A fehér akác (Robinia pseudoacacia) méze és a fájából készült
erdészeti termékek legyenek hungarikumok! Az EU és a "magyar"
kormánykörök a fokozatos kiirtásán fáradoznak napjainkban...
Földrajzi indoklás
A Föld akácállományainak mintegy fele őshazájában, Észak-Amerikában
található – a másik felének nagy része a sikeres honosításnak
köszönhetően viszont Európában, mégpedig túlnyomóan a Kárpát-medencében.
A Kárpát-medencében élő akácállományok majdnem 9/10-e Magyarország mai
közigazgatási határain belül tenyészik. Hazánk erdőterületeinek közel
1/4-e akácos, s ezzel mind a fásított területeken, mind azokon kívül
hazánk leggyakoribb fafaja. Az akác elsődlegessége hazánk gyenge
adottságú termőterületeinek a befásításában kétségtelen 1925 óta, amikor
hazánk erdősültsége a legalacsonyabb szintre (11,5%) zuhant. A magyar
akácgazdálkodás – mely nem ellensége vagy vetélytársa a Kárpát-medence
őshonos fafajaival folytatott természetközeli erdőgazdálkodásnak – mára
minden egyes gazdasági és egyéb vetületével együtt nemzetközi fogalommá
nőtte ki magát. A várakozásokon felüli sikert hozó hazai megtelepítése
óta eltelt bő 300 év alatt egyetlen más őshonos vagy honosított fafaj
sem lett ilyen rövid idő alatt ilyen sokféle módon hasznosított fája a
magyar hétköznapoknak – nem véletlenül. A magyar ember felfedezte
magának és megkedvelte ezt a fafajt, s mindazt, amit a mindennapi
élethez belőle kinyer. Ismertsége és kedveltsége talán objektív
ökonómiai értékein is túlnőtt napjainkra.
Termékindoklás
Az akácméz unikális a világ mézei között, melynek minősége és
természetes összetétele még az őshonos hársaink mézeit is lekörözi. Az
akácnak a tartósítást vagy vegyszerekkel való telítést nem igénylő
faanyaga a mérsékelt övi fafajok között a legidőtállóbb a kültéri
beépítéseknél. Ezért az akácból elbontva sem lesz méreganyagokkal
telített veszélyes hulladék. Rendkívül tartós és ellenálló faanyaga az
Alpok hócsuszamlásos területein életmentő lavinafogó, Hollandia
mélyföldjein és csatornáiban nélkülözhetetlen vízépítészeti alapanyag,
szijácsmart oszlopai Dániában vegyszermentes játszóterek építőanyaga,
Franciaország és hazánk számos borvidékén szőlészeti termék, az egyéb
kertészeti és gyümölcskultúrákról már nem is szólva. E fafaj a
Kárpát-medencében sok ezer négyzetkilométeren a futóhomok megkötője,
kopár, erodált domboldalak úttörője és meddőhányók meredélyeinek a
megfogója lett. A mezővédő fasorok egyik gyors növésű fafaja, mely
elsőrangú és elterjedt méhlegelő. A friss akáchajtás számos legelő vad
tápanyag-dús tápláléka, világrekord és aranyérmes szintre emelve a hazai
herbivór vadállomány számos faját. Az akác fája feldolgozva, pl. gőzölt
parkettakánt a trópusi fákkal vetekszik, s faanyaga mintegy százféle
faipari cikket szolgáltat. Fűrészpora, kérge kiváló kertészeti
talajtakaró, melynek bomlása során természetes gyomosodásmérséklő
anyagok szabadulnak fel. Az akác a magyar parasztember szívós és
sokoldalú szerszámfája, valamint – a nyírekkel együtt – a legmagasabb
kalóriaértékű tűzifa. S a sort még hosszan lehetne folytatni.
Nemzeti érték indoklás
A fehér akác (Robinia pseudoacacia) az egyetlen fafaj a
Kárpát-medencében, s különösen hazánk jelenleg csupán 21%-os
erdősültségű területén, mely ennyire sokoldalú hasznosítással bír, s
mind az élelmiszer-termelésben, mind a hazai erdészeti termékek
alapanyagaként egyedi hírre tett szert pátriánk határain belül és kívül
egyaránt. Az akáctermékek mindegyikét tipikus magyar termékként tartják
számon határainkon túl is.
Mi, ezen petíció aláírói mindannyian kezdeményezzük, valamint nevünkkel és aláírásunkkal nyíltan támogatjuk, hogy a fehér akác (Robinia pseudoacacia) és a belőle készült élelmiszer-ipari és erdészeti termékek kerüljenek be a 2012. évi XXX. törvény hatálya alá tartozó Magyar Nemzeti Értéktárba, ill. a Hungarikumok Jegyzékébe.
Mi, ezen petíció aláírói mindannyian kezdeményezzük, valamint nevünkkel és aláírásunkkal nyíltan támogatjuk, hogy a fehér akác (Robinia pseudoacacia) és a belőle készült élelmiszer-ipari és erdészeti termékek kerüljenek be a 2012. évi XXX. törvény hatálya alá tartozó Magyar Nemzeti Értéktárba, ill. a Hungarikumok Jegyzékébe.
A hungarikumok közösségi oltalom alatt állnak – a hungarikumok mindenkié.
Tisztelettel!ifj. Pályi Zoltánegy nyírségi erdőmérnök
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése