Irak nagy bajban - az ISIL előretör

Az ISIL (Islamic State of Iraq and Levant - Irak és Levante Iszlám Állama, régi nevén ISIS - Islamic State of Iraq al-Sham) hozzávetőlegesen 2000 harcosa óráról órára komoly területi nyereségeket könyvelhet el Irak északi részén. A jelenlegi állapot szerint több katonai bázist elfoglaltak az iraki hadseregtől, ezeken több millió dollár értékű amerikai hadianyagot foglaltak le az ISIL nevében. Emellett jelentés jött, hogy Mosulban

kiraboltak több bankot, összesen több, mint fél millió dollárnyi készpénzt szereztek.

Az ISIL propagandaképe a harcosokról Tikrit mellett.

A tegnapi nap folyamán az ISIL elfoglalta Bakuba városát, és 50 km közelségbe hozta a frontot Bagdadhoz. Chuck Hagel amerikai védelmi miniszer reagált az ügyre, miszerint "...szerencsére a régióban 35.000 amerikai katona tartózkodik, így bármikor belekezdhetünk egy terroristaellenes műveletbe". Továbbá ENSZ Emberi Jogi bizottsága komoly problémának tartja, hogy az ISIL Mosulban kiszabadított több ezer rabot a börtönből, és ezek nagy részét be is sorozták azonnal terroristának.

Amennyiben az ISIL képes egy hátországot kiépíteni Irak területén, annak a későbbiekben a regionális következményei újabb nagyszabású háborúra adhatnak okot a Közel-Keleten.

Az Irakban épp offenzívában lévő ISIL (Islamic State of Iraq and Levant - Irak és Levante Iszlám Állama) kifosztotta a Moszul központjának bankját, ahogy arról ma már beszámoltunk. A hírek azonban nem voltak pontosak, előzetesen fél millió USD-ről szóltak, azonban kiderült, erről sokkal többről van szó. Összesen a terroristák 425 millió USA dollárnak avagy 96,296,712,500 Ft-nak megfelelő iraki dínárt zsákmányoltak. A hatalmas összegű készpénz mellett tekintélyes mennyiségű aranyrudat is elszállítottak az ISIL fegyveresei. Ezáltal az International Business Times közlése szerint, az ISIL lett a világ leggazdagabb terrorszervezete.

http://www.hidfo.net/2014/06/14/irak-nagy-bajban-az-isil-eloretor

Az ILIÁ terrorszervezet iraki térnyerésének elhallgatott háttere

Sokak számára valószínűleg megdöbbentő, hogy milyen gyorsan sikerült az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ, angolul ISIS) nevű iszlám fundamentalista terrorszervezetnek megerősödnie Irakban. A külföldi és valószínűleg a fontos hazai hírekről is keveset tudó emberek az ILIÁ tettei hallatán többnyire az amerikai külpolitika bukására és Irak ismételt megszállásának szükségszerűségére asszociálnak elsőként.

A helyzet iróniája, hogy az Egyesült Államok, a NATO és a nyugat szervezőmunkája, finanszírozása, fegyverszállítmányai és irányítása nélkül az al-Kaida és az ILIÁ se Irakban se Szíriában nem létezne.

Sajnos a hírek orwelli tálalásának köszönhetően az emberek egy kukkot sem értenek abból, ami történik, így reakciójuk szinte megbocsátható.

A 2001. szeptember 11-i támadások után a terrorveszély kapcsán indított félelemkeltő hadjáratnak és propagandának, majd az al-Kaida más országokban történő további finanszírozásának köszönhetően az embereket felváltva, hol félelemre, hol a különböző terrorszervezetek támogatására ösztönzik, egyszer a terroristák jelentette veszélyre, máskor pedig arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államoknak joga van a terroristákat finanszíroznia, ha érdekei ezt kívánják.

13 évvel a szeptember 11-i támadások után a szélsőségesek nagyobb hatalommal bírnak a közel-keleten, mint a terrorizmus elleni globális harc kezdete óta bármikor. A kérdés már csak az, hogy miért hagyták, hogy ekkora területeket foglaljanak el, főleg egy olyan országban, ami elvileg fontos az Egyesült Államok számára?

Mielőtt továbbmennénk, muszáj rámutatni, hogy a feltételezés, miszerint az ILIÁ legújabb iraki térnyerése meglepetésként érte a nyugati titkosszolgálatokat, nevetséges. Tony Cartalucci a következőket írta erről:

Minden út Bagdadba vezet és az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) mindegyiken egyszerre halad előre, északon Szíria felől, Törökországból pedig dél felé. A nyugati sajtó főcímeiben két minden alapot nélkülöző motívum vált népszerűvé. Az egyik szerint az amerikai közel-kelet politika bukását láthatjuk, ami arra jó, hogy még véletlenül se tekintsük az USA-t vagy a NATO-t bűnrészesnek a jelenlegi összehangolt, kiterjedt, bőséges finanszírozással ellátott, nyakig felfegyverzett terror villámhadjáratban. A másik szerint az ILIÁ a homokdűnék és datolyapálmák közül magyarázat nélkül kipattant hivatásos hadsereg, amely egyen Toyota teherautókon halad Bagdad felé.

Természetesen az is nevetséges, hogy Irak számára csupán két opció létezik: újabb amerikai megszállás, vagy behódolás a terrorista vadembereknek. Létezik egy harmadik megoldás is.

A valóságban az ILIÁ a NATO és az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) 2007-ig visszanyúló összeesküvésének szülötte, amit a szaúdi és amerikai döntéshozók azért indítottak, hogy megtisztítsák a térséget Irán Szírián és Irakon is átívelő, egészen Libanonig és a Földközi-tengerig elérő befolyásától. Az ILIÁ-t egy NATO és Perzsa-öbölbeli koalíció fegyverezte fel, finanszírozza és képezte ki Törökország (NATO) határain belül, és észak-szíriai kampányai során időnként még a török tüzérség és légvédelem támogatását is élvezte. Ennek legújabb példája a Kasab falu elleni al-Kaida támadás Szíria északnyugati részén.

Tehát mivel az ILIÁ a NATO és a GCC szülötte, ha az Egyesült Államok tényleg fel akarná számolni a szervezetet, nem kellene egyebet tenni, mint megvonni a finanszírozást és egyéb támogatásokat.

Igazából egyedül az Egyesült Államoknak köszönhető, hogy az ILIÁ jelenleg hatalmas területeket felügyel Szíriában és Irakban, nem csupán azért, mert az amerikai megszállás okozta hatalmi vákuumot az iszlamista terroristák töltötték ki, hanem azért is, mert az amerikai erők finanszírozták és segítették a harcosokat az iraki ellenállás szunnita és síita tagjai ellen, hogy megtörjék az amerikai megszállással szembeni ellenállást.

A mostani eseményeknél is fontosabb azonban, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja ezeket a harcosokat, főleg az ILIÁ tagokat, a szíriai fronton. Seymour Hersh mára híressé vált írása is erre enged következtetni:

A többségében síita Irán gyengítése érdekében a Bush kormány úgy döntött, hogy felülírja a Közel-Kelet prioritásait. Libanon esetében a szunnita szaúdi kormányt hívta segítségül, hogy titkos akciók segítségével gyengítse a síita, Irán által támogatott Hezbollah-t. Az Egyesült Államok Irán és Szíria ellen indított egyéb titkos akciókban is részt vett. Az akciók melléktermékeként az Egyesült Államokat gyűlölő és az al-Kaidával szimpatizáns, szélsőséges szunnita szervezetek megerősödtek.

Bár Hersh 2007-ben írta ezeket a sorokat, Michael Hirsh és John Barry már 2005-ben a Newsweek-ben „A Salvador opció” címmel megjelent cikkükben is arról beszéltek, hogy a közel-keleti államok, különösen Szíria gyengítésére halálbrigádokat vetnek be.

Miközben a szíriai „lázadók” sok millió dollár támogatást kapnak, az ILIÁ finanszírozásáról az USA, a NATO és öbölbeli partnereik által egy szó sem esik.

Az amerikai hadsereg terrorelhárító szervezetei által készített jelentésekből (link, link) kiderül, hogy az iraki al-Kaida és ILIÁ csapatokat az öbölbeli államok hozták létre, fegyverezték fel és finanszírozzák azóta is, később kiegészítve őket a Líbia terrorközpontjának számító Benghazi-ból és Szaúdi-Arábiából származó harcosokkal. Ezek a csapatok valamilyen formában azóta léteznek, hogy a 80-as években a CIA valamint a szaúdi és pakisztáni titkosszolgálatok létrehozták a szovjet csapatok elleni harcra Afganisztánban.

A nyugati sajtó és a kormányok azt akarják elhitetni velünk, hogy a „Twitter adományokból” és „bankrablásokból” összejött pénzek olyan hatalmat biztosítottak az al-Kaidának, amellyel könnyűszerrel hatalmuk alá vonhattak egész tartományokat több országban is. A bizonyítékok mást mutatnak.

A fentiekből arra lehet következtetni, hogy az iraki helyzet teljes mértékben az USA, a NATO és a GCC irányítása alatt áll. A kérdés persze, hogy miért? Két további lehetőség áll fenn annak magyarázatára, hogy milyen célokat szolgálhat az ILIÁ tevékenységének ilyen módon történő támogatása, irányítása.

Először is, a támadások nemcsak területfoglalásokat tettek lehetővé, amelyek a későbbiekben jól jöhetnek az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek a Szíria elleni támadásnál, de ürügyet szolgáltattak a szervezet további felfegyverzésére, – az amerikai erőktől „lefoglalt” tankok, Humvee-k és helikopterek formájában – hogy hatékonyabban harcolhassanak Assad ellen. (Lásd még: Az ILIÁ éves jelentései)

Tehát a NATO tulajdonképpen úgy tudja felfegyverezni a terrorszervezetet, hogy ez a nyilvánosság szemében ne tűnjön annak.

Másodszor pedig, és ez tűnik valószínűbbnek, az Egyesült Államok azért is engedhette az ILIÁ-nak ilyen hatalmas területek elfoglalását, hogy ezzel ürügyet biztosítson Szíria megtámadására és Irak ismételt megszállására, amit amúgy az amerikai lakosság nem nézne jó szemmel.

Abban biztosak lehetünk, hogy egy Szíriába is átnyúló katonai akció célja nem az ILIÁ kiiktatása lenne, hanem tökéletes hátsó ajtóként szolgálna egy ütközőterület felállításához, amit a NATO igencsak szeretett volna a szíriai konfliktus elején. Az ütközőterület kialakítása után nemcsak a NATO erőknek, de a terroristáknak is egyszerűbb lesz mélyebben behatolni Szíria területére.

Érdekes fejlemény az ügyben, hogy az Egyesült Államok már azon is gondolkozik, hogy megállapodik Iránnal az iraki helyzet rendezésére és az ILIÁ felszámolására. Függetlenül attól, hogy milyen nemes célok vezérlik Iránt a terroristák elleni harcban, nem szabad megfeledkezniük arról, hogy ők is rajta vannak az angol-amerikai ellenséglistán. (Lásd még: videó) Tehát nem lenne túl okos döntés túl sok helyen bevetni erőiket, mert az Egyesült Államok figyelme bármikor rájuk terelődhet.

Tehát az amerikai külpolitika bukásának nevezni az ILIÁ sikereit csak arra jó, hogy ezzel eltereljék a figyelmet a terrorizmus modernkori gyökereiről. Inkább külpolitikai sikerről van szó.

A CIA támogatása, fegyverek és pénz formájában, az egyetlen oka annak, hogy az al-Kaida, az ILIÁ és hasonló szervezetek egyáltalán léteznek és képesek ilyen kiterjedt háborút folytatni több országban is.

A kiút természetesen egyszerű lenne. Az iraki és szíriai békéhez nem szükséges megszállni Szíriát vagy ismét megszállni Irakot és semmiképpen sem szükséges további fegyvereket adni a halálbrigádoknak. Elég lenne, ha az USA, a NATO és a GCC nem adna több pénzbeli és egyéb támogatást a terrorszervezeteknek.

Sajnos azonban az elit agytrösztök és szervezetek írásait és a nyugati kormányok hozzáállását ismerve úgy tűnik, a béke nincs a célkitűzések listáján.

Forrás: Activist Post

http://idokjelei.hu/2014/06/az-ilia-terrorszervezet-iraki-ternyeresenek-elhallgatott-hattere/