Elfogadta az
Európai Parlament az inváziós fajok kezeléséről szóló jogszabályt, így
Magyarországnak is lépéseket kell tennie a hazánkban gátlástalanul
terjedő akácfa ellen.

Ám
a fajta a méhészeten keresztül több ezer család megélhetését
biztosítja. Az inváziós, Európában nem őshonos növények vagy állatok
Európába jutásának megakadályozását vagy a már bekerült és elterjedt
fajok okozta környezeti vagy gazdasági károk korlátok közé szorítását
célozza az a jogszabály, amelyet szerdán szavazott meg a parlament. A
jogszabály betiltja az „unió számára veszélyesnek” minősített fajokat,
és kötelező egyeztetést ír elő a tagállamok számára e fajok kiirtására.
„Az idegenhonos inváziós özönfajok évente 12 milliárd eurónál is több
kárt okoznak az unióban, és több tagország már jelentős összegeket
költött a probléma kezelésére – mondta Pavel Poc cseh szocialista
képviselő, a téma parlamenti felelőse. Jelentését 606 szavazattal, 36
ellenszavazat és négy tartózkodás mellett fogadták el. A jogszabály
kötelezi a tagállamokat, hogy derítsék fel az inváziós, nem őshonos
fajok beérkezésének és terjedésének útvonalát, és állítsanak fel
felügyeleti rendszert. Az EU külső határain megerősítik az ellenőrzést. A
tagállamoknak akciótervvel kell előállniuk azzal kapcsolatban, hogy
hogyan gondolják kezelni a területükön terjedő, nem őshonos fajokat.
Az „unió számára veszélyes, nem honos fajok
Az
„unió számára veszélyes fajként besorolt állatokat és növényeket nem
lehet behozni az unió területére, tilos a szállításuk, kereskedelmük,
tartásuk, tenyésztésük és termesztésük, és nem engedhetők szabadon a
természetben, fogalmaz a szöveg. A képviselők szabályozták az egy-egy
tagországot veszélyeztető fajok kezelését, míg az unió bizonyos
régióiban terjedő fajok esetében az érintett tagországoknak a bizottság
közreműködésével fokozott regionális együttműködés keretében kell
intézkedniük. A tagállamoknak emellett jogsértések esetére megfelelő
büntetési tételeket kell meghatározniuk. Ugyanakkor bizottsági engedély
birtokában a tagállamok egyes intézmények számára lehetővé tehetik a
listán szereplő fajokkal folytatott kereskedelmet. A képviselők elérték,
hogy az új szabályok alkalmazása során a tudományos szempontokat egy
szakértőkből álló tanácsadó fórum segítségével vegyék figyelembe. A
szabályok be nem tartásából fakadó költségek megtérítésénél a „szennyező
fizetˮ elv érvényesül.
A magyar akác speciális helyzetben van
A
fehér akác, amely a magyar méztermelés mintegy felének szolgál
alapanyagul, Észak-Amerikából származik, Magyarországon a XVIII.
században, Mária Terézia uralkodása idején kezdték telepíteni a homokos
területek megkötésére, és ha termesztése nem megfelelően szabályozott,
valóban fenyegetést jelenthet az őshonos növényfajokra.
Magyarország
viszont egyrészt azzal érvelt, hogy a fehér akáccal való gazdálkodásra
Magyarországon szigorú szabályok vonatkoznak, egyes területeken a
termesztése támogatott, máshol pedig az irtása. Másrészt a Magyarország
számára kiemelten fontos méztermelés szempontjából a fehér akác
kulcsfontosságú.
Az
akácügyben eddig valamennyi jelentősebb tudományos műhely felszólalt,
és ahol szakmai állásfoglalás született, ott kivétel nélkül mindenütt
kiemelték az akác mint fafaj számos káros tulajdonságát. A WWF
Magyarország nem tekinti a nemzeti érdekeinket védő diplomáciai sikernek
az inváziós fafajokra – köztük az akácra is – vonatkozó EU-s
jogszabályalkotás akadályozását. Felelőtlennek tart továbbá minden olyan
kijelentést, amely az akác termesztését szabályozó hazai korlátozások
felszámolását sürgeti.
„Aggályosnak
tartjuk, hogy a Magyarországot képviselő döntéshozók nemzeti, gazdasági
érdekekre hivatkozva akadályozzák egy súlyos természetvédelmi
problémakör EU-s szintű megoldását – mondta Gálhidy László, a WWF
Magyarország Erdővédelmi Programjának vezetője. – Ebben az esetben egy
olyan idegenhonos fafaj felkarolásáról van szó, amelyet az erdőirtások,
túllegeltetés és drasztikus vízszabályozások által tönkretett alföldi
tájba telepítettünk be, és amely hatalmas területeken további, növekvő
ökológiai problémákat okoz nekünk, magyaroknak.” (Igaz ugyan, hogy az
akácosokat nem is lehetne kiirtani.) - adja közre a piacesprofit.hu hírportál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése