Lehullt
a lepel a rejtélyes amerikai távozásról. Az egész nyugati világ
hatalmas vereségként értékelte az amerikai hadiflotta távozását a
szíriai partoktól. Sokáig rejtély volt, hogy miért is távozott olyan
sietve az egész nyugati flotta, de most lehullott a lepel a távozás
okáról.
Jól
emlékezünk arra, hogy 2013. augusztusában egy közel 1500 halálos
áldozatot követelő vegyi fegyver támadás történt Szíriában. A nyugat
azonnal Asszadra akarta fogni az esetet, azonban Moszkva jól tudta, és
rövid időn belül bizonyítékokkal is alátámasztotta, hogy az országot
felforgató terroristák használták a vegyi fegyvert. Az USA szenátusa
megadta Obamának a felhatalmazást, hogy támadásokat hajtson végre Szíria
ellen. A támadások azonban elmaradtak, és a nyugati világ legnagyobb
csodálkozására az angol, majd amerikai hajók sebtében távoztak Szíria
partjaitól.
De
mi is az igazság? Az, hogy az USA támadás egyáltalán nem maradt el.
Azok után, hogy Obama megkapta a felhatalmazást, szeptember 3-án
rakétatámadásokat hajtottak végre. A robbanásokról felvétel is készült,
amely bejárta a világot, a sajtó pedig rejtélyes izraeli repülőgépes
támadásról beszélt. Csapás ért egy katonai objektumot Damaszkusz
mellett, valamint egy TV állomást Damaszkuszban. Halálos áldozatok is
voltak mindkét helyen. Csakhogy történt valami. Mégpedig az, hogy a
szibériai központban a rakétafelderítő kémműholdak jelezték az amerikai
hajókról induló cirkálórakétákat. A műholdképek bizonyították, hogy az
amerikai hadihajókról indultak a támadó rakéták. Moszkvában azonnal
összehívták a hadsereg rakétaerőinek parancsnokait. Az ülés rendkívül
rövid volt. Az adatok alapján a szakértők egyértelműen állították, hogy
az USA a legmodernebb rakétákat használja, mert sebességük jóval
nagyobb volt, mint a szokásos cirkálórakétáké, feltételezhetően azért,
hogy - az orosz és szír légvédelem képességeit ismerve - ne legyenek
képesek a rakétákat lelőni. Az orosz vezetés nem habozott sokáig. A
közelben állomásozó orosz hadihajók parancsot kaptak, hogy minden NATO
hajóról induló rakétát semmisítsenek meg.
Az
elkövetkezendő órákban a technika harca zajlott. Amerikai hajókról
további rakéták indultak, melyeket az orosz hadihajók légvédelmi
rendszerei sorra leszedtek. A nyugat legrosszabb rémálmában sem
álmodott arról, hogy az orosz légvédelem képes ezeknek a rakétáknak a
lelövésére, ráadásul olyan távolságból, amilyen messze az orosz hajók
akkor voltak. A NATO további rakétacsapásokra nem volt képes. Ez
teljességgel alátámasztja, hogy miért is ácsorgott valaki teljesen
véletlenül éppen akkor Damaszkusz melletti magaslaton kamerával a
kezében. A becsapódásokat kellett visszajeleznie, illetve a világ
közvéleménye elé tárni videomegosztókon, ahogy az el is kezdődött
azonnal. Csakhogy a további becsapódások elmaradtak. Így gyorsan ki
kellett találni az izraeli légicsapás mesét. Nem sokkal később a NATO
felmérve, hogy hajói ezek után feleslegesen állomásoznak a szír partok
közelében, távozásra adott parancsot.
Már hatástalan
A
világ közvéleménye teljesen értetlenül állt a történések előtt. Ott
állt a nyugat a teletrombitált vegyi támadás esetével, a világháló tele a
szenvedő gyerekek képeivel, és a NATO eloldalog Szíria mellől. Hogy mi
történt, arra nem volt semmilyen hivatalos magyarázat. Gyakorlatilag
egy összecsapás történt az orosz és a NATO technika közt, amiben a NATO
technika alulmaradt. Voltaképpen a hadihajók fő csapásereje
leszerepelt. Ezek után az amerikai hadihajók már maximum csak
halászhajóknak lettek volna jók a Földközi-tenger keleti csücskében, -
hát jobbnak látták távozni. Ha ki akarjuk sarkítani a történéseket,
akkor a szíriai háború ott és akkor dőlt el, azokban az órákban. Minden
ami azóta történt és történik, már csak vergődés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése