Hét kérdést tisztáz a Kúria, de ez az adósok ügyvédje szerint csak látszatintézkedés.

Elég a bankokból! – devizahitelesek tüntettek októberben Csányi Sándor OTP-vezér háza előtt. Kifulladtak az otthonvédők?

A jelek szerint nem kell Orbán Viktor miniszterelnöknek beavatkoznia a devizahiteles fronton általa elvárt jogegységi döntés érdekében, a Kúria ugyanis tárgyal az egyöntetű ítélkezési gyakorlat kialakítását szolgáló indítványokról. Tegnap reggel a legfelsőbb bírói fórum honlapjára már fel is került a polgári kollégium vezetője, Wellmann György indítványa, amellyel jogegységi eljárást kezdeményezett a devizahitelekkel kapcsolatban a bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdésekről. Orbán Viktor a múlt héten azt nyilatkozta a közrádiónak, hogy szerinte már „tegnap is késő lett volna” a jogegységi döntés. Hozzátette viszont (elmondása szerint anélkül, hogy a Kúriát befolyásolni akarná), hogy a bankok a hitel nyújtásakor minden szakmai ismerettel rendelkeztek, és erősebbek az adósoknál, ezért „tudni szeretnénk, az igazságszolgáltatás szerint vajon nem a bankoknak kellene-e viselniük – mint a józan erkölcsi érzék diktálná – az árfolyamváltozásból fakadó veszteséget”. A másik kérdés, amiről a kormány állásfoglalást vár, hogy szabad-e a bankoknak egyoldalúan, az adós számára kedvezőtlenül módosítani a kamatot. A miniszterelnök beavatkozására azért sincs szükség, mert Navracsics Tibor igazságügy-miniszter múlt szerdán devizahiteles jogi kerekasztal mellett konzultált az érintettekkel, tegnap délelőtt pedig Darák Péterrel, a Kúria elnökével folytatott megbeszélést.
A Kúria honlapjára már e találkozó előtt felkerültek a jogegységi eljáráshoz kapcsolódó indítványok. E szerint az ügyek gyors és lehetőség szerint egységes szempontok szerinti elbírálásának érdekében a következő kérdésekben foglalnak majd állást: Mi a devizaalapú kölcsön tartalma (a devizaalapú kölcsön devizakölcsön vagy forintkölcsön-e)? A devizaalapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorás szerződések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e)? A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár? Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások, valamelyik szerződő fél lényeges, jogos érdekét sértő hatását orvosolják?
Továbbá: Amennyiben a devizaalapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia? Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenségét (az adott szerződési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei? Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetővé az időközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható és az egyoldalú szerződésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor)?
Navracsics Tibor igazságügy-miniszter tegnap nem kívánt nyilatkozni. Az igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert a Kúria indítványait úgy értékelte lapunknak: érdemi és tartalmilag releváns kérdéseket tett fel a bírói fórum, mert ha ezekre válaszolnak, valóban tisztábban lehet majd látni és ítélkezni a devizahiteles ügyekben. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a múlt héten a Navracsics Tibor által összehívott kerekasztal-tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón a miniszternek is az volt az álláspontja, hogy a szerződések érvényessége kulcskérdés. Azaz hogy a devizahiteles konstrukcióval kapcsolatos érvényességi problémák felmerülnek-e, vagy ha nem lehet is a kontraktusok teljes érvénytelenségét felvetni, részlegesen semmisek lehetnek-e az ilyen szerződések. A harmadik fontos kérdés pedig az, hogy a devizahiteles szerződések esetleges érvénytelenségének mi a jogkövetkezménye –tette hozzá Répássy Róbert. Ha adott esetben kimondják az érvénytelenséget, hogyan kell a feleknek, az ügyfélnek és a bankoknak elszámolni, helyre kell-e állítani az eredeti állapotot, illetve hogyan kell ezt megtenni?
A Népszabadságnak kormányközeli források azt valószínűsítették, hogy várhatóan nem lesznek teljesen semmisek a devizahiteles szerződések, az ugyanis „nagyon kemény” jogi döntés lenne a Kúria részéről. Talán azért sem, mert semmis szerződés esetén az eredeti állapotot kellene helyreállítani, vagyis az adósnak vissza kellene fizetnie a banknak a kölcsönt. Ezt pedig az adós nyilván nem tudná teljesíteni. A munkatársunk által megkérdezett kormányközeli szereplők ezért inkább arra számítanak, hogy a jogegységi döntés a devizahiteles szerződések részleges érvénytelenségének a kimondására irányulhat, ezért „nem lesz áttörés”, legalábbis olyan nem, hogy az adósnak semmit se kelljen fizetnie.
S hogy meglesz-e a jogegységi döntés karácsonyra? Forrásaink szerint ez meglehetősen kétesélyes. Mindenesetre Darák Péter, a Kúria elnöke korábban már jelezte, hogy először december 16-án tárgyalnak az elvi kérdésekről, döntés pedig akkor még nem biztos, hogy születik.
Tegnap kora délután a parlamentben napirend előtt Gulyás Gergely üdvözölte, hogy a Kúria jogegységi eljárás lefolytatását kezdeményezte a devizahitel-szerződések ügyében. – Úgy gondoljuk, számtalan olyan kérdés volt, ahol a bankok egyértelműen visszaéltek az erőfölényükkel, ilyen például az egyoldalú szerződésmódosítások ügye – fogalmazott a fideszes képviselő, megjegyezve: az uniós fogyasztóvédelmi szabályok alapján is jogellenessé, érvénytelenné lehet nyilvánítani ezen szerződések egy részét vagy akár egészét is.
Látszatintézkedéssel hárít a Kúria?

                                                                                     Léhmann György

– A Kúria a jogegységi eljárás során olyan álkérdéseket kíván megvitatni, melyek nem visznek közelebb a helyzet rendezéséhez. Ez nem segíti a bíróságok munkáját – reagált lapunk megkeresésére Léhmann György. A több száz devizahiteles perben érdekelt ügyvéd szerint például nem a Kúriának kell eldöntenie, hogy a devizaalapú hitel tartalma alapján deviza- vagy forintkölcsön. – Ez nem jogi, hanem közgazdasági kérdés. A devizaalapú hitel nem forint- és nem is devizakölcsön, a devizahiteles perekben ez fel sem merül – mondta. Léhmann György hasonlóan értelmetlennek tartja azt felvetést, hogy a devizaalapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényesek vagy érvénytelenek. Egy megállapodás alaki vagy tartalmi okok miatt lehet érvénytelen, ám ehhez részletében kell vizsgálni, általánosságban nem lehet kijelenteni, hogy minden devizahiteles szerződés ilyen vagy olyan. Az ügyvéd szerint több olyan kérdés is van, melyet azért fölösleges vizsgálni, mert azt a törvények jelenleg is egyértelműen szabályozzák. Ilyen a tájékoztatási kötelezettség, illetve elmulasztásának jogkövetkezménye, vagy az, hogy: „Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják?”
Az előbbi esetben hibás teljesítésről beszélünk, utóbbinál pedig a bíróságnak most is megvan a lehetősége arra, hogy ilyen esetben módosítsa a szerződést – hívta fel a figyelmet. Léhmann György szerint a kérdés inkább az, hogy a körülmények változása rendkívüli vagy előrelátható volt. Úgy véli: a devizahitelek esetében mindkét fél számára ismert volt, hogy az árfolyamok változhatnak, annak mértéke pedig még nem tekinthető rendkívülinek, így nem is ad lehetőséget arra, hogy a bíróságok belenyúljanak a szerződésekbe.
Nem tudja mire vélni azt sem, hogy a Kúria megvizsgálná: milyen jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) lehetnek annak, ha a bíróság részben vagy egészében érvénytelennek mond ki egy devizahiteles szerződést. A legfelsőbb bírói fórum 2010-es állásfoglalása szerint az eredeti állapot helyreállítása csak dologi tárgyú szerződések (például autóvásárlás) esetében lehetséges, olyan pénzügyi szerződéseknél, mint amilyen a devizahitel is, ez értelmezhetetlen. Nem véletlen, hogy első devizahiteles döntése során, idén júliusban a Kúria úgy állította helyre egy szerződés érvényességét, hogy belenyúlt a megállapodásba, és korrigálta annak hibáját.
Léhmann György az állásfoglalásra váró elvi kérdések közül mindössze egyet tart valóban érdeminek: a Kúria azt is megvizsgálná, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek. Az ügyvéd csak azt nem érti, miért szerepel ez a téma a listán, amikor idén januárban, egy devizahiteles perben a legfelsőbb bírói fórum lényegében ugyanebben a kérdésben fordult állásfoglalásért az Európai Bírósághoz. Amíg ugyanis a luxemburgi székhelyű szervezet nem alakítja ki véleményét, addig a Kúria sem tud továbblépni az ügyben, márpedig az Európai Bíróság idén már biztosan nem dönt a kérdésben.
Ám nemcsak a devizahiteleseket képviselő ügyvéd nem tud kiigazodni a Kúrián, nem látja sok értelmét a várható jogegységi döntéseknek a másik oldal sem. Egy – lapunknak név nélkül nyilatkozó – banki szakjogász szerint a mintegy 2500 devizahiteles perből eddig hatvan zárult le jogerősen, s ebből mindössze négy esetben vesztett a pénzintézet (ezek az ügyek jutottak el eddig a Kúriához). Úgy látja: ezek az arányok nem különböznek az egyéb perekben hasonló tényállás mellett születő eltérő tartalmú döntésektől, a magyar igazságszolgáltatás jogorvoslati rendszere pedig jelenleg is képes ezeket az eltéréseket kezelni – külön jogszabályi vagy jogegységi szabályozás nélkül is.
Időnként megfigyelhető olyan tendencia is, hogy a bíróságok kivárnak a Kúria jelentősebb döntései előtt, illetőleg a kormányzati intézkedésekkel kapcsolatos várakozások is hatással vannak a bírósági döntéshozatalra. A bírói gyakorlat nem egységes, ugyanazon bíróságon belül az egyes tanácsok gyakorlata eltérő, de esetenként előfordul azonos bírónál is eltérő tartalmú döntés. A tendencia, az arányok azonban világos képet mutatnak, ez ma a bírósági gyakorlat – tette hozzá.
(NOL)

Bal-Rad komm : Nyögnek-nyögnek a hegyek-és születik egy kisegér!
Hónapok óta zajlik az időhúzás, az egymásra mutogatás a maffiák-biróságok-hitelesek háromszögben. A politika nem mer belenyúlni legfőbb támasza a bankok zsákmányszerzésébe, a biróságoka magyar jogszolgáltatás-politikai iránymutatásra várnak, a hitelesek meg  szépen lenyugodtak: lesz megoldás!
Lesz megoldás-az biztos! Ettől a megoldástól a hitelesek nem lesznek boldogok.
MERT BIZONY FIZETNI KELL! KEMÉNYEN! HÁZZAL, AUTÓVAL, ÉLETTEL! JÖVŐVEL! MESE NINCS!
A hiteleseknek tudomásul kell venniük: A BANKOK NEM VESZITHETNEK!
Hiszen ezek a magyarországi bankok tartják életben a zsákmányukból-nem önként-visszacsorgatott százmilliárdokkal a politikai maffiát. A tőlük kikényszeritett zsákmánymegosztás segiti úgy-ahogy még működtetni az országot. Nem gondolhatta-gondolhatja komolyan egyetlen hiteles sem, hogy a magyar jogszolgáltatás majd a MAGYAR EMBEREK JAVÁRA ITÉL ÉS ALKOT JOGEGYSÉGET?!
Amikor az egyetlen-valóban segiteni tudó HATALOM-a “magyar” Parlament csak sunyit ebben a kérdésben! Amely “magyar” Parlament HOZHATNA TÖRVÉNYT!
Hozhatna!-persze! DE NEM HOZ!
HISZEN MEGVANNAK A TÖRVÉNYEK!-CSAK ALKALMAZNI KELL ŐKET!
Jah! Hogy ezen törvények alapján a hiteleseknek semmi esélyük?
Hát igy jártak!
Kétmillióval kevesebb magyar nélkül még van kin uralkodnia a maffiáknak!De bankok nélkül…!

“Választások” lesznek! ESÉLY KINÁLKOZIK! HITELESEKNEK, ÉS NEM HITELESEKNEK! ESÉLY A MAGYAROKNAK!

ELKERGETNI-LEVÁLTANI A GONOSZTEVŐKET, BŰNEIKET PEDIG A LEGKEMÉNYEBBEN MEGTOROLNI!

CSAK RAJTUNK MÚLIK, HOGY ÉLNI TUDUNK-E EZZEL A TALÁN UTOLSÓ ESÉLLYEL!