Az
Európai Unió az elmúlt harminc évben kritikus szemmel tekintett Izrael
államára és a palesztin ügyet támogatta. Az 1980-as Velencei Nyilatkozat
volt az EU első külpolitikai nyilatkozata, ami megfogalmazta a
palesztin nép önrendelkezési jogának európai támogatását,
elfogadhatatlannak ítélte Jeruzsálem státuszának egyoldalú
megváltoztatását, szorgalmazta, hogy Izrael hagyjon fel a 67-es
határokon túli területfoglalásokkal és kijelentette, hogy az izraeli
telepek a béke legfőbb akadályai.
1990
óta az EU volt a palesztinok legfőbb támogatója, bár az Unió anyagi
támogatása nem jelentett jelentős segítséget a palesztin gazdaság
számára, amelyik sokat szenvedett a korrupció, a megfelelő jogi keret,
kompetens vezetők és a demokrata gyakorlat hiánya miatt. De említhetnénk
Jasszer Arafat, a PLO és a Palesztin Hatóság vezetőjének
inkompetenciáját is, aki a 2000. évi, katasztrofális következményekkel
járó második palesztin felkelés felbujtója volt.
Az
EU kritikus szemmel tekintett számos izraeli lépésre, beleértve az arab
kisebbséggel és a beduinokkal szembeni bánásmódot, de leginkább az
izraeli telepek ügyét. 2012. december 10-én kiadott nyilatkozatában az EU a következőket rögzítette:
„Az
Izrael állama és az Európai Unió között létrejövő valamennyi
megállapodás egyértelműen és határozottan ki kell, hogy fejezze, hogy
azok nem érintik az Izrael által 1967 óta elfoglalt területeket, azaz a
Golán-fennsíkot, Ciszjordániát, beleértve Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai
övezetet is.”
Az EU
nem támogatja a telepeken működő cégekkel történő kereskedést vagy
befektetéseket és javasolta az onnan származó termékek behozatalára
vonatkozó tilalmat. Ugyanakkor Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és
biztonságpolitikai főképviselője megpróbálta elérni, hogy Izrael
hagyjon fel az újabb 3000 otthon felépítésére vonatkozó tervekkel, ami
az EU irányelvei értelmében a „béke legfőbb akadályát jelenti”.
Az
EU már a 2003-as szavazás előtt egyértelművé tette álláspontját,
miszerint „Izrael az az ország, amelyik a legnagyobb veszélyt jelenti a
világbéke számára”. Az nem volt egyértelmű, hogy Catherine Ashton az
építési terveket említve mely országok békéjére utalt. A békére
Szíriában, Egyiptomban, Libanonban vagy Irakban? Ezek a kérdések úgy
tűnik, kevésbé érdeklik az EU biztosát.
A
választól függetlenül, 2013. június 28-án az EU egy direktíva
kiadásával fogadta el a decemberi nyilatkozatot, amit július 16-án
hoztak nyilvánosságra. A döntés értelmében az EU betiltott minden
ciszjordániai és kelet jeruzsálemi illetőségű természetes és jogi
személlyel kapcsolatos vagy annak szóló finanszírozást, együttműködést,
ösztöndíjat, kutatási támogatást és díjat. Az EU és Izrael közötti
valamennyi jövőbeli szerződésnek tartalmaznia kell egy cikkelyt, amely
rögzíti, hogy a telepek nem képezik Izrael államának részét.
A
nyilatkozattal az EU egyoldalúan eldöntötte, hogy kelet Jeruzsálem,
Ciszjordánia, a Gázai övezet és a Golán-fennsík nem része Izrael
határvonalának és egyértelmű különbséget tett Izrael állama és az
elfoglalt területek között, amelyekre a tilalom vonatkozik, minden
gazdasági, tudományos, kulturális, sport és tudományos területen.
Forrás: balfourpost.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése