Egyre határozottabb azon kutatók hangja, akik a makroevolúció
bizonyítékainak felülvizsgálatát szorgalmazzák. Az ELTE egykori
vendégprofesszora szerint paradigmaváltás közeleg.
– Hogyan került kapcsolatba az Intelligent Design (Értelmes Tervezés) mozgalommal?
– Nagy hatással volt rám a Pennsylvania Egyetem biokémikusának,
Michael Behe-nek Darwin fekete doboza című munkája; ez a mű, amely
magyarul is megjelent, Amerikában a tudományos könyvek toplistáján
szerepel. Az alapgondolat és az ezzel kapcsolatos vita Szókratészig és
Platónig nyúlik vissza, s a történelem során újra és újra felbukkan. A
viktoriánus korból származik a sokat idézett felvetés, miszerint ha
találunk egy órát, s megvizsgáljuk a működését, arra kell
következtetnünk, hogy az egy ügyes alkotó műve; a világ pedig sokkal
bonyolultabb szerkezet, mint egy óra. David Hume később előállt egy
filozófiai vitairattal, majd Darwin megírta a paradigmaváltást jelentő A
fajok eredete című könyvét, és az értelmes tervezés rövidesen
elvesztette támogatottságát. Azonban a XIX. század elején itt-ott mégis
felbukkant, aztán ismét újjáéledt, méghozzá 1953-ban a biokémia
területén, mikor Watson és Crick fölfedezte a DNS-t. Crick meggyőződéses
materialista, s ő ismerte fel, hogy a DNS-ben rejlik egy kód. Ahol
pedig kód van, ott létezik nyelv is vagy valamiféle információ.
Felmerült a kérdés: honnan ered az információ?
– Erre nyilván materialista választ is lehet adni.
– Hát hogyne. A hatvanas években Crick írt egy cikket, miszerint a
földi élet csírája egy távoli galaxisról került ide. Ezzel persze nem
válaszolt meg semmit, viszont beismerte: számára is képtelenség, hogy az
élet az általa feltételezett négymilliárd év alatt létrejöhetett a
földön. Egy ízben megfordultam a világhírű Polányi Mihály lakásán az
Andrássy úton; szerintem ő egyike azoknak, akik Nobel-díjat érdemeltek
volna. Nagyon érdekelte a tudományfilozófia, és az elsők közt fogalmazta
meg, hogy egy gépet nem lehet fizikai és kémiai képletekre
egyszerűsíteni, mert ezzel még nem magyarázzuk meg a működését. Ha
valaki el akar készíteni egy tésztagyártó masinát, azt azért teszi, hogy
egy tésztalapból tésztacsíkokat állítson elő. Elképzel egy gépet,
amellyel el lehet végezni a munkát, majd megtervezi a részleteket, és
odaadja a tervet egy mérnöknek, aki kidolgozza, miként kell legyártani a
szerkezetet. Aztán kell egy gyár, ahol az emberek megértik a feladatot,
a különböző részeket elkészítik és összerakják. A folyamat minden
állomásán szükséges az intelligencia és a továbbadott információ.
Polányi rájött, hogy az élő szervezetekben apró molekuláris gépek
dolgoznak, s híres cikkében megfogalmazta, hogy az élet több, mint kémia
és fizika. Az olvasóra hagyta az ebből levonható következtetést. Néhány
évvel később sok kémikus és biológus indult el ezen az úton.
– Pedig az általános nézet szerint az élet létrejöttéhez csak anyagra, energiára és időre van szükség.
– Ezzel kapcsolatban 1953-ben történt Urey és Miller híres kísérlete:
a feltételezett ősi körülményeket modellezve képesek voltak egy
aminosavat előállítani. Ez olyan szenzáció volt, hogy minden újság
címlapon hozta. A tudósok azt mondták: már majdnem tudják, hogyan kell
életet létrehozni. Most, ötven évvel később teljesen világos, hogy ez
tévedés volt. Az 1970-es évek elején Charles Thaxton biokémikus egy
geokémikus kollégájával együtt közreadta a kémiai evolúció kritikai
elemzését. A kémiai evolúció vezérgondolata, hogy élettelen kémiai
elemekből létrejöhet az élet egyszerű formája, s ebből lépésenként
megvalósulhat a darwini koncepció, bár Thaxton szerint erre nagyon kicsi
az esély. Ha egy órát mozsárban összetörünk, s a darabokat egy dobozban
rázzuk a végtelenségig, nem fog működő órává összeállni. A könyv utolsó
fejezetében azt állították, kellett lennie egy intelligenciának, amely
közbeavatkozott. ők használták először az Intelligent Design, azaz az
értelmes tervezés kifejezést. Elméletük ellenzői azzal érveltek, hogy a
szerzők teológiai alapon űzik a tudományt.
– És nem?
– Amennyiben ön természettudós, nem hozhatja fel érvként, hogy X.
vagy Y. kutató ateista, illetve hívő. Csak azt mondhatja, hogy
tudományos érveiket helyesnek vagy helytelennek tartja. A mai napig
egyetlen publikáció sem szolgált perdöntő tudományos cáfolattal
Thaxtonnal szemben. S ha már az evolucionista érvelésnél tartunk: a
nyolcvanas évek elején Philipp Johnson, a Barclay Egyetem jogászdoktora,
a retorika és a vitaelmélet professzora elolvasta Richard Dowkins Vak
órásmester című könyvét, amely a legjobban megírt evolúciót népszerűsítő
könyv. Aztán elolvasott egy másikat is, ezt Michael Danton, egy
molekuláris biológiával foglalkozó ausztrál tudós írta Evolúció: egy
elmélet válságban címmel. Danton egyébként nem vallásos ember. Johnson
azt mondta: tudós nem vagyok, de ügyvéd igen, és meg tudom állapítani,
ha valaki rosszul érvel. Ő is írt egy könyvet, ami egy csapásra
bestseller lett. A címe: Darwin on trial (Darwin pere - a szerk). Ízekre
szedte a tudományos darwinizmus érvrendszerét. Johnsont tekintik a
modern intelligens tervezés mozgalom atyjának, az ő hatására írta meg
Behe az előbb említett művét. Az ID azoknak a természetben előforduló
sémáknak a tanulmányozásával foglalkozik, amelyek leginkább egy
intelligencia közreműködésével magyarázhatók. Nem paratudomány, és nem
is feltétlenül származik vallásos meggyőződésből. Mindössze azt állítja,
hogy a rendelkezésre álló tudományos adatok ebbe az irányba mutatnak. S
itt megáll, mert ez a határ, ahol át kell adnia a szót a filozófiának
vagy a teológiának.
– Ha megvizsgálok egy órát, valóban a készítőjére
asszociálok, mert tudom, hogy számos órásmester él a világban. Ám ha az
volna a meggyőződésem, hogy nincsenek órásmesterek, kidolgoznék egy
ennek megfelelő hipotézist. S aki eleve feltételezi, hogy létezik a
világmindenség alkotója, ezt a hitét igyekszik igazolni a kutatásaival.
– Polányi mondta: ahogy műveljük a tudományt, az nem független attól,
milyen emberek vagyunk. Egy percig sem állítom, hogy a tudományos
eredménynek és a kutató hitének nincs köze egymáshoz; a kérdés csak az,
hogy igazolja-e az eredmény a kutató hitét. A darwinizmusnak nem
sikerült megfelelően igazolnia a materializmust. Az igazán jó tudósok
bevallják: mindig többet tudnak, mint amennyit képesek megfogalmazni,
bizonyítani. Einstein nem csupán egy kísérletsorozat végeredményeként
alkotta meg a relativitáselméletet; előbb megvizsgálta a newtoni
gravitációt, és úgy vélte, hogy valami nincs rendben vele. Volt hite,
miszerint az univerzumnak ésszerűnek kell lennie. De fordítva is működik
a dolog: Anthony Flew oxfordi professzor híres ateista volt, az
agnosztikusok egyik jelentős alakja. Körülbelül két éve deista nézetre
váltott épp az ID tudományos érveinek hatására.
– Felsorolna néhány ilyen érvet?
– Például: a baktériumoknak van egy kis ostoruk, amelynek
segítségével képesek közlekedni. Ezt flagellumnak nevezzük. Ha ön
mikroszkóp alá teszi a baktériumot, látja: a flagellum forog, mint egy
propeller, és a baktérium száguld előre. Tíz-húsz év kellett ahhoz, hogy
a kutatók megértsék, hogyan működik mindez. Van a baktériumban egy
proteinből készült gépezet. Kerek ágyazatban forog a propeller, s egy
kicsiny motor forgatja, percenként tizenhétezres fordulattal; a
baktérium egyik pillanatról a másikra képes megváltoztatni mozgásának
irányát. Ha e kis biokémiai motor körülbelül tizenöt funkcionális eleme
közül bármelyiket kivennénk, működésképtelenné válna. Ez alapján alkotta
meg Michael Behe a tovább nem egyszerűsíthető komplexitás fogalmát, s
ez nagy kihívás elé állítja a darwinizmust. Az evolúció ugyanis a
tudósok számára a természetes kiválasztódást jelenti, amely
véletlenszerű mutációkon keresztül megy végbe; e mutációk piciny
változásokat hoznak létre az organizmusban, s így megfelelő mennyiségű
idő elteltével képes az egyik faj egy másikká átalakulni. A mutáció
véletlenszerű, nincs tudatos célja. Az evolúció központi gondolata a
véletlen és céltalanság. De hogyan tudott kifejlődni a flagellum? A
baktériumnak mozognia kell, hogy élelmet találjon. Az evolúció csak
lépésről lépésre tud ilyen komplex rendszert összehozni, de a baktérium
nem várhatja meg a folyamat végét, mert ha nincs flagelluma,
megsemmisül. Mondok még egy példát: ha ön megvágja a kezét,
életveszélyben van, amennyiben nem áll el a vérzés. Ezért a szervezete
rögtön beindít egy biokémiai parancssort: fehérje képződik, és az
egymással kölcsönhatásba lépő fehérjék a vágás helyén egy halászhálóhoz
hasonló alakzatot formálnak; a sejtekkel érintkezve ez a háló
megszilárdul, és kemény réteget alkot. A seb eltömődésével viszont leáll
az alvadási folyamat. Ha a szervezete nem állítja el a vérzést a
megfelelő időben, aztán nem szünteti be az alvadást is a kellő
pillanatban, ön meghal. Hogyan tudna egy ilyen képességet lépésről
lépésre kifejleszteni? Sok száz olyan biokémiai rendszer van, amely nem
jöhetett létre fokozatosan. Aki átnézi a professzionális biokémiai
irodalmat, látja: nincs válasz arra, hogy az organizmusok hogyan
maradhattak életben a fejlődés utolsó lépése előtt.
– Az ID hívei mindenféle evolúciós szisztémát kizárnak?
– A szelekcióval, ami azt jelenti, hogy egy fajon,
családon, nemen belül jön létre változás, senkinek nincs problémája. Az
evolúcióelmélet viszont arról szól, hogy egy baktériumból hogyan lesz
medúza, abból rák, abból kétéltű és így tovább. Ha veszünk egy kutyát,
tenyészthetünk belőle egy másik fajtát, azt azonban maga Darwin is
beismerte, hogy kutyából képtelenség macskát tenyészteni. Dembski, a
kiváló matematikus összefüggésbe hozta Behe elgondolását az
információelmélettel. Rájött, hogy egy medúzában sokkal kevesebb az
információ, mint egy cápában. Ahhoz, hogy a medúza cápává alakuljon,
valóságos információrobbanásra lenne szüksége. De vajon honnan kaphatna
ilyen mennyiségű információt? Az evolucionisták szerint az információ
kifejlődik, azonban nincs ismert példa arra, hogy az információ
máshonnét származhat, mint valamilyen intelligenciából. Az evolucionista
biológia egy feltételezéseken alapuló tudományos terület, s ezek a
feltételezések a matematika, a fizika, a kémia és az informatika
területén nem bizonyíthatók.
– Mint minden kisebbségi mozgalomnak, az értelmes tervezésnek
is van szubkultúraíze, ami sokak számára szalonképtelenné teszi. Nem
okozott önöknek végzetes presztízsveszteséget, amikor Amerikában nem
sikerült elérniük az oktatási törvény módosítását?
– Az Egyesült Államokban ezt kulturális háborúnak
nevezik, ugyanis a kultúrára nézve meghatározó, mi az uralkodó
tudományos nézet. Létrejöhet-e az élet a semmiből? Vagy valaki
belekódolta az anyagba az információt, ami maga az élet? Egy
materialista számára nincs zavaróbb és felkavaróbb, mint az intelligens
tervezés. S a kultúrának és korszellemnek megfelelően többnyire ők
töltik be az egyetemek vezető pozícióit, ezért nem kaphat az ID kellő
publicitást. Az evolúció tudományos dogma, amit nem illik
megkérdőjelezni. Ám itt van előttem egy lista, több mint négyszáz
akadémikus, tanszékvezető, impozáns tudományos fokozatokkal rendelkező
kutató neve szerepel rajta a világ sok egyeteméről. A névsor fölött ez
áll: „Kételkedünk abban, hogy a véletlen mutáció és a természetes
szelekció megmagyarázza az élet bonyolultságát; a darwini elmélet
bizonyítékainak körültekintő elemzésére van szükség." Lehetséges, hogy
újabb paradigmaváltás felé haladunk. Százötven éve a tudósok azt
mondták: lehet, hogy meg tudjuk magyarázni a dolgokat Isten nélkül. Most
kezdenek rájönni, hogy ez tévedés volt. A paradigmaváltás rendszerint
nem úgy történik, hogy hirtelen mindenki átáll a másik oldalra; a régi
tudományos iskolák képviselői többnyire halálukig harcolnak a
nézeteikért, és csak az új generációk szemléletében következik be a
változás. Személyes véleményem az, hogy a darwinizmus ki fog múlni, mert
tudományosan életképtelen.
– Mások viszont úgy érzik, az intelligens tervezés visszatérést jelentene a középkorba.
– Talán meg fog lepődni: a középkori értelmiségiek
közt alig akadt olyan, aki elhitte, hogy a Föld lapos. Dante pokla ezért
van a Föld közepében. Az 1200-as években egy tudós azt a feladatot adta
diákjainak: öt különböző módon bizonyítsák be, hogy gömbölyű a Föld. A
középkori királyszobrok gömböt tartanak a kezükben, tetején kereszttel;
ez a Krisztus uralma alá tartozó földgolyót jelképezi. Plótinosz is
fölvetette az ókorban, hogy a Nap körül kering a Föld, ám csak
Kopernikusz idejére állt össze elegendő bizonyíték ahhoz, hogy széles
körben megváltozzék az emberek gondolkozása. A felvilágosodás és az azt
követő ideológiák sajátsága, hogy igyekszenek mindent eltörölni, ami
korábban létezett. A sötét középkor kifejezés a XIX. századi
pozitivistáktól származik, mára azonban kiment a divatból, hiszen e kor
rehabilitációja zajlik. A középkor tudományossága nagyon magas
színvonalú volt, az egyetemek is akkor jöttek létre. Azonban a kutatás
még abból indult ki, hogy van teremtője, tehát értelme és célja a
világnak. A materializmus nem ismeri a választ arra, mi okozta az
ősrobbanást, hogyan jöhet létre az élettelen anyagból élő, hogyan
alakultak ki a fajok és az igen finoman hangolt világegyetem; a
vizsgálatok évtizedek óta nem vezetnek a problémák megoldásához, csak
újabb nehézségeket vetnek fel. Az evolúció olyan kulcs, amely nem illik a
zárba. Ám ha belátjuk, hogy mindezt csak egy alkotó értelem hozhatta
létre, lehetőséget kapunk a további vizsgálódáshoz ott, ahol a
darwinizmus elakadt.
(Balavány György, mindennapi.hu - A cikk eredetileg a Magyar Nemzetben jelent meg.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése