Botrányos vidék – ahol még a villanyoszlopnak is lába kél
Itt
is, ott is feltűnnek a hosszú földúton emberek, babakocsival,
biciklivel, gyalogosan. Bár a kép idilli, Cibakháza e részéből sokan
inkább menekülnének.
„Máma
este buli van…” – a kopott ház udvarán álló hangfalból Bódi Csabi
nótája száll messzire. A Bátorszőlő III-as dűlőjében vidám az élet, az
utcán nyolcfős társaság beszélget a porban, nagyokat nevetve.
–
Megérkeztünk! – állítja le az autót Savella Mihály polgárőr, aki több
mint egy évtizede járja ezt a környéket, és minden bugyrát ismeri.
Zavartan pillantunk körül: ide jöttünk?! A gazos portán csak egy
gázcsonk áll ki magányosan a földből.
–
Jól nézzen szét, itt pár hónapja még egy ház volt. Aztán valaki elvitte
az első cserepet, majd mások az összes többit. Szinte nyomtalanul
tűnnek el az épületek… – ingatja a fejét Mihály.
– Jöjjenek, menjünk tovább!
Mihály
2001 óta több mint ezer fotót készített, hogy megörökítse az utókornak
Cibakháza egykor virágzó településrészének hanyatlását. Valaha a
Bátorszőlő a környék éléskamrája volt, a jó minőségű homokos talajon
szépen termett a gabona, a zöldség és a gyümölcs. Portáikat gondosan
ápolták a helyiek, akik közül nem egy tűnt ki tehetségével, tudásával.
A cibakiak összetartó, de nyitott „világába” aztán a kilencvenes
években nyírségi családok csöppentek. A kisvárdai, mátészalkai,
nyíradonyi emberek úgy gondolták, az Alföldön könnyebb az élet, a
szociális ellátások is kedvezőbbek, mint otthon. A bátorszőlői
mindennapok ekkortól vettek fordulatot.
–
Ez itt Szlávik Csabáék otthona – érkezünk meg egy egyszerű házhoz a
polgárőrrel. A házaspár az udvaron pakolászik. Hová készülnek?
– Költözünk, elég volt! – közli röviden a házigazda.
– Négy éve jöttünk ide gazdálkodni Martfűről. A hétezer négyzetméteren
zöldséget, gyümölcsöt termeltünk, állatokat tartottunk. De érkezésünk
után hamar rájöttünk, ez egy reménytelen vállalkozás, itt mindennek lába
kél, ha nem figyelünk. Amikor tavaly tíz libámat ellopták, a többinek
meg macsetével megvagdosták a hátát, kezdett betelni a pohár.
– Ma reggel hatalmas robajra ébredtünk – veszi át a szót a feleség, Lukács Andrea.
– A szomszéd ház fala dőlt a portánkra, azé a házé, ahová hamarosan egy
család akar költözni. Nagy volt az utóbbi időben a jövés-menés,
legutoljára hét gyermek lakott itt a szüleivel, de volt, hogy huszonöten
éltek a szomszéd épületben. Mi már nem fogjuk megvárni az új lakókat,
megyünk. Amit tudunk, visszük magunkkal. Ami marad, az egy héten belül
eltűnik. Igen, a házunk is.
Csabáéknak kevés lehetőségük van arra,
hogy ingatlanjukat eladják, a kereslet e porták iránt csaknem nulla.
Szinte egyedüli vásárló mostanában az önkormányzat.
–
Pedig nagyon jó minőségű barna homok van errefelé – mondja Hegyes
Zoltán polgármester, hozzátéve, valóban vett az önkormányzat néhány
telket, házat a Bátorszőlőben és az Újszőlőben is.
– Ha egy család
azon gondolkodik, elköltözzön-e a környékről, mi bizonyos esetekben
megkönnyítjük a döntésüket: ha meg tudunk velük egyezni, megvesszük
500–800 ezer forintért a portájukat. Ahová aztán meggyfákat telepítünk,
tisztán tartjuk a területet. Nemsokára kiderül, a tavaly elültetett
gyümölcsfák megmaradnak-e, ha igen, vállalkozásunkat tovább bővítjük –
árulja el Hegyes Zoltán.
Persze, ehhez a közbiztonságot még
erősíteni kell, ezt a településvezető is elismeri. A helyszínen
rendszeresen megjelenő készenléti rendőröknek egy ideig komoly
visszatartó erejük volt, de hamarosan kiismerte őket az itt „dolgozó”
bűnözői csoport.
–
Ezért javasolta képviselő-testületünk, hogy a jelenleg héttagú
rendőrőrs létszámát emeljék. Szóba került lovas rendőrség felállítása is
a Bátorszőlőben, ugyanakkor egy önkormányzati rendészeti intézmény
létrehozását is tervezzük, amire az önkormányzati törvény lehetőséget ad
– magyarázza a polgármester. Addig is némely embereket az április 30-ig
idevezényelt készenléti rendőrök célzottan figyelnek és naponta
meglátogatnak. Céljuk, hogy újra élhetővé tegyék a környéket.
–
Mert sokan szeretik ám a Bátorszőlőt, van, aki már negyven éve itt
lakik. Ők ragaszkodnának otthonukhoz – állítja Pataki Pál házi gondozó,
aki egyben alkalmi postás is. A férfi jól ismeri az itt élőket, és úgy
gondolja, nagyon kevés a boldog, elégedett ember errefelé. Mégis
akadnak, akik reménykednek Bátorszőlő újbóli felvirágzásában. Például
Szmeló Gyuláné is, aki évtizedek óta itt él, 14 esztendeje egyedül.
Ilonka néni azt mondja, nappal nem fél, de éjszaka összeszorul a torka,
amikor itt-ott hallja a fűrész hangját, vagy látja a tüzet, érzi a
füstöt és az olvadó műanyag szagát.
– Minap hatalmas puffanásra
riadtam fel, majd még egy nagy csattanás volt a közelemben. Nem mertem
kimenni, reggel láttam csak, elvittek két villanyoszlopot az utcából.
Tudják, én már nyolcvanéves vagyok, itt éltem le életem egy jó részét,
valószínűleg nem is megyek már innen sehová. Sok szép emlék fűz ide…
higgyék el, szép hely lenne ez a Bátorszőlő! – mondja.
Rendszeresen ellenőrzik a porták tisztaságát
A
cibakházi önkormányzat szinte minden módszert és lehetőséget megragad,
hogy valamelyest normalizálja a bátorszőlői közbiztonságot és rendet.
Egy helyi rendelet szerint például attól a személytől, aki portáját nem
tartja rendben, megvonják a szociális segélyt. Amióta a telkek
tisztaságát rendszeresen ellenőrzik, azóta javult a településrész
kinézete. A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt
is felléphet a jegyző egyes személyeknél, ennek lehetőségét törvény
teszi lehetővé.
–
A helyiek gyorsan észrevették, hogy határozottan és villámgyorsan
tudunk az ügyek végére járni, így mostanság kevesebb a probléma a
környéken – állítja dr. Enyedi Mihály jegyző. A helyiek szerint azonban a
lakhatás és beköltözés túl liberális feltételeket támaszt, amivel
egyelőre az önkormányzat nem tud mit kezdeni, hiszen ezeket az erre
vonatkozó jogi szabályozás erősíti.
Hasonló a helyzet a Neszűrben is
A
bátorszőlőihez nagyon hasonló a helyzet a Jászberényhez tartozó
Neszűrben is. Az elmúlt időszakban megváltozott az itt élő lakosság
összetétele. Jelentős azon lakosok száma, akik más településekről
költöztek ide az alacsony ingatlanárak miatt. Jelentős számban élnek itt
nagycsaládosak, sok a büntetett előéletű lakos. A beérkezett
feljelentésekből és rendőri intézkedésekből érzékelhető, hogy a
közbiztonság helyzete kiemelt figyelmet érdemel.
A
területre jellemző bűnügyek a színesfémlopás, terménylopás, a betöréses
lopás. Lerombolt házak, szétszedett háztetők, űrgödrös WC-k jellemzik a
hajdan virágzó Neszűrt. Sok család zsúfoltan él kis kunyhókban, ahol
nincs víz, áram – fogalmazott korábbi jelentésében a területtel
kiemelten foglalkozó „Neszűri munkacsoport”. Újabban programot dolgoznak
ki itt a mezőgazdasági tevékenység újbóli élénkítésére.
(szoljon)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése