Háromnapos
nemzetközi konferencia kezdődik Budapesten abból az alkalomból, hogy
már csak néhány nap van hátra Magyarország európai uniós csatlakozásának
10. évfordulójáig. A "Magyarság Házában" tartott rendezvényen a
Visegrádi Négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország)
külügyminiszterei és volt külügyminiszterei értékelik az EU-tagság 10
évét.
A
programot Martonyi Washingtonban szövegezett értékelése nyitja, azt
követően a térség más országai fognak pozitívan nyilatkozni az
EU-tagságról. A rendezvénynek egyértelműen propaganda jellege van: az
úgynevezett Keleti Partnerség országainak képviselői, valamint az
Európai Unióba bevonni szándékozott országok küldöttei is megjelennek
majd, akik tárgyalásokat folytatnak a V4 külügyminisztereivel.

A
rendezvény gyakorlati célja feltehetőleg az, hogy pozitív színben
tüntess fel az európai uniós csatlakozás hatásait, és ezzel elősegítse
az EU további bővítését. Miután Martonyi János felolvassa a
Washingtonban diktált mondandót, Radoslaw Wikorski lengyel, valamint
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter fog majd felszólalni. Petr
Drulák cseh külügyminiszter-helyettes beszéde után Stefan Füle bővítési
biztos beszél.
A
lényeg utána következik: az EU-tagságot dicsőítő beszédeket követően
felszólal majd Maia Pandzsikidze grúz külügyminiszter. Utána Elmar
Mammadyarov azeri külügyminiszter következik, akit natalija Halibarenko
ukrán küldött követ majd. Végül Valeriu Chiveri moldovai
külügyminiszter-helyettes is megjelenik, emellett - kapaszkodjunk meg -
Alena Kupcsina fehérorosz külügyminiszter-helyettes is megjelenik.
A
rendezvény propagandajellege egyértelmű. Az elmúlt két évben az
úgynevezett "Keleti Partnerség" szinte összes országa kinyilvánította,
hogy az Európai Unióhoz közeledés helyett a Moszkva által alapított
vámuniót választja. Grúzia, Örményország, Ukrajna is kinyilvánította
ezt. Azt követően Ukrajnából az Európai Unió fegyveres erővel
távolította el a legitim kormányt, így Ukrajna újra potenciális
EU-tagállam. Grúziában, Örményországban szintén sok az atlantista, és
egy részük még mindig a hatalmi struktúrákban van. Ami viszont
érthetetlen, hogy mit keres a fehérorosz külügyminiszter-helyettes ezen a
rendezvényen. Alexandr Lukasenko fehérorosz államfő Kijev felforgatása
idején bejelentette, hogy náluk nem lesz EuroMajdan. Fehéroroszország a
vámunió és az Eurázsiai Unió alapító tagállama, így érthetetlen, mit
keres az ország hivatalos küldöttsége egy ilyen propaganda-rendezvényen.
Ami
még érthetetlenebb, hogy minket, Magyarországot használnak fel az
Európai Unió népszerűsítésére. Magyarországon az EU-tagságnak egyetlen
pozitív következménye nem volt, amit meg lehetne említeni, - hacsak nem
azzal akarnak érvelni, hogy a magyar fiatalok elmehettek Londonba
mosogatni, a szakképzett munkaerő pedig Németországba vándorolt.
Emellett talán még az atlantista pártok holdudvarát képező cégek
profitnövekedését tudnák említeni, ami a brüsszeli pénzek
elsikkasztásának egyszerű következménye, nem az EU-tagságé.
Kíváncsian
várjuk, mi újat tudnak mondani. Ha volt az EU-tagságnak pozitív
következménye, azt a Magyarországon élő magyarok aligha vették észre.
Hazánk nem csak az Európai Uniónak vált áldozatává, de ez a háromnapos
konferencia egy újabb pofátlan képmutatás, amivel országunk romokba
döntését akarják pozitív színben feltüntetni olyan országok számára,
akik tavaly meghozták a jó döntést és végleg távol maradnának az Európai
Uniótól. Mit tud tenni Martonyi? Mit tudna; elmondja a Washingtonban
írt szöveget. Amikor mindez már nagyon kínossá válik, nem vállalja újra a
külügyminiszteri posztot. Belorusszia pedig jobban tenné, ha még
érdeklődés jelleggel sem venne részt az ehhez hasonló kékszalagos
összejöveteleken. A Kijevben történtek mutatják, milyen sors vár
Minszkre, ha konfliktuskerülő módon jár el és tárgyalóasztalhoz ül az
atlantistákkal.
Molnár IstvánSikertelen volt Martonyi háborús uszítása a V4 értekezleten
Martonyi
János magyar külügyminiszter ütött meg legradikálisabb hangnemet a ma
Budapesten megkezdett, az európai uniós csatlakozás 10. évfordulója
alkalmából tartott konferencián.
A
külügyminiszter beszédében külön kihangsúlyozta, hogy a Visegrádi
Négyek felelőssége a térségi politikában egyre nő. Martonyi ukrajnai
orosz fegyveres erőszakról beszélt, szerinte Ukrajnában oroszok hajtanak
végre fegyveres agressziót civilek ellen. Az oroszpárti felkelők által
elfogott, az ukrán rendőrség egyenruháját viselő amerikai katonáról
mélyen hallgatott Martonyi, valamint az általuk elkövetett
tömegbelövetésről és tucatnyi halálos áldozatról sem esett szó. Beszélt
azonban "orosz fegyveres erőszakról", és erre hivatkozva ismét háborús
retorikába kezdett.

A
külügyminiszter szerint az "ukrajnai orosz fegyveres erőszak miatt nem
tudni", mi történik a következő napokban, és ennek kapcsán a visegrádi
harccsoport létrehozását egy lényeges lépésnek nevezte. Vagyis Martonyi
arra utalt, hogy hazánknak a Visegrádi Négyek szervezetén keresztül
közvetlen fegyveres konfrontációba kell kerülnie Oroszországgal, ha a
nyugati érdek úgy kívánja, hogy meg kell védeni a Kijevben felállított
bábkormányt.
Ez
volt tehát Martonyi János, magyarországi, éppen leköszönő
külügyminiszter búcsúbeszédének mondandója, amit láthatóan ismét
Washingtonban írtak meg neki. A megbeszélésen Miroslav Lajcák szlovák
külügyminiszter már mérsékeltebb álláspontot képviselt. Elmondása
szerint Oroszországot nem lehet elszigetelni, és Oroszország sem tudja
elszigetelni magát, mert fontos tényezője a nemzetközi gazdasági
kapcsolatoknak. A szlovák külügyminiszter a szankciókat sem támogatja,
ehelyett tárgyalásos megoldást javasol.
Radoslaw
Sikorski lengyel külügyminiszter Oroszország állásfoglalásához közeli
álláspontot képviselt. Ő támogatta Ukrajna föderalizációját, szerinte
Ukrajnának előnyére válik a decentralizáció. A nyelvtörvény eltörlését
óriási hibának nevezte, ő elismerte, hogy Kelet-Ukrajnában nem lehet
háttérbe szorítani az orosz nyelvet, mert arrafelé azt mindenki beszéli,
Kelet-Ukrajnában éppen az ukrán nyelv van hátrányban a többségi orosz
lakosság miatt.
Csehország
külügyminisztere nem vett részt a megbeszélésen, így feltételezhető,
hogy Csehország méginkább kihúzza magát a szankciók jelentette
kötelezettségek alól. Látható, hogy a Visegrádi Négyek Oroszország felé rendeződése megkezdődött.
A V4 többi tagállama nem támogat se szankciókat, se Oroszország elleni
agressziót és háborús uszítást, ehelyett visszaterelnék a konfliktust a
tárgyalóasztalhoz. Újra csak azt láthatjuk, hogy hazánk az utolsó
csatlós szerepét készül felvenni egy újabb nagy geopolitikai
átrendeződésben. A magyar külügy gyakorlatilag továbbra is a Washington
által diktált nyilatkozatokat olvassa fel, miközben a térség más államai
már próbálnak mérsékeltebb hangnemet megütni.
http://www.hidfo.net/2014/04/28/sikertelen-volt-martonyi-haborus-uszitasa-v4-ertekezleten
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése