Szemétből lettek-szemétté lesznek!
Az
új választási szabályozás jelentősen megnehezíti, sőt ellehetetleníti
azon külföldön élő magyar állampolgárok szavazását, akik itthon nem
számolták fel magyarországi állandó, vagy ideiglenes lakhelyüket. Ez
esetben két lehetőség közül választhatnak az érintettek: hazajönnek és a
lakóhelyük szerint voksolnak, úgy mintha itthon élnének, vagy pedig az
adott külföldi országban a helyi külképviseleten, ami lakóhelyüktől akár
többszáz kilométer távolságra is lehet – persze csak ha beférnek. Elég
csak a Londonban élő egy-kétszázezernyi magyarra gondolni, akik csupán
egyedül a követségen szavazhatnak! És mindenki más a szigetországban,
Glasgow-tól, Manchester-ig. Eközben
azok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, de az ország
határain kívül élnek, az általuk választott időpontban, szavazatuk
postázásával választhatnak. Ez az eljárás diszkrimináló, mert
különbséget tesz a külföldön élő, de magyar állampolgárok között. A
modern demokráciák egyik alapfeltétele, a választójog egyenlősége
megköveteli azt is, hogy a szavazók azonos módon, azonos feltételek
között adhassák le voksaikat.
A
hosszabb-rövidebb ideig külföldön munkát vállalók vagy tanulók száma
pontosan nem ismert, de annyi bizonyos, hogy nagyságrendileg több
százezer állampolgárnak lehetetlenítik el, hogy éljen alapvető
demokratikus jogával. Ezt a megkülönböztetést racionális érvekkel
igazolni aligha lehet, így aztán a kormánypártok politikai érdekét
sejthetjük mögötte. A Fidesz (és a KDNP) gondoskodik arról, hogy a
feltehetően nekik kedvező szavazatok (azaz a határon túliaké) könnyedén
eljuthasson a megfelelő helyre, míg a bizonytalan sorsú voksok leadását
bürokratikus eszközökkel megnehezítik.
Ráadásul
eddig a külképviseletek sincsenek a helyzet magaslatán: az amerikai
kontinensen élőket például félretájékoztatták a szavazás időpontját
illetően, mivel ott az idő eltolódás miatt április 6-a helyett április
5-én szavazhatnak.
Határon túli magyarok vs. kivándoroltak
A
tartósan külföldön élő magyar állampolgárok (akik száma egyre magasabb)
más megítélés alá esnek. Bár regisztrálni ők is tudnak levélben és
elektronikusan is, a jelenlegi szabályok szerint voksolni csak
személyesen tudnak majd.
Ez
már csak azért is érdekes, mivel a határon túliak számára a levélben
történő szavazás lehetősége (az azt övező kritikai hangok ellenére)
továbbra is adott. Annak viszont, aki külföldön él és dolgozik nem lesz
más lehetősége, mint “elbattyogni” az illetékes külképviseletre, amely
akár több száz kilométer távolságra is lehet.
Ezt
a megkülönböztetést racionális érvekkel igazolni aligha lehet, így a
racionalitás azt diktálja, hogy a már amúgy is jobbra lejtő választási
rendszer továbbcsiszolásával még pár fokot kívánnak dönteni a pályán. A
Fidesz (és a KDNP) gondoskodik arról, hogy a feltehetően nekik kedvező
szavazatok (azaz a határon túliaké) könnyedén eljuthasson a megfelelő
helyre, míg a bizonytalan sorsú voksok leadását bürokratikus eszközökkel
megnehezítik.
Tény
és való, hogy az elmúlt időszakban kivándorolni kényszerültek százezrei
nem biztos, hogy a jelenlegi kormánypártokra adná le a voksát –
legtöbbjük inkább gazdasági menekült. Ezért aztán inkább elveszik a
kedvüket a szavazgatástól.
A kivándoroltak kálváriája
Azok
a külföldön élők, akiknek van itthon lakcímük, a tartózkodási helyüknek
megfelelő ország külképviseletén szavazhatnak. Ehhez a külképviseleti
névjegyzékbe kell regisztrálniuk március 29-ig személyesen, postán vagy
online. A valasztas.hu-n „Külképviseleti névjegyzékbe vételhez
kapcsolódó kérelem” linknél lehet regisztrálni. Majd ezt követően, ha
minden rendben van, értesítik a honpolgárt a sikeres vagy sikertelen
jelentkezéstől. Már most felröppentek a pletykák arról, hogy az online
felületen való regisztráció jelenti az újabb kálváriát, sokaknak a
beazonosításuk sikeressége ellenére formai hibákra hivatkozva utasítják
el a jelentkezést. Nem kell feltétlenül rosszmájúnak lenni ahhoz, hogy
itt egy újabb bürokratikus akadálypálya felállítását vizionáljunk. Ha
valami csoda folytán mégis sikeresen átverekedte az illető magát a
regisztráción, akkor már „csak” a helyi ország külképviseletére kell
elutazni.
Képzeljük
el ugyanezt a határon túliaknál, akiknek szintén egy adott helyre
kellene utazniuk az egy országban élőknek. Elég értelmetlenül hangzik,
ugye? Semmi nem indokolja a két szavazó csoport közötti
megkülönböztetést. Elemzők szerint a külföldi magyarok szavazatai
összességében sem jelentenek többet 1-2 mandátumnál. Nehéz belátni
tehát, hogy az itthoni lakcímmel rendelkező külföldön élő
választópolgároknak miért kell így megnehezíteni a szavazását, amikor
nyugodtan szavazhatnának a Magyarországon lakcímmel nem rendelkezőkhöz
hasonlóan. Persze tudjuk az okot. Míg a határon túl frissen
állampolgárságot szerzettek túlnyomó többsége a Fideszre szavazna, ez a
kivándoroltakra egyáltalán nem igaz. Mindez a választási szabályokkal
való durva, az ellenzéket sújtó játék.
Eddig 150 ezren regisztráltak a félmillió kettős állampolgár közül
Ahogy
az várható volt a ciklus végére összejött az 500 ezer új állampolgár,
akik közül eddig 150 ezer jelezte, hogy részt vesz a voksoláson. Ahogy a
honosítás során itt is megfigyelhető, hogy a Romániából és Szerbiából
adták le legtöbben a kérelmüket, míg máshol meglehetősen csekély az
érdeklődés.
“Regisztrálni 2013. augusztus 1-től levélben, novembertől azonban már
elektronikus úton is lehet. Ehhez érvényes magyar személyi azonosító,
érvényes magyar útlevél, honosítási okirat vagy állampolgársági
bizonyítvány szükséges. A kérelmeket a Nemzeti Választási Iroda bírálja
el. A regisztráció tíz évig érvényes, és automatikusan meghosszabbodik,
ha valaki részt vesz egy választáson, vagy ha az adatait frissíti,
módosítja.”
Természetesen
ehhez hozzátartozik, hogy a szomszédos Szlovákiában és Ukrajnában
tiltják a kettős állampolgárságot, így onnan nem is érkezhet számottevő
szavazat.
(tenytar)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése