Mennyi a magyar létminimum? Most kiderült
Az élelmiszereket a
normatívához hasonló értékben fogyasztó háztartások fogyasztási
adataiból kiinduló létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos
értéke 2013-ban havonta 87 510 forint volt, az egy évvel korábbi
értéknél 1,8 százalékkal magasabb.
A létminimum-számítás mintegy 25 éves
hazai gyakorlata a normatív számítást alkalmazza, amely az
élelmiszer-fogyasztás értékének meghatározására épül. Az
élelmiszer-normatíva alapja az Országos Élelmiszer- és
Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) által összeállított élelmiszerkosár,
mely az egészséges táplálkozás jellemzői mellett figyelembe veszi az
életkori sajátosságokat is – közölte a KSH.
Az élelmiszereket a normatívához
hasonló értékben fogyasztó háztartások fogyasztási adataiból kiinduló
létminimumegy fogyasztási egységre számított átlagos értéke 2013-ban
havonta 87 510 forint volt, az egy évvel korábbi értéknél 1,8
százalékkal magasabb.
A létminimum értékeket aktív és
nyugdíjas háztartásokra, azon belül háztartástípusokra is
meghatározzuák. 2013-ban a tipikusnak tekinthető, két aktív korú
személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 2,90 x 87
510 forint = 253 779 forint volt havonta, míg az egytagú nyugdíjas
háztartásoké 78 759 forint.
Az Európai Unió szegénységre és
kirekesztődésre vonatkozó össze-hasonlításaiban a jövedelmi alapú,
relatív megközelítés az elfogadott. Ennek során a tagországok a medián
jövedelem 60 százalékában határozták meg a jövedelmi szegénység
küszöbértékét. Ennek értéke 2012-ben Magyarországon egy fogyasztási
egységre számítva 66 399 forint/hó volt.
A létminimum élelmiszerkosarának
tartalma közepes fizikai igénybevétel esetén fedezi a vonatkozó
egészségügyi és táplálkozástudományi követelményeknek megfelelő teljes
tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-szükségletet. Aktív korú személynél a
normatív élelmiszer-mennyiség többek között napi 81 g fehérjét (ezen
belül 32 g állati fehérjét), 83 g zsírt, 356 g szénhidrátot, 800 mg
kalciumot, 3500 mg káliumot, 13 mg vasat, 60 mg C-vitamint tartalmaz.
A kosár mennyiségeit a 2013. év
átlagáraival szorozva, a kosár pénzben kifejezett értéke havi 24 099
forint, ennyi volt 2013-ban egy aktív korú felnőtt
élelmiszer-normatívája.
A különböző korú személyek
tápanyagszükséglete eltérő. Az OÉTI számításai szerint a 0–14 évesek
élelmiszer-normatívája a felnőttekéhez képest 77,8%, a 60 éves és
idősebbeké pedig 88,2%. Ily módon az aktív korú felnőttek 2013-ra
vonatkozó 24 099 forintos havi élelmiszer-normatívája mellett a 0–14
éves korúaké 18 749 forint, az időskorúaké 21 255 forint.
A létminimumértéknek az
élelmiszer-normatíván túl tartalmaznia kell az élelmiszereken kívüli
szükségletekre fordítandó forintösszegeket is. E kiadások tételes
számbavételének konszenzuson alapuló kivitelezése napjainkban – a
szükségletek széles köre miatt – gyakorlatilag megoldhatatlan. A
létminimum értékét számszerűen ezért úgy definiáljuk, hogy az a
normatívához hasonló forintértékben élelmiszereket fogyasztó háztartások
összes személyes fogyasztási kiadásainak havi átlagos értéke.
Mindezek alapján az egy hónapra vonatkozó átlagos létminimumérték 168 ezer forint/háztartás volt.
A vizsgált háztartások személyes
kiadásaik 33,0%-át költötték élelmiszerre. 28,8%-ot fordítottak
lakásfenntartási kiadásokra, ennek 56,6%-át háztartási energia
vásárlására, ami 3,4 százalékponttal kisebb arány, mint 2012-ben volt.
Egyéb fogyasztásukról elmondható, hogy kiadásaik 15%-át a közlekedés,
hírközlés folyó költségei tették ki. Egészségügyre, testápolásra,
ruházkodásra 9,4% jutott, oktatásra, üdülésre, művelődésre pedig 4,7%.
A háztartásonként átlagosan 168,
illetve a fejenkénti 70,8 ezer forint nem lehet egyaránt érvényes egy
kis és egy nagy létszámú háztartásra. A differenciáláshoz a nemzetközi
statisztikai gyakorlatot szem előtt tartva fogyasztásiegység-kulcsokon
(ún. ekvivalenciaskálán) alapuló számítást használnak.
A háztartás első felnőtt személyét egy
fogyasztási egységnek tekintve a háztartás többi személye egynél kisebb
egységet képvisel, hiszen a háztartásnak számos olyan kiadása van, ami
nem függ a háztartástagok számától. Fogyasztási szükségletének
megfelelően az aktív korúnál valamivel kisebb egységet képvisel a
kisgyermek és az idős személy. Mindezek alapján a háztartás nagysága – a
fogyasztás szemszögéből – jellemezhető a fogyasztási egységek számával.
2013-ban a létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke havonta 87 510 forint volt.
A háztartástípusonkénti
létminimumértékeket a fogyasztási egységek háztartástípusonkénti száma
és az egy fogyasztási egységre számított átlagos érték szorzata adja. A
tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló
háztartás létminimumértéke 2,90 x 87 510 forint = 253 779 forintnak
felelt meg. E háztartásban az egy főre jutó átlagos létminimumérték 63
445 forint volt.
Az 1–2 személyes háztartások egy főre
jutó értékei az átlagosnál nagyobbak, míg a többszemélyesekre kisebb
értékek jellemzőek, mivel az utóbbiak esetében a rugalmatlan kiadások
több személyre oszlanak meg, továbbá a kisgyermekek fogyasztása –
globális összegét tekintve – a felnőttekénél kevesebb. Az egyes
háztartásokban a létminimumérték és élelmiszer-normatíva hányados
2,63–3,71 között mozog. A legmagasabb értékek az egyszemélyes
háztartásokra, a legalacsonyabbak az 5 fő
felettiekre jellemzőek.
Miközben az élelmiszer-normatíva fix,
az élelmiszeren kívüli értékösszegre hatással van az életszínvonal
alakulása. Csökkenő életszínvonal mellett a
létminimumérték/élelmiszer-normatíva hányados csökken, az életszínvonal
javulása mellett pedig növekszik, hiszen a változatlan normatíva
szerinti élelmiszer-fogyasztók többet tudnak költeni egyéb
szükségleteikre. 2012 és 2013 között valamennyi háztartástípusban
csökkent ez az arány.
A KSH 1991 óta évente közli a számított
létminimum értékét. E küszöbérték olyan értékösszeg, amely biztosítja a
magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos
szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan
megfelelőnek minősülő – szükségletek kielégítését. Az így kimutatott
létminimum nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely lehetővé
teszi az alapvetőkön túli igények kielégítését is.
(vg.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése