2014. április 15., kedd

Botrányos vidék – ahol még a villanyoszlopnak is lába kél


Itt is, ott is feltűnnek a hosszú földúton emberek, babakocsival, biciklivel, gyalogosan. Bár a kép idilli, Cibakháza e részéből sokan inkább menekülnének.
„Máma este buli van…” – a kopott ház udvarán álló hangfalból Bódi Csabi nótája száll messzire. A Bátorszőlő III-as dűlőjében vidám az élet, az utcán nyolcfős társaság beszélget a porban, nagyokat nevetve.
– Megérkeztünk! – állítja le az autót Savella Mihály polgárőr, aki több mint egy évtizede járja ezt a környéket, és minden bugyrát ismeri. Zavartan pillantunk körül: ide jöttünk?! A gazos portán csak egy gázcsonk áll ki magányosan a földből.
– Jól nézzen szét, itt pár hónapja még egy ház volt. Aztán valaki elvitte az első cserepet, majd mások az összes többit. Szinte nyomtalanul tűnnek el az épületek… – ingatja a fejét Mihály.
– Jöjjenek, menjünk tovább!
Mihály 2001 óta több mint ezer fotót készített, hogy megörökítse az utókornak Cibakháza egykor virágzó településrészének hanyatlását. Valaha a Bátorszőlő a környék éléskamrája volt, a jó minőségű homokos talajon szépen termett a gabona, a zöldség és a gyümölcs. Portáikat gondosan ápolták a helyiek, akik közül nem egy tűnt ki tehetségével, tudásával.
A cibakiak összetartó, de nyitott „világába” aztán a kilencvenes években nyírségi családok csöppentek. A kisvárdai, mátészalkai, nyíradonyi emberek úgy gondolták, az Alföldön könnyebb az élet, a szociális ellátások is kedvezőbbek, mint otthon. A bátorszőlői mindennapok ekkortól vettek fordulatot.
– Ez itt Szlávik Csabáék otthona – érkezünk meg egy egyszerű házhoz a polgárőrrel. A házaspár az udvaron pakolászik. Hová készülnek?
– Költözünk, elég volt! – közli röviden a házigazda.
– Négy éve jöttünk ide gazdálkodni Martfűről. A hétezer négyzetméteren zöldséget, gyümölcsöt termeltünk, állatokat tartottunk. De érkezésünk után hamar rájöttünk, ez egy reménytelen vállalkozás, itt mindennek lába kél, ha nem figyelünk. Amikor tavaly tíz libámat ellopták, a többinek meg macsetével megvagdosták a hátát, kezdett betelni a pohár.
Szlávik Csabáéknak elegük lett a körülményekből, úgy döntöttek, elköltöznek. Velük beszélget Savella Mihály polgárőr.<br><i>Fotó: Joó Zsuzsa</i>
– Ma reggel hatalmas robajra ébredtünk – veszi át a szót a feleség, Lukács Andrea.
– A szomszéd ház fala dőlt a portánkra, azé a házé, ahová hamarosan egy család akar költözni. Nagy volt az utóbbi időben a jövés-menés, legutoljára hét gyermek lakott itt a szüleivel, de volt, hogy huszonöten éltek a szomszéd épületben. Mi már nem fogjuk megvárni az új lakókat, megyünk. Amit tudunk, visszük magunkkal. Ami marad, az egy héten belül eltűnik. Igen, a házunk is.
Csabáéknak kevés lehetőségük van arra, hogy ingatlanjukat eladják, a kereslet e porták iránt csaknem nulla. Szinte egyedüli vásárló mostanában az önkormányzat.
– Pedig nagyon jó minőségű barna homok van errefelé – mondja Hegyes Zoltán polgármester, hozzátéve, valóban vett az önkormányzat néhány telket, házat a Bátorszőlőben és az Újszőlőben is.
– Ha egy család azon gondolkodik, elköltözzön-e a környékről, mi bizonyos esetekben megkönnyítjük a döntésüket: ha meg tudunk velük egyezni, megvesszük 500–800 ezer forintért a portájukat. Ahová aztán meggyfákat telepítünk, tisztán tartjuk a területet. Nemsokára kiderül, a tavaly elültetett gyümölcsfák megmaradnak-e, ha igen, vállalkozásunkat tovább bővítjük – árulja el Hegyes Zoltán.
Persze, ehhez a közbiztonságot még erősíteni kell, ezt a településvezető is elismeri. A helyszínen rendszeresen megjelenő készenléti rendőröknek egy ideig komoly visszatartó erejük volt, de hamarosan kiismerte őket az itt „dolgozó” bűnözői csoport.
– Ezért javasolta képviselő-testületünk, hogy a jelenleg héttagú rendőrőrs létszámát emeljék. Szóba került lovas rendőrség felállítása is a Bátorszőlőben, ugyanakkor egy önkormányzati rendészeti intézmény létrehozását is tervezzük, amire az önkormányzati törvény lehetőséget ad – magyarázza a polgármester. Addig is némely embereket az április 30-ig idevezényelt készenléti rendőrök célzottan figyelnek és naponta meglátogatnak. Céljuk, hogy újra élhetővé tegyék a környéket.
– Mert sokan szeretik ám a Bátorszőlőt, van, aki már negyven éve itt lakik. Ők ragaszkodnának otthonukhoz – állítja Pataki Pál házi gondozó, aki egyben alkalmi postás is. A férfi jól ismeri az itt élőket, és úgy gondolja, nagyon kevés a boldog, elégedett ember errefelé. Mégis akadnak, akik reménykednek Bátorszőlő újbóli felvirágzásában. Például Szmeló Gyuláné is, aki évtizedek óta itt él, 14 esztendeje egyedül. Ilonka néni azt mondja, nappal nem fél, de éjszaka összeszorul a torka, amikor itt-ott hallja a fűrész hangját, vagy látja a tüzet, érzi a füstöt és az olvadó műanyag szagát.
– Minap hatalmas puffanásra riadtam fel, majd még egy nagy csattanás volt a közelemben. Nem mertem kimenni, reggel láttam csak, elvittek két villanyoszlopot az utcából. Tudják, én már nyolcvanéves vagyok, itt éltem le életem egy jó részét, valószínűleg nem is megyek már innen sehová. Sok szép emlék fűz ide… higgyék el, szép hely lenne ez a Bátorszőlő! – mondja.
Rendszeresen ellenőrzik a porták tisztaságát
A cibakházi önkormányzat szinte minden módszert és lehetőséget megragad, hogy valamelyest normalizálja a bátorszőlői közbiztonságot és rendet. Egy helyi rendelet szerint például attól a személytől, aki portáját nem tartja rendben, megvonják a szociális segélyt. Amióta a telkek tisztaságát rendszeresen ellenőrzik, azóta javult a településrész kinézete. A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt is felléphet a jegyző egyes személyeknél, ennek lehetőségét törvény teszi lehetővé.
– A helyiek gyorsan észrevették, hogy határozottan és villámgyorsan tudunk az ügyek végére járni, így mostanság kevesebb a probléma a környéken – állítja dr. Enyedi Mihály jegyző. A helyiek szerint azonban a lakhatás és beköltözés túl liberális feltételeket támaszt, amivel egyelőre az önkormányzat nem tud mit kezdeni, hiszen ezeket az erre vonatkozó jogi szabályozás erősíti.
Hasonló a helyzet a Neszűrben is
A bátorszőlőihez nagyon hasonló a helyzet a Jászberényhez tartozó Neszűrben is. Az elmúlt időszakban megváltozott az itt élő lakosság összetétele. Jelentős azon lakosok száma, akik más településekről költöztek ide az alacsony ingatlanárak miatt. Jelentős számban élnek itt nagycsaládosak, sok a büntetett előéletű lakos. A beérkezett feljelentésekből és rendőri intézkedésekből érzékelhető, hogy a közbiztonság helyzete kiemelt figyelmet érdemel.
A területre jellemző bűnügyek a színesfémlopás, terménylopás, a betöréses lopás. Lerombolt házak, szétszedett háztetők, űrgödrös WC-k jellemzik a hajdan virágzó Neszűrt. Sok család zsúfoltan él kis kunyhókban, ahol nincs víz, áram – fogalmazott korábbi jelentésében a területtel kiemelten foglalkozó „Neszűri munkacsoport”. Újabban programot dolgoznak ki itt a mezőgazdasági tevékenység újbóli élénkítésére.
(szoljon)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése