből.
Viktor Janukovics ukrán elnök rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte (erre január 28-án kerül sor). Janukovics egyébként azt is kijelentette, amíg ő az elnök, nem engedi meg, hogy Ukrajna szétszakadjon…
(Echo Moszkvi, zn.ua , ukr.net )

Ukrajna vészesen közelít egy geopolitikai katasztrófához, és nagy az esélye annak, hogy külső diplomáciai erőfeszítések nélkül nem lehet javítani a helyzeten – állapította meg a gazeta.ru orosz internetes újság csütörtöki kommentárja. A Kommerszant címú orosz gazdasági lap véleménye szerint Ukrajna a polgárháború felé sodródik.

A gazeta.ru hírportál Ukrán front című szerkesztőségi kommentárja szerint “az európai értékektől végtelenül távol álló szélsőséges nacionalisták és futballfanatikusok utcai harcai eltemették a Majdant (a kijevi főteret, az ukrajnai békés tiltakozás jelképét)”.
Az online újság kiemelte, hogy január 22-én, az ukrán egység és szabadság napján korábban a 2004-es narancsos forradalom kezdetét ünnepelték, most azonban sem egység, sem szabadság nincs Ukrajnában. Az ország sorsa Viktor Janukovics államfő kezében van. 2004-ben Leonyid Kucsma akkori ukrán elnöknek volt annyi bölcsessége, hogy engedett, vagy csak nem mert szembeszállni népével.
A gazeta.ru kommentárja szerint Ukrajna ugyan hozzászokott a politikai megrázkódtatásokhoz, de most államisága óta a legkomolyabb veszély előtt áll: “a népességét tekintve második legnagyobb volt szovjet köztársaság egyszerűen eltűnhet a világpolitikai térképről.
A Kommerszant című tekintélyes orosz politikai-gazdasági napilap cikke szerint Ukrajna minden nappal egyre közelebb kerül a polgárháborúhoz. Makszim Juszin szerint eljött az ideje annak, hogy az ukrajnai válság rendezésébe nemzetközi közvetítők kapcsolódjanak be, elsősorban az Európai Unió és Oroszország. A kommentátor úgy véli, hogy az Ukrajnában egymással szemben álló erők külső segítség nélkül nem tudnak kijutni a zsákutcából és elkerülni a polgárháborút. Szerinte nem a baltikumi államokra és nem Lengyelországra van most szükség, hanem arra, hogy az európai politikában fajsúlyos szerepet játszó Németország és Franciaország hallassa a hangját, mert számukra a kontinens stabilitása a fontos, és nem akarnak újabb hidegháborút. Juszin véleménye az, hogy a “felelős, elfogulatlan európai hatalmak tudnak valódi kiutat javasolni a hatalomnak és az ellenzéknek a válságból”.
A Vedomosztyi című befolyásos orosz üzleti-politikai napilap írása szerint, ha nem rendeződik a válság Ukrajnában, az ország eleshet a további orosz pénzügyi segítségtől. Moszkva a decemberben megígért 15 milliárd dollárból (mintegy 3400 milliárd forint) 3 milliárdért már vásárolt ukrán eurókötvényeket, és Ukrajna a héten újabb 2 milliárd euró értékben akar állampapírokat kibocsátani. A befolyásos orosz üzleti-politikai újságnak egy név nélkül nyilatkozó orosz állami tisztviselő azt mondta: egyelőre szó sincs arról, hogy felfüggesztenék a hitelnyújtást, de ha a politikai kockázatok megnőnek Ukrajnában, ha megjelenik az ottani hatalomváltás veszélye, akkor újfent elemezni fogják a helyzetet Moszkvában.

A nap képe Kijevből: Izraeli gyártmányú pisztoly a ‘békés’ tüntető kezében – Nagyobb méretű fotóval frissítve

- Jericho-941 -

Szabad Riport – Források: Ukrán Belügyminisztérium - “Stainless steel rat”