A
zöld energia már egyáltalán nem kizárólag a jövő. Miközben sok ország a
hagyományos erőművekben gondolkozik, a világ másik részén az alternatív
energiában látják a jövőt, s bizonyos fokig már a jelent is.
Látszólag
ellentmondás, hogy éppen azok az országok fektetnek gőzerővel nem kis
pénzeket a zöld energiába, amelyek jelenleg a világot például olajjal,
hagyományos energiával látják el. Ők biztosan tudják, hogy a fosszilis
energiahordozók előbb-utóbb elfogynak, ezért már most ,,az olaj utáni
időkre” készülnek. Az Abu Dhabi sivatagi részén tavaly óta üzemelő Shams
1. naperőmű tükrei két négyzetkilométeres területen fekszenek, a sorok
között karvastagságú csövekben speciális olaj csordogál. A tükrök ezekre
a csövekre vetítik a napsugarat, amely négyszáz fokosra hevíti fel az
olajat. A forró olaj a hőt a csőrendszer segítségével egy erőműbe
szállítja, amely egy hagyományos villamos erőműként működik. Ez az
energiatermelő komplexum nem hagyományos naperőmű, amely a napsugarat
közvetlenül alakítja át energiává. Naphőerőműnek hívják inkább, angol
nyelvű Concentrated Solar Power (CSP) elnevezése vált ismertté. A
technológia valójában nem új, már a nyolcvanas években létezett. Amikor
azonban Kína berobbant a világ napkollektor termelésébe, s leverte az
árakat, háttérbe szorult ez a „vegyes technológia”, mindenki a
hagyományos naperőműveket építette inkább.
Az Abu Dhabi komplexum jelenleg a legnagyobb
Az
Abu Dhabitól délre felépült erőműhöz hasonló technológia alapján a
világon húsz energiatermelő komplexum működik. Közülük jelenleg az
emirátusbeli a legnagyobb. Száz megawattos a teljesítménye, s a tavalyi
évtől már áramot szolgáltat Abu Dhabi számára. Az erőmű kivitelezése
mintegy hatszáz millió dollárba került. Jóllehet az erőmű tényleg a
jövő, ám arról az építői mélyen hallgatnak, milyen drága is egyelőre ez a
technológia. Szakemberek azonban tudni vélik, hogy egy kilowatt áram
előállítása 25-33 dollárcentbe kerül. Ennek az összegnek a jelentős
részét az emirátus állja, az Abu Dhabi háztartások az áramot négy
dollárcentért vásárolhatják meg. A technológia kétségtelenül nagyon is
alkalmas a napsütötte sivatagi világban. Másfelől viszont ki is van téve
olyan viszontagságoknak, mint az erős szél, a homokviharok. Ez
utóbbitól például kétméternél is magasabb kőkerítések védik az
objektumot. Kevés a víz is, ami a villamosenergia fejlesztéséhez
alapvetően szükséges, ezért az arab mérnökök erre külön hűtési rendszert
dolgoztak ki.
2025-ben már versenyképes lehet a technológia
A
jelentős építési költségek, az egyelőre drágán előállítható áram
azonban nem rettenti el a világ forró tájain élőket. Abban bíznak, s
erre vannak is jelek, hogy Kínában felfut az ezekhez az erőművekhez
szükséges elemek gyártása, s nagyjából ugyanaz következik be, mint
korábban a hagyományos napkollektor piacon. Az Abu Dhabiban felépült
erőműhöz a berendezések zömét még Németországból szállították. Az
emirátus mérnökeinek igazuk lehet. Hírek szerint a marokkói sivatagban
nyolcszázmillió dolláros költséggel épülő százhatvan megawattos hasonló
erőmű húsz dollárcent alatti árért szállítja majd a villamosenergiát.
Tovább süllyedhetnek az árak a szakemberek szerint, ha sikerül a
csövekben keringő olajat olcsóbb anyaggal, például folyékony sóval
helyettesíteni. Ezzel a megoldással számítások szerint tizenöt
dollárcent alá lehetne csökkenteni az árat. Az USA-beli Amerikai
Fejlesztési Központ munkatársai megerősítették ezeket a várakozásokat.
Szerintük a technológia olcsóbbá válásával, további megoldások
alkalmazásával 2025-re a naphőerőművekben megtermelt áram költségei a
felére csökkenhetnek. Ezután az e technológia segítségével előállított
áram valóban versenyképes lehetne a hagyományos szén- vagy
gázerőművekben megtermelt energiával - adja közre a tozsdeforum.hu.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése