2013. december 4., szerda

Újabb futballstadion-fejlesztési program koncepciójáról tárgyalt a kormány – értesült a Népsza

További 21 milliárd stadionépítésre
                                          Erről a stadionról álmodnak Kispesten. (Meg is kapják majd!) Népszabadság szerdán címlapsztoriként ír arról, hogy információi szerint Kisvárdától Gyirmótig újabb bő két tucatnyi labdarúgó pályát, stadiont újítanak fel állami pénzből. A kabinet előtt lévő javaslat huszonhat létesítmény felújítását és kibővítését irányozza elő a 2016-ig terjedő időszakban. A projekt költsége több mint huszonegymilliárd forint.
Az újonnan épülő Fradi, Debrecen, Felcsút stadionok mellett a mezőkövesdi pálya mintájára “több, mint ráncfelvarrás” vár a pécsi (1 milliárd), a kaposvári, a paksi, a nyíregyházi, a zalaegerszegi, békéscsabai vagy a fővárosi Vasas (egyaránt 800 millió) arénákra.
A lap szerint kisebb, 400 millióval számolhat Cegléd, Gyirmót 600 milliót remélhet, míg 100-120 milliós összeggel zárja a sort Kisvárda és Szigetszentmiklós.
A legtöbb pénzt a szurkolók körében nem túl népszerű George F. Hemingway tulajdonában lévő Honvéd kaphatná, amelynek nyolcezer néző befogadására alkalmas stadionjára ötmilliárd forintot szánnak – írja Népszabadság.
A stadionépítés – az érem másik oldala:
Nyilván a többség megkérdőjelezi a kormány stadionépítési programjának ésszerűségét, ugyanakkor találni tények mentén sorolható érveket is mellette. Íme hét, címszavakban:
1. A sport, mint önálló nemzetgazdasági ágazat a rendszerváltás óta nettó befizetője a költségvetésnek. Értsd: több bevétele volt eddig évente az államkasszának, mint kiadása.
2.Ehhez képest a sport, ezen belül a labdarúgás infrastruktúrájára a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem költött – ezért maradhatott nettó befizető. A sportcélú ingatlanok többsége az 50-es éveket idézi. Mindezen felül eközben megszűnt, átalakult több, mint ezer sportcélú ingatlan, amelyek privatizációs bevétele szintén a mindenkori államkasszát gyarapította.
3.A fejlett országokban a GDP 1.5-2 százalékát költik sportcélra. Magyarországon ez a rendszerváltás óta 0,4-0,5 százalék.
   
4.Akárcsak számos más országban, a magyar kormány állami nagyberuházásokkal próbálja élénkíteni a gazdaságot. A stadionrekonstrukciós-program is ennek a része. Az építőiparban több ezer embernek ad munkát, nem beszélve a visszafolyó áfa bevételekről. Az 1-3 pontok elfogadása esetén a kormány nem csinál mást, mint 23 év adósságának egy részét próbálja rendezni az ágazat, az abban érdekelt állampolgárok felé.
  
5.A legnagyobb beruházások az un. multifunkcionális stadionok lesznek – Fradi, Debrecen, Puskás Stadion. Itt nem csak labdát kergetnek majd. A Fradi pályán esküvőtől kezdve a koncerteken át sok más rendezvénnyel számolnak, akárcsak Debrecenben.
6.A látványos stadionépítés csak a kirakat. A háttérben a stadionrekonstrukciós-program szerves részét képezi az állam által szintén támogatott MLSZ Országos Pályaépítő Programja, ahol 2013 végéig közel 200, többségében iskolai műfüves sportpályát adnak át országszerte.
7.Az iskolai, és egyéb e program keretében épülő sportpályák a gyermekek sportolását szolgálják, amely már az oktatás és egészségügy kérdését is érinti. Ugyan ezek sem máról holnapra beérő, eredményt felmutató befektetések, de 15-50 év távlatából egészen biztosan kimutatható lesz a program a társadalom közegészségügyi állapotára mért hatása.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése