Terrorháború: az USA az új képlete

Mi a nagyobb ocsmányság erkölcsileg? A tény, hogy több mint 300 civil meghalt egy vegyi fegyver támadásban, vagy a tagadhatatlan tény, hogy több mint 100.000 szíriait meggyilkoltak (nagy részük civil) egy előre eltervezett céllal, ami nem más, hogy polgárháborút robbantsanak ki egy független államban. Az amerikai védelmi miniszter erkölcsi okokra hivatkozva akar beavatkozni Szíria belügyeibe, és a nyugati országok csapatai katonai agressziót kezdeményeznek Szíria ellen.

Ahelyett, hogy az amerikai kormány és a nemzetközi humanitárius intézetek a morál, a tisztesség, az igazság kérdéseit feszegetnék, inkább azokkal a folyamatban levő nyomozásokkal kellene foglalkozniuk, amelyek az USA háborús bűneivel és emberiség ellen elkövetett bűntetteire fókuszál. Ezeket többnyire azon népek ellen követték el, amelyek ellent mertek állni az amerikai terjeszkedési politikának. Cirkálórakéták és egyéb légicsapások az Assad-rendszer ellen nem fognak mást eredményezni, mint a civilek szenvedéseinek fokozását, ahogy szekuláris terroristák csapnak össze iszlamista terroristákkal a maradék szír állam feletti ellenőrzésért. Ez az államon belüli polgárháború nemsokára régiós szintre fog emelkedni.

Obama szerint tehát mivel a szírek szíreket ölnek, ezért az USA-nak még több szírt kell megölnie, hogy a szírek befejezzék egymás gyilkolását. Érthető logika.

Ez nem egy vallási jellegű polgárháború, ahogy a nyugati médiák előszeretettel aggatják rá ezt a jelzőt. Ennek nincs más célja, csak hogy félrevezessék az olvasót, miközben papagájként ismétlik a begyakorolt mondókájukat az iszlámról. Ezt a mondókát nem más adta a szájukba, mint a CIA. Ez semmi más, csak egy az USA-ra egyébként jól jellemző birodalmi terjeszkedési politikát kiszolgálandó, mesterségesen kirobbantott háború, elsőként a közel-keleti államok ellen, majd világméretűre növelve. Ez egy civilek elleni háború.

A remek félrevezető média hadműveleteknek köszönhetően a kedves konzumidióta a televízió előtt azt hiszi, hogy az amerikai hadsereg harcol egy másik állam hadseregével. Nem ez a helyzet. A Pentagon vezette haderő nem egy olyan erő ellen harcol, ami képes lenne ellentámadásra, vagy huzamosabb ellenállásra. A szír nemzet katonai védekező potenciálját kiiktatják, hogy a nyugati hadseregek kényelmesen be tudjanak vonulni és terrorizálni a lakosságot, akik a “védelmük” alá kerülnek, ha tetszik nekik, ha nem. Ez tökéletesen beleillik az USA és Nagy-Britannia már a második világháborúban kifejlesztett taktikájába, amikor japán és német városok civil lakosságát bombázták gyújtóbombákkal (Drezda) és nukleáris fegyverekkel (Hiroshima, Nagasaki). Az ötlet az ilyen fajta tömeggyilkosságoknál egyszerű: irtsd addig a civileket, amíg nem kezdenek lázadni a saját kormányuk ellen. A CIA ilyenkor jelenik meg az adott államban, és kezdi el felfegyverezni a civil lakosságot különböző csatornákon keresztül. Ha ez nem elég, nemzetközi zsoldos bandákkal is megtámogatják az akciót. Tökélyre fejlesztették már azt a fajta hadviselést a minimális befektetés - maximális “haszon” elve alapján.

Drezdai áldozatok: nő, fiatal, öreg, gyerek. A plutokratáknak mindegy.

A Pentagon háborús terveibe tökéletesen beleillik az a fajta hadviselés. A terror alapú hadviselés kezdődik azzal, hogy a félig-meddig békés célok mentén ellentéteket addig éleznek társadalmi csoportok között és mélyebben ülő társadalmi ellentétek mentén, hogy azok hajlandóak legyenek fegyveresen is fellépni egymás ellen (figyelem, itt még mindig civilek harcolnak egymás ellen!). Egy ilyen terror alapú háborúhoz jó alap lenne Magyarországon a magyar-cigány ellentét. (Ez persze a megfelelő CIA aktában már szerepel, gondolom most nem tettük meg a Nagy Leleplezést).

Évek hosszú sora alatt a Pentagon kiépítette politikai előkészítő akciók teljes repertoárját a terror alapú háborúk kirobbantásához szerte a glóbuszon. Ehhez adalékanyagnak a Pentagon kialakított egy nemzetközi csempész és kommunikációs hálózatot, aminek segítségével a célba vett országot rövid időn belül “alá tudják aknázni”, értsd, fegyvercsempészek odahordják előre rejtett raktárakba a fegyvereket és lőszert, ne adj’ isten még biológiai fegyvereket is (hogy utána legyen mire hivatkozva megkezdeni a repüléstilalmi zóna kialakítását). Párhuzamos lépésként “oktatási” célú alapítványok segítenek kilistázni az össze nyugati ideológiákra vagy devianciára fogékony embert a célba vett országban. Az ő felkészítésüket már megkezdik ezek az “alapítványok”, különféle “oktatásokon” keresztül. Ismerős?

A foglalkozások és képzések az “aktivisták” részére “gyakornoki” programok formájában valósulnak meg. (itthoni példákat lásd: közösségszervezés és HAHA, igen, az a HAHA) Ezek a naiv és figyelemre vágyó fiatalok lesznek majd a destabilizáció első lépésének a talpasai, akiket a kedves “szakértők” ingyen és bérmentve, pusztán az ügyükkel való “szimpatizálás” miatt kiképeznek a legújabb kommunikációs technikákkal.

Ehhez a Pentagon gyakran még eszközbeli segítséget is nyújt: hordozható szerverek, Iridium műhold hálózat a maga 66 műholdjával. A készülékek már pár száz dollárért kaphatóak, azonnal tudnak csatlakozni a bárhonnan a hálózatra GPS adóval és saját nagy sebességű wi-fi hálózat létrehozásának a képességével.

Az előkészítés ezzel meg is volt. Hogy kezdődik?
Első lépésként az “aktivisták” és “gyakornokok” arra szánják az idejüket (és külföldi patrónusaik pénzét) hogy az adott országban élő állampolgárokból a velük szimpatizálókat laza és befolyásolható csoportokba gyűjtsék, hogy társadalmi elégedetlenséget szítsanak a jelenleg regnáló kormány ellen.

Második lépés: ha elég csoport lett megszervezve, az “aktivisták” akcióba lendülnek (teljes meggyőződéssel, hogy ők a jó ügy érdekében cselekszenek). Az “aktivistákat azonban figyelik a hivatásos provokátorok, akiknek a feladata a tüntetések alatt a fizikai erőszak kibontása. Eleinte kisebb törések-zúzások, egy-két pofon elcsattan az ellentábor szereplőivel szemben. Ezeket a fizikai atrocitásokat addig fokozzák, amíg a hatalom rendvédelmi szervei be nem avatkoznak. Itt érünk el a kulcsponthoz, mert ha a hatalom szerveivel való összecsapást sikerül “véresre” fokozni, akkor széles társadalmi nyilvánosságot kap az ügy, és indulhat a lavina. Minél véresebb ez a provokáció, annál jobb. Ha a hadsereget is be kell vetni a tüntetések megfékezésére, még jobb a provokáló szervezetek szempontjából. Az adott ország civiljei csapnak össze vérre menően az adott ország rendvédelmi szerveivel. Az idegenek egy embert se vesztenek.

Indulhat a show!

Jöhetnek az éles fegyverek a tüntetők kezébe az előző bekezdésekben említett, már korábban az országba csempészett fegyverek kiosztásának következményeképpen. (Hogy is volt 56’-ban? “Senki nem tudja honnan jöttek a fegyverek, egyszer csak ott voltak”).

Szíria pontosan ebben a fázisban tart a terrorháború ördögi megvalósításában. Csak ott a kevés civil felkelőt már megtámogatták egy jóval nagyobb nemzetközi zsoldossereggel, mert a hatalom nem omlott össze kártyavárként, Assadnak túl nagy volt a társadalmi támogatottsága. Köszönhető a terroristáknak, hogy most már még nagyobb. Minél tovább marakodnak a koncon, annál gyorsabban fogják a szír kormányerők felmorzsolni a maradék erőiket is. Nem hiába, hogy sürgető lett Amerikának az a beavatkozás. Hát így hogy fogják visszafizetni Szaúd-Arábiának a terroristákba fektetett dollármilliárdjait? Nem csoda, hogy a szaúdi király már lemondott fia javára. Az új uralkodót se kell félteni, pedofil és homoszexuális egyben, tökéletesen passzol a nyugati pénzkultúra mintapéldányai közé.

John Kerry 1970 szeptember 7-én beszédet mond a vietnami amerikai csapatok mielőbbi kivonását szorgalmazók előtt. Mivé lett a cserebogár...

Hol is van ebben a morális képtelenség, az erkölcsi ocsmányság, tisztelt John Kerry? Pontosan ott, ahol Ön áll. Nehéz lehet egykori háborúellenes, fiatal, életszerető egyénből a cionisták kiszolgálójává avanzsálni, de a pénz, a genetikai örökség, a vágyódás a figyelemre, amire csak egy meg nem értett fiatalember képes, megtette a hatását.

Nagy Kálmán