Kiskorú gyermekeim tartanak el – egy háromgyermekes anya története
Egy
háromgyermekes anyuka keresett meg minket szomorú történetével.
Egyedülállóként és rokkantként küszködik 43 évesen, saját jogú ellátás
nélkül.
Az
asszonynak a gyes ideje nem számít be a biztosítási jogviszonyba. Mivel
a beteg gyermekével 10 évig volt gyesen, így az utolsó 15 évben sincs
meg a biztosítási jogviszonya az időközben megrokkant anyának. Emiatt
nem kaphat rokkantellátást, hiába C2-es kategóriás rokkant, akkor sem.
Az
alaptörvény kimondja, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek a beteg
szülőkről gondoskodni. A rokkant asszonynak viszont még mind a három
gyermeke tanul. A szociális törvény szerint, a közös háztartásban élő
családok összjövedelmét veszik alapul a segélyezési rendszerben. Így az a
furcsa helyzet állt elő, hogy a megrokkant asszonyt – az állam szerint
-, a kiskorú gyermekeinek kellene eltartaniuk.
Az
asszony írt az ombudsmannak is, de az a törvényekre hivatkozva mindent
jogszerűnek talált és azt javasolta az anyának, hogy kilincseljen a
karitatív szervezeteknél, melyek közül felsorolt egy párat. Köztudott,
hogy ezekre a szervezetekre annyi rászoruló jut, hogy ha gomba módra
szaporodnának a jótékony adakozók, minden rászorultat akkor sem tudnának
megsegíteni. Az asszony azzal kezdte a kilincselést, hogy felkereste a
karitatív szervezeteket, de ezeken a helyeken közölték vele, hogy
állandó segítés sajnos szóba sem jöhet. Alkalmanként próbálkozzon, hátha
jut a szerény adományokból egy kis élelmiszer csomag, vagy ruhanemű.
Annyian állnak sorba az adományokért, hogy az elképesztő – ezt mondták
neki.
Az
elkeseredett asszony elmondta, hogy 51 ezer forint családi pótlékot, és
32 ezer forint gyermektartás kap. A két kisebb gyermek apja fizeti ezt a
gyermektartást, a legnagyobb gyermeke apja sosem fizetett. A
szerencsétlen anya albérletben él a gyermekeivel. A rokkant asszony
édesanyja már régebben meghalt. Az idős, 76 éves apukája pedig 220 km
távolságra él tőlük, így nehéz megoldani a családi kapcsolatok ápolását
is, mert ennivalóra sincs pénzük, nemhogy útiköltségre. Az asszonynak
annyi a könnyebbsége, hogy a gyermekvédelmi támogatás keretében legalább
a a gyerekek étkezésében és a beiskolázásban segít az állam.
A
megrokkant anya azt is elmondta, hogy türelemjáték és procedúra
mindennemű ügyintézés a hivatali bürokrácia miatt. Az önkormányzatnál
sokat kellett kilincselni, mire elintézte, hogy kemény 6.675,- Ft/hó
összegű szociális segély-kiegészítést kaphat havonta. Így, az állami
gondoskodás helyett, lényegében a három gyermeke tartja el a megrokkant
anyát a családi pótlékból, meg a két gyermek utáni gyermektartásból…
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásként 15 ezer forintot kapott, és
egyszeri 8 ezer forint szociális segélyt. Azt is elmondták neki, hogy,
ha az aktív korúak ellátását kéri, akkor semmi másra nem lesz jogosult.
Önkormányzati lakást ugyan igényelt, hogy az albérletet kiváltsa, de
reménytelen, hogy valaha is megkapja, hiszen nincs saját jogú
pénzellátása a rokkantsága okán sem.
A
megrokkant anya nem érti, miért a 3 gyermekének kell őt eltartani, akik
még tanulnak. Az összeg mellé, amit a gyerekek családi pótlék és
gyermektartás címén kapnak, miért csak 6.675,- Ft/hó szociális
segély-kiegészítés jár? Azt sem érti a súlyos beteg asszony, hogy ha ő
az új rokkant-törvény előtt a 3 gyermekkel gyes-en volt hosszabb ideig,
és ez a szörnyű rokkant-törvény viszont csak 2012. január 1-től
hatályos, miért visszamenőlegesen sújtják őt azzal, hogy a biztosítási
idő hiányára hivatkozva nem adnak neki saját jogú pénzellátást a
rokkantságára?
Súlyosan
aggályosnak tartja ezt azért is, mert még, csak választási lehetősége
sem volt arra a gyes ideje alatt, hogy önként fizeti, vagy az állam
biztosítja számára alanyi jogon az egészségügyi ellátásra való
jogosultságot. Kiderült, hogy az állam, természetbeni juttatásként
biztosítja a kismamáknak, az ápolási díjasoknak az egészségügyi
ellátásra való jogosultságot. Azonban, még a lehetőségét sem ajánlották
fel az érintetteknek, hogy akarják-e önként megfizetni a havonkénti fix
összegű egészségügyi hozzájárulást, vagy sem! Ennek megrokkanás esetén
van óriási jelentősége, hiszen a jelenlegi joggyakorlat szerint az állam
eleve kizárja a pénzbeli ellátásra való jogosultságból az érintetteket.
Teszi ezt visszahatóan úgy, hogy az egyénnek még a döntési lehetőséget
sem adta meg arra, hogy biztosíthatja-e magát egy esetleges megrokkanás
esetére. Ez az, ami kiveri a biztosítékot a megrokkant kismamák és az
ápolódíjasok körében!
Így
csinál az állam a rokkantságból családpolitikai kérdést? Akár a családi
pótlék, akár a gyermektartásdíj azt a célt szolgálná eredetileg, hogy
annak a szülőnek nyújtson anyagi támogatást, akinek a háztartásában
élnek a gyermekek, a gyermekek felügyeletét ellátó szülő jövedelmét
kiegészítve. A kormány viszont azzal, hogy családpolitikai kérdésként
kezeli a rokkantakról való gondoskodást, fordítva ül a lovon. Az
elképesztő eset bizonyítja, hogy az állam a kiskorúakat is a megrokkant
szülő eltartására kényszeríti azzal, hogy az ő ellátásaikat
megrövidítve, a szülő csak pár ezer forintos segély kiegészítést kaphat,
ha megrokkan.
Ez
maga a döbbenet, ugye? Bárhonnan is nézzük, ez az egész probléma
súlyosan aggályos, mert durván sérti az alapvető emberi jogokat.
Magyarország
keresztényi és „családbarát” kormánya jó lenne, ha sürgősen
kiküszöbölné ezt a csorbát, és felülvizsgálná az ezer sebből vérző
rokkant-törvényt – így búcsúzott tőlünk a 3 gyermekes megrokkant anya.
(Hírhatár-MSZF)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése