Megütheti a bokáját a NAV - vizsgálódhat az EU-s bíróság is

Üldözőből üldözött...

Csak idő kérdése, hogy az Európai Bíróság elé citálják a NAV-ot a visszaigényelt áfaösszegek jogtalan visszatartása miatt – állítja a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Az adójogi és adóperes iroda szakértői szerint a késedelmes kiutalások aránytalanul nagy terhet jelentenek a hazai vállalkozásoknak és ezzel az adóhatóság az uniós előírásokat is megsérti.

Az ügyvédi iroda tapasztalatai szerint az utóbbi években nem változott az az adóhivatali gyakorlat, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a kiutalás előtti ellenőrzésekre hivatkozva jelenleg is több ezer ügyben késlelteti a visszaigényelt áfa kifizetését, amellyel sokszor helyrehozhatatlan károkat okoz az érintett vállalkozásoknak.

Alapesetben ugyanis, ha egy vállalkozás árut, szolgáltatást vásárol, a vételár részét képező áfát jogosult visszaigényelni. A visszaigényelt áfát a NAV köteles lenne legkésőbb 75 napon belül, bizonyos esetekben még ennél is korábban, kiutalni. A NAV az áfa kiutalása előtt rendszerint ellenőrzést folytat le, így győződik meg arról, hogy a visszaigénylés jogos-e. A probléma abból adódik, hogy a kiutalás előtti ellenőrzés gyakran hónapokig, sőt akár évekig is elhúzódik, és a NAV az áfát az ellenőrzés befejezéséig nem utalja ki. A kiutalási eljárások elhúzódása pedig sok cég működését ellehetetleníti.

Az ügyvédi iroda szakértői szerint a kiutalások elhúzódása különösen érzékenyen érintik azokat a vállalkozásokat, amelyek külföldre értékesítenek terméket, hiszen ezek a vállalkozások az eladásaik után belföldön fizetik meg az áfát, az eladásaik viszont külföldön adókötelesek, ami azt jelenti, hogy a beszerzéseiket terhelő belföldi áfát folyamatosan vissza kell igényelniük a NAV-tól. A kiutalás elhúzódása ezeknél a vállalkozásoknál egyenlő azzal, hogy az árubeszerzéseik nettó értékének közel egyharmadát kitevő áfát nem kapják vissza, így gyakran előfordul, hogy a vállalkozás teljes pénze bennragad a NAV-nál és a vállalkozásnak hitelt kell felvennie a működése finanszírozásához.

Az ügyvédi iroda szakértői úgy vélik, hogy az áfa-visszautalásokat megelőző hatósági ellenőrzések, csak bizonyos fokig indokolják a kiutalások késedelmét, a gyakorlatban sokszor évekig elhúzódó ügyek miatti csúszások nem felelnek meg az uniós előírásoknak. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy ez ellen nem sokat lehetett tenni, ám ebben akár változás is állhat be.

Lehetne belőle EU bírósági ügy is

Harcos Mihály, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje arra hívta fel a figyelmet, hogy a közelmúltban, több esetben is az Európai Bíróság tett pontot ilyen megoldhatatlannak tűnő problémák végére. Az említett esetekben ugyanis az Európai Bíróság azt vizsgálta, hogy a NAV gyakorlata összeegyeztethető-e az uniós szabályokkal. Ha pedig nem volt az, akkor a döntést követően az Európai Bizottság ellenőrizte, vajon a NAV az Európai Bíróság döntésének megfelelően jár-e el.

Ezek alapján Harcos szerint elképzelhető, hogy az elhúzódó áfa-kiutalások ügyében is hasonló helyzet állhat elő, így csak idő kérdése és a NAV is szembesülhet egy ezzel kapcsolatos eljárással az Európai Bíróság előtt. A közösségi jog ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a vállalkozásokat az áfa-levonás joga "azonnali jelleggel" illeti meg, ami alatt azt kell érteni, hogy a vállalkozásoknak a visszaigényelt áfát nem évekkel később, hanem záros határidőn belül kell megkapniuk - mutatott rá az adószakértő.

Az adókijátszások elleni fellépés érdekében a közösségi jog is megengedi a kiutalások előtti ellenőrzések lefolytatását, de az adólevonási jog ebből adódó korlátozása nem terhelheti aránytalanul az érintetteket.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői úgy vélik, az áfa-kiutalások elhúzódása ellentétes az uniós áfa-szabályokkal. Amennyiben ezt az Európai Bíróság is kimondaná, akkor a NAV kénytelen lesz változtatni a korábbi gyakorlatán. Ez vagy úgy történhetne meg, hogy az érintett vállalkozások bejelentést tesznek az Európai Bizottságnál, amelynek nyomán a bizottság saját hatáskörben eldönti, hogy indít-e kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, vagy úgy, hogy az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerül.

A gyakorlati tapasztalatok szerint ezekre ugyan kicsi az esély, viszont ha az érintett válalatok bírósági jogorvoslatot kérnek a kiutalási kérelmük elhúzódása ellen, és adott esetben az ügyüket az Európai Bíróság elé viszik, akkor a NAV-nak jó eséllyel egy elmarasztaló uniós döntéssel kell szembenéznie, hacsak közben a NAV nem változtat a kiutalási gyakorlatán - jegyezte meg Harcos.

Mit mond a NAV?

A NAV arra a kérdésünkre, hogy általában mennyi idő alatt utalják vissza az áfát, azt válaszolta: "az adóbevallásban szereplő visszaigényelt áfát alapesetben a NAV 75 napon belül utalja vissza. Ennél rövidebb határidő érvényesül, ha az adózó az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette vagy tartozása megszűnt, és a feltétel fennállásáról az adózó a bevallásában a megfelelő kódkocka bejelölésével nyilatkozik. Ebben az esetben 1 millió forint alatti összegnél 30 napon, 1 millió forint vagy afeletti összeg esetén 45 napon belül teljesíti a NAV a kiutalást".

Érdeklődtünk az iránt is, hogy a visszaigényléseknek mekkora hányada lépi túl a 75 napos határidőt és mi az oka az esetleges csúszásnak. Az adóhivatal lapunknak megküldött válaszából kiderült, hogy "a jogosulatlan visszaigénylések megakadályozására és a költségvetési bevételek védelmére a kiutalni kért összegek ellenőrzését az utalási határidőkön belül kell elvégezni", illetve, hogy a "NAV különös figyelmet fordít arra, hogy az adózók jogos visszaigényléseiket határidőben megkapják". Az adóhivatal azt is hozzátette, hogy akalmazható a részutalás intézménye is, amely megteremti annak lehetőségét, hogy a kiutalás előtti ellenőrzések által nem kifogásolt részösszegek kiutalása megtörténjen. A határidőn túli visszautalások esetén viszont késedelmi kamat illeti meg az adózót - tette hozzá a NAV.

A 75 napon túli visszautalással kapcsolatban a NAV megjegyezte: az az ellenőrzéssel érintett bevallások esetében fordul elő, arányuk a feldolgozott bevallásokhoz képest minimális, és jellemzően a legkockázatosabb adózói kört érinti. Az adóhivatal szerint a vizsgálatok elhúzódásának oka általában az adózók mulasztása, illetve ellenőrzést akadályozó magatartása. A NAV szerint számos esetben fordul elő, hogy az adózók fellelhetetlenek, az iratokat nem bocsátják a NAV rendelkezésére, az adott ügyről érdemi információkkal nem szolgálnak. Ezekben az esetekben a tényállás tisztázásához az adóhivatal további eszközöket vesz igénybe (kapcsolódó vizsgálat, belföldi jogsegély, külföldi adóhatóság megkeresése). A bonyolult számlázási láncolatok feltárása a tényállás összetettsége miatt az esetek többségében hosszadalmas, hiszen kapcsolódó vizsgálatokra, külföldi adóhatóság megkeresésére lehet szükség.

A NAV arra a kérdésünkre nem adott pontos választ, hogy évente hány olyan panasz érkezik az adóhatósághoz, amely a kiutalások elhúzódását kifogásolja és ebből hány kivizsgálás ad igazat az adózónak.

Panaszok pedig vannak

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint az éves statisztikai adatok azt mutatják, hogy a NAV-hoz benyújtott panaszok többsége a kiutalások elhúzódását kifogásolja, ezek a panaszok viszont szinte kivétel nélkül eredménytelenek. Korábban már az ombudsman is vizsgálta a NAV kiutalási gyakorlatát, és a probléma megoldását az adóeljárási jogszabályok módosításában látta.

Az ombudsman egy 2012-es vizsgálatában, ahol a panaszos az adóhivatal áfa-visszautalási eljárását kifigásolta, megállapította, hogy az adózás rendjéről szóló törvény által szabályozott adóellenőrzésre vonatkozó eljárási határidők nem teszik előre kiszámíthatóvá és egyértelművé az ügy elintézési időtartamát. Figyelembe véve, hogy az üzletszerű tevékenység gyorsan változó piaci folyamatok hatása alatt áll, illetve, hogy az ellenőrzéssel érintett adózók hosszú ideig bizonytalan jogi helyzetnek vannak kitéve, nem fogadható el az, hogy az adóhatóság előre ki nem számítható ideig foganatosítsa az ellenőrzést - állapította meg Szabó Máté alapjogi biztos.

Az ombudsman megállapította, hogy az adóellenőrzés határidejének szabályozása nem nyújt garanciát egy esetleges, visszaélésszerű jogalkalmazással szemben, illetve azt nem zárja ki, ami kárt okozhat az adózónak, és − egyéb feltételek fennállása esetén − felvetheti a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség kérdését is.

Az ombudsmani jelentés ugyanakkor azt is hozzátette: nem vitatva, hogy az adóhatóság kapcsolódó vizsgálatok és külföldi adóhatóságok megkeresése esetén addig folytathatja az ellenőrzést, amíg a tényállás teljes körű tisztázása meg nem történik a jogbiztonság követelménye megköveteli, hogy ésszerű határidőn belül lezáruljon az ellenőrzés, és ne álljon fenn kiszámíthatatlan ideig függő és bizonytalan jogi helyzet. Ezért szükséges az adóhatóság által lefolytatható ellenőrzési eljárásra (kapcsolódó vizsgálat, külföldi adóhatóság megkeresése) irányadó garanciális szabályok, megoldások kialakítása.

A Jalsovszky ügyvédi iroda szakértője szerint a kérdéses jogszabályok, legalábbis, azok, amelyek a tényleges kiutalási határidőt érintik, maradtak úgy, ahogy voltak. Bár 2012 óta a NAV-nak kifejezett jogszabályi lehetősége van arra, hogy a visszaigényelt áfa összegéből a nem vitatott részt már az ellenőrzés befejezése előtt kiutalja, és ezzel mentesítse a vállalkozásokat az ellenőrzés elhúzódása miatti terhek alól, ezzel a lehetőséggel a NAV 2012-ben mindösszesen 97 esetben élt, miközben közel 15 ezer kiutalás előtti ellenőrzést végzett.

Napi