A BAÉSZ és A Haza Nem Eladó Mozgalom álláspontja ezzel szemben az alábbiakban olvasható.

Egyetlenegy
esetben sem említi meg azt, hogy a devizaalapú forinthitelezés, mint
pénzügyi szolgáltatás a javarészt külföldi érdekeltségű Bankok által
terjedt el Magyarországon. A bankok felelősségéről, a bankok ezen
ügyletekben jogtalanul felszámított költségeiről nem esik szó.
Azt mondja, hogy “Az Európai Központi Bank ezt a típusú hazai hitelezést ismeri.”
Ezt a fajta pénzkölcsön nyújtási szolgáltatást a hazai jogrend nem ismeri.
Két jogszabályhely rendelkezik a pénzkölcsön nyújtásról. Ptk. 523. § és a Hpt. 2. számú mellékletének I. Pénzügyi szolgáltatások 10.2. pontja.
Egyik
esetben sincs arra lehetőség, hogy a rendelkezésre bocsátott
pénzösszegtől eltérő pénzösszeget követelhessen a Hitelező az Adóstól.Két jogszabályhely rendelkezik a pénzkölcsön nyújtásról. Ptk. 523. § és a Hpt. 2. számú mellékletének I. Pénzügyi szolgáltatások 10.2. pontja.
A
BAÉSZ 2011. áprilisában benyújtott büntető feljelentésére a Legfőbb
Ügyészség Magánjogi Szakága megadta a választ, amivel minket igazol.
Minden eddigi állításunkat alátámasztották azzal a törvényhely
megjelöléssel, amellyel a forintfolyósítás jogszerűségét akarták
alátámasztani a deviza kölcsön jogcímen történő követelése esetén.
Ptk. A pénztartozás. A kamat231. § (1) Pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában – a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.
(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.
Az
Ügyészség és a bankok több válaszlevélben fellelhető álláspontja
szerint a devizában meghatározott kölcsönösszeg, ezen törvényhely
alapján forintban átszámítva történő rendelkezésre bocsátása nem
törvénysértő.
Ellenben
egyértelmű számunkra az, hogy mivel erre a törvényhelyre hivatkozott az
Ügyészség, elismeri, hogy a folyósított forintösszeg pénztartozás
megfizetése.
Valóban,
a Bankok a devizakövetelés ellenében előre folyósították a devizaösszeg
forintban számolt vételárát, ami pénztartozás megfizetésének minősül, s
ezt a Ptk. 231. §-a lehetővé is teszi.
Mivel a pénztartozás nem visszafizetendő, ezért nem is lehet kölcsönfolyósítás a devizaösszeg forintban átszámított folyósítása.
De ez egyúttal azt jelenti, hogy az ügylet nem kölcsönügylet.
Az ügylet során emiatt nincs lehetőség ügyleti kamat felszámítására, és nem keletkezett a hatályos törvényi rendelkezések értelmében pénzkölcsön tartozásuk az Adósoknak.
Mivel a pénztartozás nem visszafizetendő, ezért nem is lehet kölcsönfolyósítás a devizaösszeg forintban átszámított folyósítása.
De ez egyúttal azt jelenti, hogy az ügylet nem kölcsönügylet.
Az ügylet során emiatt nincs lehetőség ügyleti kamat felszámítására, és nem keletkezett a hatályos törvényi rendelkezések értelmében pénzkölcsön tartozásuk az Adósoknak.
Ebből
az következik, hogy a Bankok olyan szerződést kötöttek velünk,
Adósokkal, amelyek esetén jogszerűen, kölcsön nyújtás okán sem a
devizaösszeg követelésére nem volt lehetőség, sem pedig ügyleti kamatot
nem lehetett erre felszámítani.
Ez esetben miről beszélünk?
Arról nem beszélhetünk, hogy a bankok vétlenek lennének, hiszen egyidejűleg követeltek
- árfolyam különbözetet a deviza vétele miatt,
- kölcsönkamatot a könyvelési csalás miatt, és
- árrést a vételi és eladási árfolyam alkalmazása miatt a folyósításkor és a törlesztéskor.
- árfolyam különbözetet a deviza vétele miatt,
- kölcsönkamatot a könyvelési csalás miatt, és
- árrést a vételi és eladási árfolyam alkalmazása miatt a folyósításkor és a törlesztéskor.
Arról
ellenben beszélhetünk, hogy a MAGYAR ÁLLAM a Banki felmondáskor
MEGÁLLÍTHATJA a folyamatot és a törvény értelmében meg is kell
állítania. Hiszen az Adósok a közjegyzői okiratokban devizaösszeg
kölcsön jogcímen történő megfizetésére vállaltak kötelezettséget, de a
forintösszeg pénztartozás megfizetésének minősül a Legfőbb Ügyészség
szerint is.
A
devizaösszeg átszámítása forintra abszolút bizonyítéka annak, hogy nem
történt deviza rendelkezésre bocsátás, nem történt pénzváltás, hanem,
megtévesztve az Adósokat,
átszámítással pénztartozást fizettek meg, a devizakövetelés ellenében.
A megtévesztés során a forintot, mint hitelfolyósítást könyvelték fel a Bankok, eközben a devizát hiteltartozásként. Ez nem felel meg a valóságnak. A valóság nem más, mint vételár folyósítás.
átszámítással pénztartozást fizettek meg, a devizakövetelés ellenében.
A megtévesztés során a forintot, mint hitelfolyósítást könyvelték fel a Bankok, eközben a devizát hiteltartozásként. Ez nem felel meg a valóságnak. A valóság nem más, mint vételár folyósítás.
A
magyar állam felelőssége végzetes módon akkor fog bekövetkezni, ha a
közjegyzők tanúsítják, hogy nekünk, Adósoknak van kölcsöntartozásunk,
miközben a Bankok jogellenesen könyvelték le a forintot
hitelfolyósításként és a devizát kölcsöntartozásként.
A BAÉSZ és A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM álláspontja szerint a Bankok felelőssége vitathatatlan.
A
közjegyzőkön a sor, hogy a magyar nemzet érdekében cselekedjenek, és a
törvény erejénél fogva utasítsák el a ténytanúsítványok kiállítását,
mert a magyar családok nem kaptak pénzkölcsönt!
A HAZA NEM ELADÓ SEMMI PÉNZEN!
Forrás: Mit várnak a devizahitelesek?Töviskesné Dsupin Judit Ibolya
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése