Olyan
jogerős bírósági ítélet született, amely szerint nemcsak részlegesen
semmis egy devizahitel-szerződés, hanem teljesen érvénytelen. Az adós
értelmezésében ez azt jelenti, hogy egy fillér kamat nem jár az OTP-nek. A
Fővárosi Törvényszék január közepén hozott ítélete szerint az OTP négy
pontban megsértette a hitelintézeti törvényt, ezért egy 2007-ben kötött
lakáskölcsön-szerződést érvénytelennek nyilvánított. A banknak meg kell
térítenie a perköltséget, és majdnem 740 ezer forint kereseti és
fellebbezési illetéket is le kell rónia. A peres ügyet első fokon még a
bank javára döntötte el a bíróság (a Pesti Központi Kerületi Bíróság),
de másodfokon az adósnak adott igazat, akit a kabai Kiss-Gáll Éva
Ügyvédi Iroda képviselt.
A
teljes érvénytelenség elvétve fordult eddig elő devizahiteles perekben,
így nincs arra jól bevált rutin, hogy egy ilyen ítélet milyen
következményekkel jár. Elvileg, ha egy szerződés érvénytelen, akkor a
feleknek vissza kell állítaniuk az eredeti állapotot, de ez egy
lakáshitel esetében nehezen képzelhető el (maximum úgy, hogy az adós
eladja a lakását, és egy az egyben visszafizeti az eredeti kölcsönt a
banknak, mintha fel sem vette volna azt).
Az
OTP ellen most pert nyert adós nem így értelmezi a jogi helyzetet.
“Mivel a szerződés érvénytelen, a bank nem gyarapodhat rajta, nem húzhat
hasznot belőle, vagyis semmilyen kamatra nem jogosult” – érvelt az adós
az Origónak. Ő úgy számol, hogy megkapta a kért 5 milliós kölcsönt (ezt
nem vitatja), visszafizetett ebből durván 3 milliót, vagyis még
körülbelül két millióval tartozik a banknak. Ezt vissza is akarja
fizetni, és valamekkora összegű pénzhasználati díjat is hajlandó adni,
erről egy peren kívüli eljárásban próbál megegyezni a bankkal. Mint
mondta, nyitott a korrekt elszámolásra, és arra fog javaslatot tenni,
hogy a 2 milliós hátralék visszafizetésére adjon neki az OTP egy
forintalapú kölcsönt.
A
bíróság a hitelintézeti törvény 213. paragrafus első bekezdésének b, c,
d és e pontja miatt mondta ki egyébként a semmisséget a Hitelsikerek.hu
honlapra feltett dokumentum alapján. Ebből arra lehet következtetni (a
részletes indoklás egyelőre nem áll a rendelkezésünkre), hogy a bíróság
problémásnak találta a teljes hiteldíjmutató (thm) meghatározását és
kiszámítását, nem tartotta megfelelőnek a szerződéssel kapcsolatos
költségek (kamatok, járulékok és ezek százalékos értékének)
meghatározását, úgy ítélte meg, hogy a thm változásáról szóló
tájékoztatás nem volt megfelelő, és a szerződés nem tartalmazta a
törlesztőrészletek számát, összegét és a törlesztési időpontokat.
Kértük az OTP-t is, hogy kommentálja az ítéletet, még várjuk a választ.
(Origo)
Irányadó törvény az emlegetett pontokban:
Semmis a szerződés, ha nem tartalmazza
a)
az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a
hiteldíjmutató számítása során figyelembe nemvett egyéb - esetleges -
költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek
pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,
b)
a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat,
járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,
c)
azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes
meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez
nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,
d) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat.
Az
OTP-s jenhiteles (tehát nem svájci frankról van szó, abban még nincs
teljes elmarasztaló döntés egyetlen esetben sem) 2007-ben kötött
szerződése a bíróság másodfokú ítélete alapján tehát érvénytelen.
A
banknak meg kell térítenie a perköltséget, és még kereseti és
fellebbezési illetéket is fizethet. A hitelesnek meg persze várhatóan
vissza kell állítania a szerződés előtti állapotot, és visszaadnia a
banknak a kapott pénzt. Vagyis a mai adóshelyzetet figyelembe véve ez
csak egy pofon a sz..nak! Az ítélet az adott egyedi ügyre vonatkozik,
nincs hatása más, folyamatban lévő eljárásra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése