5 év alatt felére csökkent a külföldről felvett hitelek összege a magyar kereskedelmi bankokban.
Míg
a hitelezési bumm csúcsán, a 2008-as pénzügyi válság kitörésekor 32,8
milliárd euró közvetlen külföldi forrás volt a magyar bankrendszerben,
2013 november végén ennek az összegnek már csak a 49 százalékát (16
milliárd eurót) lehetett kimutatni. Vagyis az elmúlt 5 évben a bankok a
külföldi forrásaik felét leépítették euróban. A forint gyengülése miatt a
hazai fizetőeszközben kimutatott mérséklődés ennél valamivel kisebb, de
még így is jelentős 45 százalékot tesz ki, derül ki a pénzügyi
felügyelet részvénytársasági hitelintézetek legfrissebb
statisztikájából.
Mivel
a pénzügyi szektor alapvetően közvetítő jelleggel bír, így azon sem
lehet meglepődni, hogyha a források ennyivel csökkentek, akkor
többé-kevésbé hasonló mértékben kellett a szektor által nyújtott
devizahitelek állományának is változnia. És valóban, 2008 végéhez képest
a részvénytársasági hitelintézetek nettó hitelállománya 53,8 milliárd
euróról 27 milliárdra csökkent, vagyis 50 százalékkal. Forintban itt is
valamivel kisebb a változás, 43 százalékos. A felügyeleti statisztika
szerint egyébként szinte azonos a devizahitelek leépülésének üteme
legyen szó akár lakossági, akár vállalati állományról.
Ahogy
látjuk, ugyan a bankok alapvetően közvetítették devizahiteleket, vagyis
felvették külföldről, és folyósították belföldi szereplőknek, de mind
2008-ban, mind 2013 novemberben jóval nagyobb volt a hitelezett
állomány, mint a forrás. A válság előtt 64, tavaly pedig 68 százalékkal
több. A fennmaradó részt a bankok úgynevezett szintetikus módon állítják
elő, vagyis forint forrásaikból úgynevezett swap ügylet keretében
devizához jutottak, amelyet a devizahiteleseknek folyósítottak. A swap
ügylet határidős lába segítségével pedig lefedezték devizakitettségüket,
vagyis eladták a devizát forintért. Mivel a fenti devizacsere ügyletben
a forint a magasabb kamatozású deviza, így a magyar kereskedelmi bankok
kapták a swapdíjat, amivel mérsékelni tudták a forintforrások és a
devizahitelek kamatkülönbözetét. Persze, amikor a magyar gazdaság
megnőtt kockázatai miatt ezek a swapdíjak leestek, akkor megemelték a
devizahitelek kamatait. De ez már egy másik történet.
A
magyar gazdaság külső adóssága (az állam, illetve belföldiek adóssága
külföldiek felé) egyébként folyamatosan épül le. Míg 2010 első
negyedévének a végén a GDP-re (négy negyedéves gördülő) vetített aránya
115,7 százalékon állt, addig 2013 szeptember végén már csak 87,7
százalékon. (Ez köszön vissza egyébként a pénzügyi közvetítő rendszer
külső adósságának leépülésében is.)
Az
alkalmazkodás, ahogy az a lenti ábrán is látható, elsősorban a
magánszektornál erősebb, de az államnál is csökken a nominális állomány.
Igaz, a harmadik negyedévre kimutatott nagyobb állami külső
adósságcsökkentés az IMF előtörlesztésre vezethető vissza, melynek
hatását a novemberi dollárkötvény-kibocsátás erősen tompítani fogja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése