A Kúria a devizahitelekről: Meglesz az ára

Bankpánik és betétesi roham, épp a választásokra összeomló gazdaság – akár ilyen következménye is lehet a Kúria devizahitelesek ügyében hozandó döntésének. Ha viszont a bankok számára döntenek kedvezően, akkor épp a devizahitelesek (és emiatt a politika) haragját válthatják ki.

Ugyan a bíráknak csak és kizárólag jogi szempontú határozatot kell hozniuk, nem törődhetnek annak hatásaival, ám kevesen hiszik, hogy a mérlegelés során teljes mértékben kizárhatóak ezek a szempontok. A Kúria Polgári Kollégiuma akár kimondhatja az összes devizaalapú hitelszerződés érvénytelenségét is – ez sem jelentené azonban azt, hogy a hiteleket nem kell visszafizetni.

Ez esetben – mint azt májusban az akkor még létező pénzügyi felügyelet vezetője a Kúria elnökének megírta –, hogy az ügyfelek is rosszul járnának egy ilyen döntéssel. Amennyiben azt mondanák ki, hogy a devizaalapú szerződés mint olyan nem lehetséges, akkor egy átlagos hétmillió forintos svájcifrank-alapú hitelszerződésen azonnal közel hatmilliós veszteséget kellene elszámolni.

A döntés függvénye, hogy a veszteséget ki írja le: az egyik verzióban a nagy részét a bankok, a másikban az ügyfelek fizetnék ki, ám bárhogy is történjen, ezzel senki sem járna jól. Akár az ügyfél fizet (ha tud), akár a bank, a szektornak az ezen keletkező deficitet azonnal pótolnia kellene, alapesetben is a saját tőke 70 százalékát (1700 milliárd forintot), de az is lehet, hogy ennél többet.

Az bankonként eltérő volna, hogy ki bírja a finanszírozást, az azonban borítékolható: lesznek, akik nem. Az eredmény, hogy a betétesek pénzét se tudják kifizetni – ebből szinte azonnal következik a roham és a bankpánik is (annak ellenére, hogy százezer euróig – kb. harmincmillió forintig – mindenütt védve vannak a banki betétek).

Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy egy ilyen határozatra azért is csekélyebb az esély, mert a Kúria egy korábbi döntésében már tulajdonképpen elfogadta, hogy lehetséges devizaalapon hitelezni (vagyis, hogy az ügyfél forintot lát, miközben az ügylet alapja valamilyen külföldi valuta). A bankok mindenesetre aggódnak, azt ugyanis senki sem tartja elképzelhetőnek, hogy olyan döntés szülessen, amelyben a pénzintézetek maradéktalanul jól járnak.

(NOL)

Töviskesné Dsupin Judit Ibolya : A Kúria keresi a választ

1. Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?
Ezzel az első kérdéssel már el is dőlt a sorsunk. Erre fog válaszolni 2013. december 16-án a Kúria.

A devizaalapú kölcsön esetén sem a forint, sem a deviza nincs kölcsönbe adva.

A forintot vételárként kapták az Adósok, a Bankok a forintot nem kérik vissza és nem számolnak fel rá kamatot.

A devizát az Adós nem kapta meg, de a bank annak megfizetését követeli.

Teszi ezt a forint ellenében, amely a deviza vételáraként lett rendelkezésre bocsátva. A devizára kölcsönkamatot számolnak fel, miközben a deviza sosem létezett, törlesztéskor is annak eladási áron számolt ellenértékét kell megfizetniük az adósoknak FORINTBA ÁTSZÁMOLTAN. Az Adósok a forint ellenében fizetnek devizát kölcsönkamattal. Tehát vételár átadása ellenében történő deviza követelésük van a Bankoknak, azaz deviza adásvétel zajlik. De a kölcsönkamat a kölcsönként történő könyvelés miatt számolható fel a devizaösszegre.

A deviza erősödése miatt az Adósok már a futamidő első időszakában ellehetetlenülnek, miközben ekkor még főként a soha át nem adott deviza kölcsönkamatát fizetik, az árfolyamkülönbözettel terhelten.

Valamint felszámításra kerül az árrés, ami a devizakereskedelem legfőbb bizonyítéka.

Szóval az ügylet nem forintkölcsön és nem devizakölcsön.
Az ügylet tévedésbe ejtés, tévedésben tartás, és károkozás. Az ügylet csalás.

Magyarországot kettészakította a pénzvilág az MSZP és a FIDESZ-KDNP kormányzása idején.
Magyarország megmaradásának nincs esélye ennek a problémának a megoldása nélkül. A legnagyobb kárt az erkölcsi süllyedés fogja okozni, mert a magyar ember nem alkalmas polgárháborút folytatni. Az erkölcsi kár még egy esetleges polgárháborúnál is sokkal nagyobb kárt fog okozni, mert alattomosan szembe állítja a magyar embereket egymással. Az erkölcsi kár fel fogja őrölni mindkét tábort. Ennek megakadályozásához minden eszközt igénybe kell venni, jelenleg az igazunk bizonyítása érdekében a magam részéről a legfontosabbnak azt tekintem, hogy a törvényességet állítsuk helyre.

A törvényességet egyetlenegy módon lehet és kell helyreállítani.

A kölcsönösszeget, a devizát az Adós rendelkezésére kell bocsátani, ennek során a Bank devizakövetelését össze kell vezetni a Bank által rendelkezésre bocsátott devizaösszeggel. Az Adós által már megfizetett devizaösszeg az Adósnál maradhat, mert annak visszafizetése már megtörtént, amit a nyilvántartás igazol.

A fizetési meghagyás benyújtása olyan jogi eszköz, amelyre minden magyar állampolgárnak, cégnek joga van.

Az eddig rendelkezésre nem bocsátott devizaösszegre eső késedelmi kamattal pedig a folyósított forintösszeget lehet visszafizetni. A maradvány a forintösszeg megfizetése után az Adóst illeti meg.
Ha már a házát is elvették az Adósnak, az elvett ingatlan forgalmi értékét meg kell hogy kapja az adós, mert a devizával a végrehajtás során követelt hiteltartozást lehet összevezetni, a deviza késedelmi kamatával pedig a vételárként folyósított forintösszeget lehet visszafizetni.

Én ezt így gondolom.
Emiatt nyújtottam be fizetési meghagyást.
Magyarország erkölcsi süllyedését meg kell akadályozni. Erre megvannak a megfelelő jogi eszközeink.

A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM Párt indulása a 2014. évi parlamenti választáson Magyarország fennmaradását szolgálja.

Darák Péter: A jogegységi ülés összehívása nem jelent azonnali állásfoglalást

De nekünk már megvan az állásfoglalásunk.
Ha valakitől kölcsön jogcímen éveken át szednek devizát, nincs lehetőség forintosításra, mert az eddig beszedett összeg a deviza kölcsön jogcímen történő megfizetését szolgálta.
Ennek a folyamatnak a legalizálására egyes egyedül a devizaösszeg rendelkezésre bocsátásával van lehetőség.
Ezzel lehet a követelt hátralékot is joggal megfizettetni, márpedig jelenleg mindenkivel szemben devizakövetelés folyik hónapról hónapra, devizatartozás van a hitelnyilvántartási számláinkon, és a Banki felmondások során devizában meghatározott kölcsöntartozást foglalnak ténytanúsítványba a közjegyzők.
Ez a devizában meghatározott kölcsöntartozás kerül a végrehajtható okiratba.

Ezért nincs más hátra, mint a Bank által kölcsön jogcímen követelt devizaösszeg rendelkezésre bocsátása.
Ez az egyedüli lehetőség a pénzkölcsönnyújtás megvalósulásának.
Az eltelt folyamat alatt az adósokkal szemben jogellenesen követelték a bankok a devizaösszeget.
Ezt a jogellenes folyamatot nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A jogtalan követeléseket jogossá kell tenni.

Mielőtt a Kúria 36 Bíróból álló testülete elkészítené a halálos ítéletünket, követelnünk kell a devizaösszeg rendelkezésre bocsátását!
Ennek legegyszerűbb módja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtása a közjegyzőkhöz.
Én már megtettem az ingatlanos szerződésünk egy részösszegére, és meg fogom tenni az autós szerződésünkre is.

Több ismerősöm elindult ezen az úton.

A HAZA NEM ELADÓ!

Fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem kitöltési útmutató

Fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem papír űrlap A4 kitölthető

Törvény a Fizetési meghagyásos eljárásról

http://kaslerarpad.hu/?p=5886#post-5886

Devizahitelezés: A férgek által irányított bankok javára döntött a Pokol bugyraiban lévő Kúria, újra bebizonyosodott gyarmati sorsa nemzetünknek... Még meddig türjük a férgek által vezetett egyének törvénytiprását!!!

Nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés – döntött a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában hétfőn. Az ilyen szerződésekben az adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát.

A Kúria Polgári Kollégiuma vezetője, Dr. Wellmann György és Darák Péter, a Kúria elnöke a devizahitelekkel foglalkozó kollégiumi ülésen

Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik a jó erkölcsbe – fogalmaz a Kúria –, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra, és nem színlelt szerződés. A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása miatt nem mondható az, hogy érvénytelen a megállapodás, miután az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia – szűrhető le a Kúria közleményéből. Azt is megjegyzik azonban, hogy ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie. Ez lényegében annyit tesz, hogy például a bíróság azokat a pontokat, amelyeket problémásnak lát, utólag visszamenőleges hatállyal módosítja.
A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz – jegyzik meg –, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértő hatását.
A jogegységi határozat célja az volt – folytatják –, hogy a több ezer folyamatban lévő perben a joggyakorlat továbbfejlesztése útján elősegítse az ügyek egységes szempontok szerint történő elbírálását.
A döntés azért volt különösen nehéz, mert a rendelkezésre álló jogi eszközök, az alkalmazható jogintézmények nem adnak megfelelő lehetőséget az ellentétes érdekek közötti mérlegelésre, a szerződéses terhek és kockázatok utólagos igazságos és méltányos megosztására. Az e perek mögött meghúzódó gazdasági és egyben társadalmi probléma káros következményeit nem lehet kizárólag jogi úton felszámolni, és a megoldást nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni. A bíróságokra kötelező jogegységi határozattal a Kúria csak jogértelmezést végezhet, jogot azonban nem alkothat.

Az érdeklődés hatalmas, a bejelentés viszont csak egy szűk kört nyugtat meg

Az OTP-részvények árfolyama a döntést követően jelentősen emelkedett. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) nyitáskor 4175 forinton állt a részvény árfolyama. Délelőtt 11.30-kor ennél 25 forinttal alacsonyabb volt a jegyzés. A Kúria polgári kollégiuma határozatának közzététele után azonban meredeken emelkedett az ár, több mint 4,70 százalékot erősödve délután három óra előtt 4392 forinton kereskedtek a papírral. Az előzményekről annyit, hogy nagyjából két és fél ezer devizahiteles perel a kölcsönszerződések egyoldalú módosítása miatt, illetve az eredetileg megállapított feltételek megváltoztatása érdekében. Az ügyekből hatvan jogerősen lezárult, ellentmondó ítéletek is születtek. Tíz esetből egyben veszítettek a bankok, de sokszor másutt hasonló ügyben nyertek. A Kúria emiatt november végén bejelentette: jogegységi határozatot hoznak.
Az Együtt-PM véleménye szerint a Kúria jogegységi döntésének megszületése után a kormány már nem tud másra mutogatni a devizahitelesek ügyében – mondta hétfőn újságíróknak Jávor Benedek. A Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke kijelentette: a kabinetnek kell sürgősen rendeznie annak a mintegy 220 ezer bajban lévő devizahitelesnek az ügyét, akik hónapok, évek óta várják a megoldást.
Jávor Benedek úgy fogalmazott: a Kúria döntését sem kormányfőnek, sem pártoknak nem illik befolyásolni, vagy véleményezni.
Szavai szerint valós megoldásokat várnak a kormánytól, de ehhez csak jogállami eszközöket lehet felhasználni. Kérdésre válaszolva elmondta, egy kiszámítható gazdaságpolitikával a 2010-es kormányváltás előtti árfolyamra kell leszorítani az euró árfolyamát. Hozzátette: emellett szükség van egy olyan mentőcsomagra is, amelyben az állam, a pénzintézetek és a hitelesek is magukra vállalják a felelősség egy részét.
(NOL)

Bal-Rad komm : “Nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés…”-dörrent rá a Kúria a ház előtt fagyoskodókra, akikre ez a döntés bizony hidegzuhanyként hatott! Nem ilyen döntésre számitottak!
-Ill. olyan döntésre számitottak, ami időhúzó jellegű! Azaz: nem lesz döntés! Ma legalábbis nem.
Hát lett! A Kúria egy olyan dodonai döntést hozott, amely a legjobb esetben is meglepő. A legrosszabb esetben viszont letaglózó a hitelesek számára.
Addig még csak-csak hagyján az itélet, hogy “NEM ÜTKÖZIK JOGSZABÁLYBA”! Mert ez igy igaz. Tetszik-nem tetszik, a Kúria csak a jogszabályok alapján dönt, azokat értelmezi.
MÁRPEDIG A JOGALKOTÓ ÁLTAL HOZOTT TÖRVÉNYEK ÉS JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN NEM ÜTKÖZIK A JOGBA A VÉGHEZVITT ADÓSLERABLÁS!
Ez igy tiszta és világos! Oszt’ jónapot!
Hanem hogy azt is ki merte mondani a Legfőbb Jogalkalmazó, hogy “ERKÖLCSÖS ÉS NEM UZSORA”-no ez aztán a magyarok jog általi szemenköpése!
AMI NEM MAADHAT TÁRSADALMI VÁLASZ NÉLKÜL! KEMÉNY VÁLASZ NÉLKÜL!
-Hanem a Kúria dodonai döntésének a másik fele a nagyon érdekes! Ettől valószinűleg Döbrögit is rázza a hideg a hir hallata óta egyfolytában. A Kúria ugyanis elegánsan rátolta az egész ügyet mindenestől, a döbrögista hordára! Ha úgy tetszik, nem vállalta be a politikai felelősséget, hanem ráterhelte arra, akit az megillet!
A mai döntésben ez az igazi csavar! Tegyük hozzá: ZSENIÁLIS CSAVAR!
Mert a Kúria kimondta: én csak azt a jogot tudom alkalmazni-amit ti alkottatok! És ha nektek ez kellemetlen-alkossatok olyan törvényeket, ami alapján az adósok javára dönthetünk!
Döbrögi kezéből varázspálca ki-alma a torkonakadva!
A Kúria egyszerűen szembefordult a Mindenhatóval! A kétharmad és Magyarország, bocs. Döbrögisztán Korlátlan Urával!
Döbrögikém! Neked van kétharmadod a Parlamentben!-hát használd most is. Ahogy jónak látod!
Döbröginek egyetlen szerencséje van! Most mindenki-azazhogy majdnem mindenki-már a Karácsonyra gondol!
Ezért aztán a Nemzet Patkánya időt nyert! Mert ha most ősz lenne, holnap már futni lenne kénytelen lángoló Cinege-utcai rejtekéből!
Az ellenmaffiák pedig most keteiket dörzsölve vihognak a Döbrögire mért kúriai sorscsapás láttán. Nem nehéz elképzelnünk, amint a döbrögista horda ilyen-olyan rendű-rangú vezérei a fejüket vakarva tanakodnak a történések felett!
Mert ezt a döntést se lenyelni, se kiköpni nem fogják tudni.
Egyetlen dolgot tehetnek most!
Már szinte most halljuk, amint a holnapi naptól beindul a “MEGMENTJÜK A DEVIZAHITELESEKET” döbrögista kórus! Meglehet Ragály Tóni karnagy vezényletével. Új kampányszlogennel fog gyarapodni a hordamantra! Hangzatossal!
Amivel csak két gondja lehet a magyar társadalomnak:
Az egyik: a “MAJD”! Majd a “választások után kerülhet rá a sor!
A másik: A “választások” UTÁN SEM fognak megmenteni senkit!
Mert a döbrögista kommunikációs gépezet ebben is megtalálja majd a lehetőséget, egy újabb, vonzó és hangzatos “akcióra”! Amit lehet igérni! Amire majd “harapnak” a nyomorultak! És majd szavaznak a “választásokon” a hordára! Ismét!
Mert ők kalkulálnak a nép igen rövid emlékezetével! Gyorsan felejt!
Merthogy a nép már nem firtatja, hogy hogy is volt az a “senkit sem hagyunk az út szélén!”-dologgal?
Mert a nép most csak azt fogja majd hallani: MEGMENTÜNK TITEKET!
Ha mégsem úgy lesz?-hát Istenem! Az a “VÁLASZTÁSOK” ELŐTT VOLT!
A kilakoltatások meg a “választások” után lesznek!
Mert tudd meg nép: Ahol véget ér az emberi tisztesség-ott kezdődik a politikus! Aki igérni bármikor-bármennyit-bármit tud! Oszt’ jónapot!

Prostituáltként viselkedik a bírói hatalom - meddig tűrjük még?

Döntés született a devizahitelek ügyében, amiről ezúttal hivatalosan is kimondták, hogy az árfolyamváltozás következményeit az adós viseli, a bíróságoknak pedig törekedniük kell arra, hogy a szerződések érvényben maradjanak.

A Legfelsőbb Bíróság ("Kúria") ismét bizonyította, hogy az országot gyarmatosító erők kiszolgálójaként helytartói feladatokat lát el, miközben a devizaadósság szociális vonatkozásait szándékosan nem veszi figyelembe. Amikor a devizahitelek ügye a legfelsőbb bíróság elé került, mérlegre lett téve a devizahitelek összes társadalmi velejárója (kilakoltatások, csődbe ment vállalkozásokkal megszűnt munkahelyek, családi tragédiák és öngyilkosságok) a bankoknak okozott egyszeri veszteséggel, ami a gyakorlatban nem is veszteség, hanem kevesebb nyereség, vagyis egyszeri profitcsökkenés lenne. A legfelsőbb bíróság pedig a bankok javára döntött.

Arról nem született határozat, hogy a bankok jogosultak-e az egyoldalú szerződésmódosításra, mert ennek kapcsán megvárják, hogyan határoz az Európai Bíróság. Vagyis a magyarországi legfelsőbb bíróság ismételten kinyilvánította, hogy mint bírói hatalom, nem önálló és független, ehelyett nyíltan a nyugati érdekek képviseletében lép fel a néppel szemben. A devizahitelek jelentette probléma pedig igen széles népréteget érint, - az ő sorsukról most egy olyan bíróság fog határozni, melynek tagjai életükben talán még egyszer sem hallottak magyar beszédet, a bedőlt hitelekhez kapcsolódó tragédiákról pedig csak összesített statisztikai adatként értesülnek.

Mit jelent mindez? Hivatalos kinyilvánítását annak, hogy a magyar nép független jogi képviselet nélkül maradt, a sorsunk felől olyan uniós műintézmények akarnak határozni, melyeknek mi soha legitimációt nem adtunk. A nép ismét szembekerült egy idegen hatalmat kiszolgáló jogi gépezettel, ami a jogalkalmazásban egy idegen érdeket képviselő jogrendet hivatásserűen használ fel a nép kisemmizésére.

Történelmünk során nem először kerültünk ilyen helyzetbe, - de legyen szó bármilyen elnyomó hatalomról, a magyar nép mindig megadta rá a megfelelő választ. Ha kellett, a vérünket adtuk érte. Ma sem lesz ez másként. Mikor hazánk megkezdte az európai uniós csatlakozást, a nép a nyugati bérszínvonalra mondott igent. Arra soha senki nem mondott igent, hogy akarjuk-e magunkat alárendelni egy olyan jogi gépezetnek, ami a velejéig korrupt, a problémákat egyszerű papírmunkaként kezeli és százezrek kilakoltatását fogja jogilag alátámasztani. A magyar nép sokáig tűr, de már a tűréshatár közelében vagyunk.

Nem véletlen, hogy a kormány most hallgat. Hárítani akarják a felelősséget. Azt akarják elérni, hogy valaki más mondjon helyettük igent a kilakoltatásokra, hogy széttárhassák a kezüket és bejelentsék, "mi nem tehettünk semmit". Azt akarják, hogy a nép valaki mást okoljon helyettük, pedig ők a felelősek és célkeresztben vannak. A magyar kormány kötelessége, hogy mindenkor a magyar ember érdekeit védelmezze. Ha emiatt csődbe mennek a bankok, akkor menjenek csődbe a bankok! Ha emiatt ki kell mondani, hogy a magyar jog felülírja az európai uniós jogot, akkor ki kell mondani, hogy a magyar jog felülírja az európai uniós jogot! A nép érdeke az első, és a nép soha nem mondott igent semmilyen Európai Bíróságra! A mindenkori magyar kormány kötelessége, hogy a korrupt és az idegen érdekeket nyítan kiszolgáló bírói hatalommal leszámoljon, helyére pedig olyan testületet állítson, ami a társadalmi igazságosság jegyében a nép érdekét nyíltan és kompromisszum nélkül képviseli!

Fenyvesi Áron

A Kúria mai határozata és a hatalmon lévők hazaárulására Kásler Árpád az országba érkezve megfelelő választ fog szolgáltatni mindenkinek!

A jogegységi nyilatkozat itt olvasható: http://lb.hu/hu/sajto/kuria-kozlemenye-0

A KÚRIA döntése a teljesen szakmaiatlanság mintaképe, különösen az első három pontban. Pontosan tudják, mibe vitték bele az országot a bankárok és a Nemzetbiztonság, amelynek 1946. augusztusa óta, amióta a FORINT Magyarország törvényes fizetési eszköze, védenie kellett volna a forintot és a forint árfolyamát. Ahogy az olajszőkítés hatalmas, több évtizednyi költségvetési bevételtől fosztotta meg egyes maffiózók, politikusok és nemzetközi gazemberek kezére játszva az országot, ez történt most is. Ez a meccs nincs lejátszva és itt KÁDÁR JÁNOS halála előtt már megkezdődött az a nagyfokú HAZAÁRULÁS, amelynek véget fogunk vetni, bármilyen segítséggel. Ezt a KÚRIAI állásfoglalást senkinek nem szabad elfogadnia, ugyanis még az egyes bankok működése is törvénytelenségen alapszik, pl. az ERSTE Bank működése. Itt nem csak a jelenlegi, hanem a KÁDÁR állapotának rosszabbodása óta hatalomban lévők – tisztelet a kivételnek – adták el az országot.

Molnár Ibolya

A jelenleg hatalmon lévő haza és nemzetáruló “krém” a hű lakájaival kimondatta, hogy ebben az országban a jelenkorii népirtás teljesen törvényesen zajlik, ezzel végleg a magyar nép ellen fordult,így a nemzetnek a fennmaradása érdekében nem maradt más lehetősége, mint a történelmi alkotmányból fakadó jogos önvédelem. Ha most meghátrálunk, Magyarország elveszett.
A HAZA NEM ELADÓ !!!!!

Nagy Lajos

http://kaslerarpad.hu/?p=5901#post-5901