A magyar melós porba hulló mítosza

A magyar minőséginek hazudott szakmunkásképzést és hatásait taglalja egy kitűnő cikk, amely korábban egy baloldali lapban jelent meg. Nagyon tényszerű és korrekt, illetve igaz történet egy sikersztorinak hazudott sikertelenségről.

Csak mítosz a jól képzett magyar munkaerő

Az írás a Népszabadság 2014. 04. 28. számában jelent meg

A szakiskolában soha nem hegesztettek, mert az iskola nem tudta megvenni a munkához szükséges gázt – derült ki egy német cég álláshirdetésére jelentkezők jó részéről. A tesztmunkára behívott 600 hegesztő 60 százaléka szakmájának alapjaival sincs tiszában. A cég vezetője szerint a politikusok becsapják a befektetőket. „Nem hittem volna, hogy ekkorát fogok csalódni. A magyar politikusok a médiában folyton azt hangoztatják, hogy a jól képzett szakemberek miatt érdemes befektetniük a külföldi vállalkozóknak Magyarországon. Most már tudom, hogy ebből egy szó sem igaz: nem létezik az a bizonyos jól képzett magyar szakembergárda. Kár volt egy egymilliárd forintos beruházást végrehajtanunk. Elképesztően sok bosszúságot okozott, mintha két évet elvesztegettem volna az életemből.” Stefan Körmendi, az Europakraft GmbH ügyvezetője úgy érzi, becsapták. A német cég magyar származású tulajdonos ügyvezetőjével a vállalat tavaly ősszel átadott – egymilliárd forintból felépített – nagytarcsai üzemében találkoztunk. Az Europakraft fémipari termékek gyártásával foglalkozik, Németországban 200 embernek ad munkát, ám a folyamatosan növekvő megrendelések sürgetővé tették a vállalat bővítését, amelyről Stefan Körmendi úgy gondolta: egy magyarországi fióktelep létrehozása lenne a leglogikusabb, részben a családi kötődés, másrészt „a képzett magyar munkaerő” miatt. Az elmúlt hónapokban folyamatosan adtak fel álláshirdetést, amelyben magasan kvalifikált hegesztőket és CNC-forgácsolókat kerestek. Jöttek is szép számmal a jelöltek, akiknek próbamunkán kellett bizonyítaniuk, hogy értenek a szakmájukhoz. – Lesújtó a kép. Tavaly ősz óta közel 600 magyar hegesztőt teszteltünk az üzemben, de 60 százalékukról kiderült, hogy egyáltalán nem tud, 15 százalékuk pedig csak egyetlen eljárással képes hegeszteni. Csupán minden tizedik jelentkező volt alkalmas arra a színvonalú munkára, amit az Europakraft, illetve a megrendelői elvárnak – közölte Stefan Körmendi, aki elképesztőnek tartja, hogy a szakmunkás végzettségüket papírral is igazoló jelöltek 90 százaléka „képtelen a szakmához kapcsolódó tevékenységeket önállóan elvégezni, így például műszaki rajz alapján fém- vagy csőszerkezetet összeállítani.” – Pedig a létező legegyszerűbb tesztfeladatot kérjük a jelentkezőktől – fogalmazott Galambos Sándor minősített hegesztő, a tesztek irányítója. – Két vascsövet kell a lehető legszebben összehegeszteni. Mint kiderült, ez a hegesztő szakmunkások többségének egyszerűen nem megy. A próbamunkák során elképesztő hiányosságokkal találkoztunk: volt, aki nem tudta, hogy egy M8-as menetnek hányas furatot kell fúrni, mások úgy néztek a vetületi rajzra, mintha először láttak volna ilyet. A fiataloktól meg is kérdeztem, hogy mit tanultak a szakképző iskolában, mire elárulták, hogy valójában még soha nem hegesztettek, mivel a suliban nem volt pénz a palackok megvételére, így az érdemi gyakorlati oktatás szinte teljesen kimaradt a képzésükből. Meg aztán a szakoktatók, ha igazán jók, rég kikoptak az iskolákból, a legtöbbenmár külföldön dolgoznak. A jelentkezők közül egyébként sok a pékből, cukrászból, vagyonőrből gyorstalpalón átképzett hegesztő és forgácsoló, ők meg aztán végképp újoncok a szakmában. Persze akadnak köztük ügyes kezű emberek, de az azonnali magas színvonalú munkavégzéshez ez édeskevés. Más probléma is nehezíti a nagytarcsai üzem benépesítését. Aki ugyanis átmegy az Europakraft szakmai tesztjén, nem akar idehaza maradni. Mivel a világ minden pontján óriási az igény a kvalifikált hegesztőkre és CNC-forgácsolókra, a tehetséges magyar szakmunkások – valószínűleg ezernél is többen lehetnek – külföldön keresik a kenyerüket. Az Europakraft különbséget tesz a nagytarcsai és a külföldi álláshelyei között: idehaza nettó 300 ezer forintot kínálnak a hegesztőknek (ez 20-30 százalékkal magasabb a magyar átlagnál), de a határokon túl ennek több mint a dupláját is megkereshetik. Arra a felvetésünkre, hogy talán nincs is komoly baj a hazai szakképzés színvonalával, ha egyszer szerte a világon keresettek a legjobb magyar fémipari szakmunkások, Stefan Körmendi azt mondta, ha ez így van, akkor a magyar politikusoknak nem szabadna becsapniuk a külföldi befektetőket a Magyarországon fellelhető, magasan kvalifikált magyar szakembergárdáról szóló mesével. „A nálunk leszerepelt jelentkezők biztosan nem felelnének meg egyetlen külföldi cégnél sem, így ők szükségszerűen Magyarországon dolgoznak. Sajnálom azokat a magyar cégeket, amelyeknek ilyen színvonalú munkaerővel kell beérniük” – tette hozzá. A tényekhez tartozik, hogy a nagytarcsai próbamunkán részt vevők 15 százaléka esetében a cég lát fantáziát a képzésükben. Őket egy hónapos ingyenes intenzív tréningen készítik fel arra, hogy nemzetközi színvonalon legyenek képesek dolgozni. „Nem vagyunk hivatalos képzőhely, így csak térítésmentes szolgáltatásként tudjuk tréningezni a potenciális munkavállalókat. Ennek egyébként csak az anyagköltsége negyedévente ötmillió forint. És persze aki elvégzi, azonnal indulna külföldre” – fogalmazott a cégvezető, aki szerint ha holnap váratlanul beesne egy nagyobb magyarországi megrendelés, nem tudnák bevállalni, mert nincs 15 olyan szakemberük, akit a nagytarcsai üzemben azonnal bevethetnének. – Itt egy világszínvonalú üzem tele a legmodernebb gépekkel-berendezésekkel, de nincs hozzá magyar hegesztő szakmunkás. Legalábbis olyan, aki érti a szakmáját – tette hozzá Stefan Körmendi.

Megjegyzés:

Teljes hazugság az, hogy az országban szakmunkásképzés minőségi képzés. Nem lehet minőségi egy képzés, ahol minőségtelen embereket próbálnak képezni. Persze tisztelet a kivételnek. Mert azok azért vannak. Kevesen, de vannak.

Jelenleg egy szakmunkás osztály egyharmada iskolakerülő, egyharmada kezelhetetlen és fegyelmezetlen, egyharmada képezhető csak ki szakmunkásnak. Habár akiből faragni lehetne valamit, az szenved a semmirekellők bajkeverésétől és sokszor az iskolán vagy osztályon belüli terrortól. Sok esetben cigányterrortól. Mert a szakmunkás osztályok jelentős része cigány osztály. A magyar normális szülő nem küldi a gyerekét közéjük. A képzés során sokszor nem fogadják őket a cégek, mert nagyobb kárt csinálnak gyakorlaton, mint hasznot.

Marad sok esetben gyakorlati helyként az iskola tanműhelye. Az iskolai tanműhelyben azonban nincs munkaruha, nincs szerszám, nincs anyag és egyszerűen munka sincs. A kölyköket átengedik és sok esetben 3-4 év után nem tudnak többet, mint akkor, amikor beléptek az iskolába. Csőd az egész. És ezt most már igazolja a szürke valóság is.

Jövőnk.info