Méhészek, mézek, felvásárlási árak

Ismét megfigyelhető az évezredes gyakorlat a mai Magyarországon: a különböző kalmár-csoportosulások, akik mindenhatónak képzelik magukat, úgy gondolják, hogy majd ők szabályozzák a piacot. Ez az egész világon, minden termelői területen hasonlóan megy, legyen az liba felvásárló, gyümölcs felvásárló, gabona felvásárló vagy méz felvásárló. Ellenük csak egyféleképpen lehet védekezni: összefogással és tudatos stratégiával. Szerencsére a magyar méhésztársadalom eléggé tudatos és szervezett alakulat. Én, mint kis méhész, aki csak a piacon értékesíti néhány mázsa mézét, persze könnyen beszélek, - mondhatják sokan - hiszen nekem nem kell a felvásárlási árral hadakoznom, hogy életben maradhassak. Nos, a nagyobb méhészetek természetesen nehezebb helyzetben vannak, belátom. Ők viszont nagyobb tőkéjükkel, egymással összefogva Szövetkezeteket, illetve Méhész Termelői Csoportokat hozhatnának létre és így hatékonyabb érdekvédelemre lenne lehetőségük. Azonban, akik megengedhetik maguknak, még várjanak a mézük felvásárlónak történő eladásával, mivel ott is ki vannak ám ürülve a raktárak és nagyon szeretnék ám a kiváló magyar mézet mihamarabb Európába exportálni, hogy sok esetben legyen mivel feljavítani a kínai és egyéb mézeket. A felvásárlókat is szorítja ám az idő, nem csak a méhészeket. Természetesen az egyik megoldás minél több méhész termelői csoport lenne. Hogy ez jelenleg hogy áll Magyarországon, arról nincsen elegendő ismeretem, de a Google inte keresőben egyetlen egy ilyen szervezetet találtam, bár az OMME felsorol 5 ilyen szövetkezetet az országban. Egyébként én mindenképpen a magyar méhészeti ágazat szervezettsége sikerének fogom fel, hogy a kiskereskedelmi egységek, de még a nagy multinacionális élelmiszer láncok, mint a Cora, Tesco, Lidl, Auchan, Spar sem tudnak versenyezni a termelői mézárakkal. Ha ezt a teljesítményt minden területen el tudnák érni a magyar termelők, az komoly csapást mérne ezekre a nemzetközi kalmár körökre és vegyszerkoncentrátum - szerű termékeikre és talán felgyorsítaná hazatérésüket anyaországaikba. Magyarországon 1 000 000 - val csökkent a munkahelyek száma, mióta ők betették ide a lábukat!(1990 óta) Mennyi mézet értékesítenek a méhészek ma hazánkban közvetlenül és mennyit a kiskereskedelemben? Míg Belgiumban a méz 82 % - át, Ausztriában 50 % - át közvetlenül értékesítik a méhészek, addig Magyarországon csak a méz 13 % - a kerül értékesítésre közvetlenül a méhész termelőtől. Nos, ezen még lenne mit javitani. A további 83 % a felvásárlókon, palackozókon, kereskedelmi láncokon keresztül értékesül. A hazánkban megtermelt évi átlag 15.000 - 16.000 t méz megközelítőleg 80%-a külföldi piacokra, az utóbbi évtizedekben szinte teljesen a nyugat-európai országokba került, így az exportált mennyiség 90%-a az unióban marad. Hazánk egész területe alkalmas méhészkedésre, így mintegy 16 féle fajtamézet tudunk előállítani. A világon Magyarországon a legnagyobb a méh - és méhészsűrűség és ez melegágya a sok értékesítési és méhbetegség problémának.

Az egy főre jutó magyar mézfogyasztás csak, 0,5 kg, ami nagyon alacsony szám. Az OMME-nak sokkal hatékonyabb reklám és marketing tevékenységet kellene folytatnia ( főleg most, mikor az akác-botrány a porondon van), hogy ez a szám először megközelítse, majd el is hagyja mondjuk a német 1,5 kg-os éves fejenkénti mézfogyasztást. Az emberek 90 %-a nem fogyaszt mézet Magyarországon, csak járulékos élelmiszerként néha, a mézes puszedliban. Ezen sürgősen változtatni kellene, mivel a méz valóban értékes és egészséges élelmiszer, nem csak egy üres kalória bomba, mint a finomított cukor. A túlzott cukor és szénhidrát fogyasztás okozza a "fejlett" világ egészségügyi problémáinak jelentős részét, az elhízás következtében.

Drótos Tamás - Tóth János - Hernád Völgye Háztáji Közösség