Maunika Csillagszem(eit) csak a marhák csipik. De azok nagyon!
Megyeszerte
sokaknak okoznak bosszúságot más kutyái. Gyakori, hogy kóborló ebek
behatolnak idegen kertekbe, ahol nemegyszer kárt is okoznak. Bevett
szokás, hogy hasonló esetben az állatvédőktől várják a megoldást, és
nehezményezik, ha ők vonakodnak intézkedni. Vajon jogosan vitetnék el
mondjuk a szomszéd ebét a dühös lakók?
–
Nem tudom, kihez fordulhatnék a problémámmal – kereste meg lapunkat egy
elkeseredett zagyvarékasi hölgy nemrég. – A szemben lévő háznál nincs
kerítés, de van öt–hat kutyájuk, melyek szabadon járnak-kelnek.
Különösen egy fehér kutya okoz sok bosszúságot, rendszeresen bejár a
portánkra, átmászik a százhetven centis kerítésen is, szétrágja a
léceket, volt már, hogy a csengőt is leszaggatta. Az első udvarukra
kijár néhány baromfi, a mi kutyáink nem bántják, ez a fehér viszont
szétszedi a szárnyasokat. Többször is megesett már, hogy reggel csak
tollakat találtuk. Éjjel is gyakran ébredünk vad kutyaugatásra, nem
győzünk kiugrálni az ágyból, mert nem tudhatjuk, ember jár-e be a
kertben, vagy csak a szemben lévő csahosok. Se a férjem, se én nem
vagyunk egészségesek, nem tudunk folyton utánuk szaladgálni, és még
nyugtunk sincs! Már évek óta küszködünk ezzel a helyzettel. Próbáltam
állatvédőkkel beszélni, hogy jöjjenek és szedjék össze a kutyákat, de
elutasítottak, mondván, hogy ők nem foglalkoznak ilyen ügyekkel. Persze,
ha kutyán kell segíteni, rögtön mozdulnak, de ki védi az emberek
érdekeit? Nemrég beszéltem a jegyzővel is. Úgy érzem, senki se
foglakozik a problémánkkal – tette hozzá a hölgy, akinek az esete
egyáltalán nem számít egyedinek.
–
A szóban forgó hölgy valóban megkeresett nemrégiben – mondta Jenesné
Paróczai Erika, Zagyvarékas jegyzője. – Elkérte az állatvédők
elérhetőségét. Nem folyamodott birtokvédelemért, ami a hivatalos eljárás
megindításához szükséges, konkrétumok nélkül viszont nem tudunk
intézkedni.
A jegyzőasszony elmondta, azt is megérti, ha nem akarja a
hölgy kiadásokba verni magát, hiszen az eljárás illetékköteles, és nem
is garantálható a végleges megoldás. Azt azonban megígérte, kiküldi a
közterület-felügyelőket, nézzenek utána a helyzetnek.
–
Gyakoriak az ehhez hasonló esetek, általános problémáról van szó –
árulta el Abonyi Mónika, a szolnoki Csillagszem Állatvédelmi Alapítvány
elnöke. – De ennél cifrább helyzetekkel is találkozunk. Bevett szokás,
hogy az érintettek le akarják tudni a problémát azzal, hogy szólnak az
állatvédőknek, aztán elvárják, hogy intézkedjünk. Pedig ez a jegyző
hatásköre lenne. Ha a más kutyája bejár a portára, az birtokháborítás,
eszerint kell eljárni. Azt tapasztaljuk, hogy gyakran még a jegyzők
sincsenek tisztában a hatáskörükkel. Ha a helyzet indokolja, a jegyzőnek
kell felvennie a kapcsolatot az állatvédelmi szervekkel vagy a
gyepmesterrel. Más kutyáját egyébként sem hozhatjuk el csak úgy. Ez egy
meglehetősen összetett, bonyolult probléma.
–
Az állatvédők csak akkor léphetnek, ha azt tapasztalják, hogy nem
megfelelő körülmények között tartják az állatot vagy állatkínzás
történik – erősítette meg dr. Kókai Gábor ügyvéd. – Sok eszközük nincs,
hogy intézkedjenek, legfeljebb feljelentést tehetnek. Fontos tudni, hogy
ők hatósági jogkörrel nem rendelkeznek.
Na de akkor mi a teendő, ha nem szeretnénk, hogy más kutyái a portánkon garázdálkodjanak?
– Ha egy évnél rövidebb ideje áll fenn a probléma, a jegyzőhöz kell
fordulni birtokvédelemért, egy éven túli esetben közvetlenül a
bírósághoz is lehet – magyarázta dr. Kókai Gábor. – A jegyző is
eltilthatja a kutyák tulajdonosát a birtoksértő magatartástól,
kötelezheti például kerítés építésére. Az nem lehet akadály, ha a
tulajdonos nem ismeri el, hogy a kutyák az övéi, mivel le kell folytatni
egy bizonyítási eljárást, melynek során a nap bármely szakaszában
kimehetnek ellenőrizni, akár többször is. Ez alapján hoz a jegyző
határozatot. Ha nem értenek egyet vele, mindkét fél kérhet bírósági
felülvizsgálatot – tette hozzá a szakember.
(szoljon)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése