Budapestet is utoléri a rendszerváltás “eredménye”
Közeleg az igazság pillanata a BKV-nál
Végtelenül
leromlott állapotban van a BKV járműparkja és pénzügyi állapot, az első
komolyabb váratlan helyzetben összeomolhat a cég. A főváros riasztó
műszaki állapotjelentéssel gyakorolna nyomást a kormányra. A
hét újra metró- és HÉV-leállással indult. Az M3-as metróvonal, illetve a
ráckevei HÉV járatait pótló buszok megállóiban óriási tömeg torlódott
össze. A HÉV kábellopás miatt kényszerült leállásra, míg a metró egy
műszaki hibás szerelvény miatt nem járt, illetve ritkábban közlekedett
több óráig. Mindkét okra akadt példa szép számmal az elmúlt hetekben.
A
kábeltolvajokra 750 ezer forintos nyomravezetői díjat tűzött ki a BKV
és felügyelő holdingja, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Úgy
tűnik, ez nem sokat segített. A rendszeressé váló műszaki meghibásodások
ellen még kevesebb az ellenszer.
A
főváros két közlekedési cége által készített közös műszaki
tájékoztatóból meglehetősen drámai kép rajzolódik ki. A HÉV-ek lassan
hat évvel hosszabb ideje szolgálnak, mint amire tervezték őket, a
metrószerelvényeknek még hiányzik fél év a gyári élettartamból. De nincs
jobb helyzetben az autóbusz üzletág sem, hiszen a 15 évi szolgálatra
tervezett gumikerekesek már 3,5 évvel túllépték a nyugdíjba vonulási
idejüket. Az optimális szintet 15–21 évvel lépték túl a BKV járművei.
Műszaki állapotukat 30-42 százalék közöttire taksálja a fővárosi
közlekedési cég. (Egyetlen kivétel az új Metropol szerelvényekkel
gazdagodó M2-es vonal.) Az optimális 75 százalék feletti átlagos érték
lenne. De az elfogadható szint is 50 százalék feletti.
A
járműpark és az infrastruktúra egyaránt elérte azt a „billenő pontot”,
ahonnan a műszaki állapotok már nem időarányosan, hanem rohamosan
romlanak tovább. Holott az M3-as metró szerelvényeinek 2011-es műszaki
felülvizsgálata még nagyon biztató volt. Akkor arra jutottak, hogy a
metrókocsik gyártó által előírt 30 év futási ideje utáni használhatósága
az elkövetkező három évben alig egy százalékkal romlik, bár a különféle
kábelek, vezetékek, illetve burkolatok tűzveszélyességi kockázata
magas. Az üzemi megbízhatóságnak azonban ára van. Nyolcóránként át kell
vizsgálni minden kocsit. Jobb állapotú szerelvényeknél elég lenne
havonta.
Az
eszközállomány könyv szerinti értéke a kívánatos 1000 milliárd helyett
alig 280 milliárd. Megújításához hozzávetőlegesen 2000 milliárd forint
kellene. Ennyi pénz még politikusi álmokban sincs. Budapesten azután még
kevésbé. A magyar főváros az azonos adottságú és közlekedésű Prágánál
25 százalékkal kisebb forrásból gazdálkodhat.
Mindez
a járművek, peronok és megállók romló esztétikáján túl, jelentősen
növekvő forgalombiztonsági kockázatot jelent. Ahogy az előterjesztéshez
csatolt műszaki tájékoztató fogalmaz: közeleg az „igazság pillanata”. A
műszaki leépülés forgalmi következményeit jelzik a járatkimaradások.
Ráadásul a BKK, mint a tulajdonos fővárosi önkormányzat megbízottja,
egyre újabb és újabb feladatokkal – lásd például a hajózás – terheli meg
a BKV-t, ám forrást nem biztosít hozzá.
A
közlekedési cég már évek óta 15-20 milliárdos működési hiányt görget
maga előtt, de eddig legalább „pénzügy technikailag” sikerült
nullszaldósra kihozni az üzleti tervet. Most már ez se megy. Az idei
lesz az első év, amikor a BKV üzleti terve eleve 9 milliárd forint
hiánnyal számol. De valójában ennek legalább a duplája hiányzik. Az
üzleti tervet ennek ellenére az igazgatótanács és a felügyelőbizottság
is elfogadta. A Népszabadság információi szerint a maradékelven
finanszírozott, az elmúlt években többször átszervezett BKV az első
komolyabb váratlan helyzetben összeomlik. Csak az a kérdés mikor áll elő
olyan váratlan helyzet, mint a márciusi havazás.
De
miért éppen most tárgyalta az előterjesztést a Fővárosi Közgyűlés? Az
alapjául szolgáló műszaki felmérés ugyanis tavaly novemberre elkészült.
Információink szerint két oka is van. Egyrészt a BKV és a BKK ezzel is
hárítja a gyorsuló iramban közeledő közlekedési káosz kialakulása miatti
felelősséget. Másrészt ez is része a fővárosi képviselők megpuhítását
célzó „hadjáratnak”, amelynek eredményeként a közgyűlés áldását kérik a
következő években induló beruházások sokmilliárdos önrészére. De nemcsak
őket akarják „megdolgozni”. Úgy tudjuk, hogy a műszaki jelentést az
országgyűlési képviselőkhöz is eljuttatná a városvezetés. A kormány a
március elején aláírt Budapest 21 szerződésben vállalta, hogy „május
20-ig lépéseket tesz a BKV zavartalan működésének fenntartása érdekében,
beleértve a működés stabilitását biztosító intézkedéseket is”. A
tárgyalások azonban nagyon-nagyon lassan haladnak, miközben a határidő
gyorsan közelít.
(NOL)
Bal-Rad
komm: A rendszerváltás óta eltelt időszak Magyarország (többek között)
totális anyagi leépülését eredményezte. A BKV mindig is igen komoly
központi forrásokból megtámogatva működött. Ám 1990 óta a központi
költségvetésbe évről-évre kevesebb pénz folyik be-ezért aztán évről-évre
kevesebb a szétosztható pénz!
Igy aztán a BKV-dotáció is évről-évre kevesebb-ám a lenyúlás ugyanúgy zajlik.
A
BKV a rendszerváltás óta képtelen a járműpark felújitására is (lassan
már a karbantartásra sem jut pénz)-nemhogy új járművekkel váltsa ki a
lerobbant járműveit.
Igy jár annak az országnak a fővárosa, amely országot gazdaságilag hazavágtak kirablói.
Közel negyedszáz-évvel a rendszerváltás után Budapestet is utolrte a rendszerváltás átka!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése