Az integrált vasútfejlesztésnek köszönhetően Budapesten futhat keresztül
mind a Balkán, mind Törökország, mind a Távol-Kelet felől Európába
özönlő áruk tömege. Ez hatalmas gazdasági lehetőség és sürgető kényszer
is egyszerre: a régió több országa is szeretne Európa kapujává válni.
Kevesebb mint három óra alatt lehet majd eljutni Budapestről Belgrádba, ha kínai pénzből elkészül a modern, villamosított vasútvonal, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök a Kelet-Közép-Európa–Kína csúcstalálkozón állapodott meg a szerb és a kínai kormányfővel. A gyorsvasútvon már fellendíti majd a két ország közötti turizmust, valódi hozadéka azonban ennél sokkal több: rajtunk halad majd keresztül a Selyemút, hazánk lehet a fő ütőér Európának mind a Kínával, mind a Törökországgal és a balkáni államokkal folytatott kereskedelemben.
Komoly gazdasági súlya van
Az elmúlt években megkezdődött egyfajta közeledés a két ország között – szimbolikus lépések történtek mindkét fél részéről a háborúban egymásnak okozott sebek feldolgozására, utóbb pedig magyar kulturális intézet nyílik Belgrádban – a vasútvonal valódi hozadéka nem a turizmusban rejlik. A trianoni békediktátum előtt itt kétvágányú vasúti pálya volt, csak az egyiket utána felszedették velünk – mondta el portálunknak Bíró Koppány Ajtony. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok főtitkára hozzátette: ez a vonal szenvedte meg a legjobban, hogy az utóbbi 20-30 évben az állam nem áldozott a vasút karbantartására, fejlesztésére. Ha viszont elkészül, 160 km/óra sebességgel robognak majd a személyvonatok, és 100-120 km/órával folyhat majd a teherfuvarozás
Belgrád gazdasági súlya nő
A szerb gazdaság is kilábalóban van a válságból: 2013 elején megindult a gazdasági növekedés, és megugrott az ipari termelés is. Az ország gazdasági súlyát a területén várhatóan 2016-ra kiépülő Déli Áramlat gázvezetéke, és a 2020-ra várt uniós csatlakozása is növeli. Ha a vasútvonal felújítására rendelkezésre állnak a források, Bíró Koppány Ajtony szerint öt év alatt kiépíthető a gyorsvasútvonal, így a szakértő szerint „részesülhetünk mindabban a fejlődésben", ami a térség felől jön.
Korábban a Hír Televízió Magyarország élőben című műsorában azt is megemlítette, hogy nem is a vonatok sebessége, hanem a megbízhatóság a legfontosabb, az, hogy három óra alatt az áru biztonságosan megteheti az utat Belgrádból Budapestre. Kifejtette: Szerbiának és Magyarországnak közvetlen haszna is van az együttműködésből. A Balkán és Törökország felől az unióba áramló áruforgalom az utóbbi években megsokszorozódott, a Belgrád–Budapest vonalon sokkal rövidebb az út Európa belseje felé, mint kerülőúton Románia és Szlovákia irányából, vagy Szlovénia és Horvátország felől megközelítve Ausztriát.
A vasút nem lejárt lemez
A szakember elmondta: bár eddig a vonalak leromlott állapota visszatartotta a nagyobb szállítmányozókat, megfelelő üzembiztonság és nagyobb átbocsátóképesség mellett a forgalom visszakerülne a vasútra, ami 8-12 százalékkal olcsóbb, mint a közúti szállítás, és összehasonlíthatatlanul gyorsabb, mint a tengeri.
Ami viszont nagyon fontos – mondta el Bíró –, hogy ne elszigetelt fejlesztések történjenek, hanem egészében, integráltan történjen meg a vasútvonalak felújítása. A vasútfejlesztés sosem rövid távú célokat szolgál – húzta alá a szakértő –, hanem száz évre előre kell tudni gondolkodni, mert ez meghatározza az ország stratégiai jövőképét. Szerencsére a kormány kiemelt figyelmet fordít erre, és létrehozta a Nemzeti Közlekedési Stratégiát, amelyben a vasút is kiemelt szerepet kap.
Rajtunk haladhat át a 21. század új „Selyemútja"
Négy nyertese van a vonal felújításának
Korábban még Bukarestben a miniszterelnök a vasútfelújítási megállapodással kapcsolatban elmondta: a belgrádi vonal felújításának négy győztese van: nyer vele Magyarország, nyer vele Szerbia, nyer vele Kína és nyer vele az Európai Unió is – fogalmazott Orbán Viktor.
