Nyugodtan kijelenthetjük, hogy vasárnap este a fél világ a görög választások alakulását figyelte. A görög hírportálok túlterheltek voltak, a választások előtti napon a közelgő események több nyugati sajtóorgánumból is szinte dühkitörés-szerű reakciót váltottak ki. A görög választások valóban sok mindent eldöntöttek, de a gazdasági és piaci viszonyok mind másodlagosak ahhoz képest, mint amekkora tétje volt a vasárnapi eseményeknek.
Ha az IMF-szerződést elfogadó pártok nem szereztek volna elég szavazatot a kormányalakításhoz, tegnap reggelre a görög tőzsdén a részvények többségének értéke olyan szintre esett volna, hogy ma reggelre vállalkozások tízezrei maradnának pénz nélkül. Ez nem csak újabb több százezer munkanélkülit jelent már a következő hónapban, hanem az energiaszolgáltatók teljes fizetésképtelenségét, az élelmiszerellátásban beállt zavarokat. Egy ország villany és gáz nélkül, mindemellett olyan állapotok közepette, hogy nincs törvényes kormány, ami elrendelhetné a szolgáltatók államosítását (de ha el is rendelnék az államosítást, a szolgáltatók energiaszükségletének nagy részét fedező Gazprom kifizetése akkor is nyitott kérdés marad). Az emberek ma reggelre már nem tudnának pénzt kivenni az automatákból, bankok épületei állnának lángokban és elkerülhetetlenné válna, hogy a katonai vezetés vegye magához az ország irányítását. Akár a Syriza nyerte volna a választásokat, akár patthelyzet alakul ki mint a korábbi választások esetében, egy ilyen forgatókönyv mellett valószínűsíthető a görög gazdaság teljes összeomlása és az átmeneti katonai közigazgatás.
Ezeket a kilátásokat különösen veszélyessé tette, hogy a Radikális Baloldal vezetője sikeresen felismerte a társadalmi igényt és beemelte kampánybeszédeibe a NATO-ból való kilépést. Ciprasz ezzel hatalmas hibát vétett és megpecsételte saját politikai karrierjét is. Ugyanis ettől a ponttól kezdve az országgyűlési választások többé nem politikai és gazdasági, hanem fokozott biztonságpolitikai kockázatot is jelentettek az Európai Unió és a NATO területi egységére. Ha elkerülhetetlen az átmeneti katonai közigazgatás, egy ilyen helyzetben nem csak a görög haderő biztosítaná az ország létfontosságú működéseit, hanem a legkülönbözőbb nemzetiségű NATO békefenntartó alakulatok. Az elmúlt évek eseményeiből tudható (és a mediterrán mentalitás alapján valószínűsíthető is), hogyan reagál a görög lakosság a gyorsan romló megélhetési viszonyokra. Banképület gyulladt fel és rendőrök szenvedtek súlyos égési sérüléseket a Molotov-koktélokat dobáló tüntetők miatt egy olyan helyzetben, amikor még csak a nyugdíjak csökkentéséről határoztak. Mi történne akkor, ha nem lenne áram és fűtés, és akadozna az élelmiszerellátás?
Az unió vezetés számolt azzal a lehetőséggel, hogy a helyzet nem az IMF-párti erők győzelmével zárul, és felkészültek egy ilyen helyzet irányítás alatt tartására gazdaságilag, de a kampány alakulása az utolsó pillanatban megteremtette azt a kockázatot, hogy a gazdasági káosz miatt lázongó görög lakosság szembekerülhet a NATO rendfenntartó alakulatokkal. Egy ilyen helyzet pedig polgárháború kezdetét jelentené az Európai Unió és a NATO egyik protektorátusában. Emiatt az uniós vezetés a görög országgyűlési választásokat nem politikai és gazdasági kockázatként, hanem biztonságpolitikai kockázatként kezelte és ennek megfelelően is ragált rá. Így tanúi lehettünk az évtized leglátványosabb választási csalásának.
Fenyvesi Áron
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése