Besokalltak a bányászok, nagy tüntetésre készülnek Budapesten

A bányászszakszervezet úgy döntött: nem hagyja a bányában meghalni az embereket; addig kér, követel egyre hangosabban és erőteljesebben, amíg vissza nem kapják korábban megszerzett jogaikat.

Utcára vonulnak az elkeseredett bányászok, ezrével jönnek vidékről is Pestre január 29-én – írja közleményében a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ). Egyelőre békésen, de sokan és nagyon hangosan követelik majd vissza korábban kiharcolt jogaikat, amelyektől két évvel ezelőtt megfosztották őket. A korhatár előtti szakmai nyugdíj megvonása miatt tiltakoznak, meg azt követelik, hogy rokkantnyugdíjasaik egy csoportja kapjon újból ellátást.
Sokan egyenesen a külszíni bányából, elképesztően nehéz fizikai munkájuk végeztével érkeznek majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma elé január 29-én délután, hogy követeljék: a külfejtésben dolgozóknak adják vissza a korhatár előtti öregségi nyugdíj két évvel ezelőtt megvont lehetőségét, a korhatár előtti ellátást, s a bányászok megszüntetett társadalombiztosítási kedvezményét – tudatja a szakszervezet.

Kilencszázötven, nehéz helyzetbe került volt bányászcsalád megélhetését biztosíthatná a kormány idén összesen mintegy 14 millió forintból azzal, ha visszaadná a két évvel ezelőtt elvett szakmai nyugdíjat, mégsem teszi – állítják az érdekvédők. Tavaly is ugyanitt, ugyanekkor, ugyanezért a célért tüntettek, de az ígéretek ellenére azóta sem teljesítették a követeléseiket. Elég volt a hitegetésből – szögezi le Rabi Ferenc, a szakszervezet elnöke.
Még a laikusok számára is egyértelmű, hogy a bányászok élete elképesztően nehéz, a kormánynál mégsem hallják meg a segélykiáltásukat – hangoztatja a BDSZ vezetője. Hivatalosan is alátámasztott tény: a „bányagödörben” rendkívüli munkakörülmények között dolgozni nem egyszerűen bátor, embert próbáló feladat, hanem annak egészségkárosító következményei, hosszabb távú hatásai is vannak.
A visontai bányában végzett felmérés is kimutatta, hogy az átlagosnál rosszabbak az életkilátásai azoknak az idősebb bányászoknak, akik hosszú ideig dolgoznak a földfelszín alatt. Magas a vérnyomásuk, és a karcinogén hatások miatt a rákos megbetegedés is gyakoribb a körükben.
Kinek járna korai nyugdíjazás, ha nem nekik? – teszi fel a kérdést Rabi. A szakszervezet úgy döntött: nem hagyja a bányában meghalni az embereket, addig kér, követel egyre hangosabban és erősebben, amíg vissza nem kapják korábban megszerzett jogaikat.
A bányászok folyamatos munkarendben dolgoznak, adott esetben vasárnap vagy éppen ünnepeken, s részben ezzel a folyamatos készültséggel is magyarázható, hogy a hét 4-7. napján lényegesen több baleset éri őket, mint egyébként. Nem véletlen, hogy egy 1991-es kormányrendelet alapján harminc év szolgálati idő után elmehettek nyugdíjba a külfejtésen meghatározott munkakörökben, folyamatos munkarendben dolgozók, egészségüket ugyanis károsítja a háromszáz méteres nyílt mélységben, extrém körülmények között végzett munka.
Megszüntették a bányászok kedvező nyugdíjátlag-számítását is, amelynek az a lényege, hogy aki legalább 15 évig dolgozott a föld alatt, de a nyugdíja nem érte el az átlagos bányásznyugdíjat, akkor is megkapta az átlagot. Ráadásul a bányászokat a III. csoportos rokkantsági nyugdíjasok járandóságának megvonása is sújtja.
Ugyancsak két évvel ezelőtt elveszítették havi átlagosan 120-130 ezer forintos juttatásukat azok a bányászok, akiket munkára alkalmasnak minősített az orvosi bizottság. Olyan emberekről van szó, akik Pécs környékén, valamint Észak-Magyarországon nem jutnak munkához és nem képesek folyamatos, nehéz fizikai munka végzésére. A január 29-i tüntetésen ők is ott lesznek. A bányászok most nagyon elszántak, ha kell, nemzetközi összefogással folytatják a küzdelmet – szögezte le az elnök.
(NOL)