Ezért stratégiailag kiemelten fontos, hogy elkészüljön a V0-s és a kelebiai vonal felújítása. A V0-s jelentősége lenne döntő, mert levenné a növekvő vasúti áruforgalom terhét az amúgy is túlterhelt fővárosról. Rengeteget késnek most a vonatok, és teljesen kiszámíthatatlan a szállítás – mondta el Bíró –, szélsőséges esetben akár négy napig is eltarthat, mire egyik határtól a másikig megérkezik az áru, és a késés nagy részét Ferencvárosban és Kelenföldön szedik össze a vonatok; De ha megtörténik a tervek szerinti összehangolt fejlesztés, akkor ez nem lehet több 6-12 óránál.
Ha integrált fejlesztés megtörténik, reális cél, hogy rajtunk menjen keresztül az új „Selyemút" – fejtette ki a szakértő. Ez annál is fontosabb, mert ha mi nem lépjük meg a megfelelő fejlesztéseket, akkor a regionális vetélytársaink teszik meg.
Horvátok, szlovákok, románok
Erősen építkezik a konkurencia is – figyelmeztetett Bíró –, a szlovén–szerb–horvát vonalon is komoly fejlesztések zajlanak, és éppen nemrég dőlt el, hogy Szlovákián keresztül a transzszibériai vasútvonal folytatásaként özönlik majd az orosz áru az EU-ba. Ha ezek az elszigetelt fejlesztések összeérnek, könnyen kimaradhatunk, ezért is kiemelten fontos, hogy a balkáni, török és kínai szállítmányozás Magyarországon fusson keresztül.
Az EU-s pénz nem elég
Ugyanakkor ez olyan hatalmas beruházásokat követel meg Bíró szerint, amit saját erőből az ország nem képes ilyen rövid idő alatt előteremteni. Az elmúlt évtizedben jelentősen leromlott a vasút állapota, ennek egyharmadára sem lenne elég az unió által propagált Transzeurópai Vasúthálózatra szánt mintegy 1000 milliárdos uniós forrás, ezért szükséges bevonni a kínai befektetőket is. Ha megépül a gyors, villamosított vasútvonal-hálózatunk, az hatalmas stratégiai fegyvertény lesz – mondta el még a szakértő.
http://mno.hu/gazdasag/rajtunk-halad-majd-keresztul-az-uj-selyemut-1197655
Kevesebb mint három óra alatt lehet majd eljutni Budapestről Belgrádba, ha kínai pénzből elkészül a modern, villamosított vasútvonal, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök a Kelet-Közép-Európa–Kína csúcstalálkozón állapodott meg a szerb és a kínai kormányfővel. A gyorsvasútvon már fellendíti majd a két ország közötti turizmust, valódi hozadéka azonban ennél sokkal több: rajtunk halad majd keresztül a Selyemút, hazánk lehet a fő ütőér Európának mind a Kínával, mind a Törökországgal és a balkáni államokkal folytatott kereskedelemben.
Komoly gazdasági súlya van
Az elmúlt években megkezdődött egyfajta közeledés a két ország között – szimbolikus lépések történtek mindkét fél részéről a háborúban egymásnak okozott sebek feldolgozására, utóbb pedig magyar kulturális intézet nyílik Belgrádban – a vasútvonal valódi hozadéka nem a turizmusban rejlik. A trianoni békediktátum előtt itt kétvágányú vasúti pálya volt, csak az egyiket utána felszedették velünk – mondta el portálunknak Bíró Koppány Ajtony. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok főtitkára hozzátette: ez a vonal szenvedte meg a legjobban, hogy az utóbbi 20-30 évben az állam nem áldozott a vasút karbantartására, fejlesztésére. Ha viszont elkészül, 160 km/óra sebességgel robognak majd a személyvonatok, és 100-120 km/órával folyhat majd a teherfuvarozás
Belgrád gazdasági súlya nő
A szerb gazdaság is kilábalóban van a válságból: 2013 elején megindult a gazdasági növekedés, és megugrott az ipari termelés is. Az ország gazdasági súlyát a területén várhatóan 2016-ra kiépülő Déli Áramlat gázvezetéke, és a 2020-ra várt uniós csatlakozása is növeli. Ha a vasútvonal felújítására rendelkezésre állnak a források, Bíró Koppány Ajtony szerint öt év alatt kiépíthető a gyorsvasútvonal, így a szakértő szerint „részesülhetünk mindabban a fejlődésben", ami a térség felől jön.
Korábban a Hír Televízió Magyarország élőben című műsorában azt is megemlítette, hogy nem is a vonatok sebessége, hanem a megbízhatóság a legfontosabb, az, hogy három óra alatt az áru biztonságosan megteheti az utat Belgrádból Budapestre. Kifejtette: Szerbiának és Magyarországnak közvetlen haszna is van az együttműködésből. A Balkán és Törökország felől az unióba áramló áruforgalom az utóbbi években megsokszorozódott, a Belgrád–Budapest vonalon sokkal rövidebb az út Európa belseje felé, mint kerülőúton Románia és Szlovákia irányából, vagy Szlovénia és Horvátország felől megközelítve Ausztriát.
A vasút nem lejárt lemez
A szakember elmondta: bár eddig a vonalak leromlott állapota visszatartotta a nagyobb szállítmányozókat, megfelelő üzembiztonság és nagyobb átbocsátóképesség mellett a forgalom visszakerülne a vasútra, ami 8-12 százalékkal olcsóbb, mint a közúti szállítás, és összehasonlíthatatlanul gyorsabb, mint a tengeri.
Ami viszont nagyon fontos – mondta el Bíró –, hogy ne elszigetelt fejlesztések történjenek, hanem egészében, integráltan történjen meg a vasútvonalak felújítása. A vasútfejlesztés sosem rövid távú célokat szolgál – húzta alá a szakértő –, hanem száz évre előre kell tudni gondolkodni, mert ez meghatározza az ország stratégiai jövőképét. Szerencsére a kormány kiemelt figyelmet fordít erre, és létrehozta a Nemzeti Közlekedési Stratégiát, amelyben a vasút is kiemelt szerepet kap.
Rajtunk haladhat át a 21. század új „Selyemútja"
Négy nyertese van a vonal felújításának
Korábban még Bukarestben a miniszterelnök a vasútfelújítási megállapodással kapcsolatban elmondta: a belgrádi vonal felújításának négy győztese van: nyer vele Magyarország, nyer vele Szerbia, nyer vele Kína és nyer vele az Európai Unió is – fogalmazott Orbán Viktor.
Ezért stratégiailag kiemelten fontos, hogy elkészüljön a V0-s és a kelebiai vonal felújítása. A V0-s jelentősége lenne döntő, mert levenné a növekvő vasúti áruforgalom terhét az amúgy is túlterhelt fővárosról. Rengeteget késnek most a vonatok, és teljesen kiszámíthatatlan a szállítás – mondta el Bíró –, szélsőséges esetben akár négy napig is eltarthat, mire egyik határtól a másikig megérkezik az áru, és a késés nagy részét Ferencvárosban és Kelenföldön szedik össze a vonatok; De ha megtörténik a tervek szerinti összehangolt fejlesztés, akkor ez nem lehet több 6-12 óránál.
Ha integrált fejlesztés megtörténik, reális cél, hogy rajtunk menjen keresztül az új „Selyemút" – fejtette ki a szakértő. Ez annál is fontosabb, mert ha mi nem lépjük meg a megfelelő fejlesztéseket, akkor a regionális vetélytársaink teszik meg.
Horvátok, szlovákok, románok
Erősen építkezik a konkurencia is – figyelmeztetett Bíró –, a szlovén–szerb–horvát vonalon is komoly fejlesztések zajlanak, és éppen nemrég dőlt el, hogy Szlovákián keresztül a transzszibériai vasútvonal folytatásaként özönlik majd az orosz áru az EU-ba. Ha ezek az elszigetelt fejlesztések összeérnek, könnyen kimaradhatunk, ezért is kiemelten fontos, hogy a balkáni, török és kínai szállítmányozás Magyarországon fusson keresztül.
Az EU-s pénz nem elég
Ugyanakkor ez olyan hatalmas beruházásokat követel meg Bíró szerint, amit saját erőből az ország nem képes ilyen rövid idő alatt előteremteni. Az elmúlt évtizedben jelentősen leromlott a vasút állapota, ennek egyharmadára sem lenne elég az unió által propagált Transzeurópai Vasúthálózatra szánt mintegy 1000 milliárdos uniós forrás, ezért szükséges bevonni a kínai befektetőket is. Ha megépül a gyors, villamosított vasútvonal-hálózatunk, az hatalmas stratégiai fegyvertény lesz – mondta el még a szakértő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése