2013. november 5., kedd

A bankok felelősségre vonása megkerülhetetlen

A riportban a magyar állam kizárólagos felelősségéről beszél Falus Zsolt.
A BAÉSZ és A Haza Nem Eladó Mozgalom álláspontja ezzel szemben az alábbiakban olvasható.

11svajcifrankmagyarforint.jpg.ashx
Egyetlenegy esetben sem említi meg azt, hogy a devizaalapú forinthitelezés, mint pénzügyi szolgáltatás a javarészt külföldi érdekeltségű Bankok által terjedt el Magyarországon. A bankok felelősségéről, a bankok ezen ügyletekben jogtalanul felszámított költségeiről nem esik szó.
Azt mondja, hogy “Az Európai Központi Bank ezt a típusú hazai hitelezést ismeri.”
Ezt a fajta pénzkölcsön nyújtási szolgáltatást a hazai jogrend nem ismeri.
Két jogszabályhely rendelkezik a pénzkölcsön nyújtásról. Ptk. 523. § és a Hpt. 2. számú mellékletének I. Pénzügyi szolgáltatások 10.2. pontja.
Egyik esetben sincs arra lehetőség, hogy a rendelkezésre bocsátott pénzösszegtől eltérő pénzösszeget követelhessen a Hitelező az Adóstól.
A BAÉSZ 2011. áprilisában benyújtott büntető feljelentésére a Legfőbb Ügyészség Magánjogi Szakága megadta a választ, amivel minket igazol. Minden eddigi állításunkat alátámasztották azzal a törvényhely megjelöléssel, amellyel a forintfolyósítás jogszerűségét akarták alátámasztani a deviza kölcsön jogcímen történő követelése esetén.
Ptk. A pénztartozás. A kamat
231. § (1) Pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában – a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.
(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.
Az Ügyészség és a bankok több válaszlevélben fellelhető álláspontja szerint a devizában meghatározott kölcsönösszeg, ezen törvényhely alapján forintban átszámítva történő rendelkezésre bocsátása nem törvénysértő.
Ellenben egyértelmű számunkra az, hogy mivel erre a törvényhelyre hivatkozott az Ügyészség, elismeri, hogy a folyósított forintösszeg pénztartozás megfizetése.
Valóban, a Bankok a devizakövetelés ellenében előre folyósították a devizaösszeg forintban számolt vételárát, ami pénztartozás megfizetésének minősül, s ezt a Ptk. 231. §-a lehetővé is teszi.
Mivel a pénztartozás nem visszafizetendő, ezért nem is lehet kölcsönfolyósítás a devizaösszeg forintban átszámított folyósítása.
De ez egyúttal azt jelenti, hogy az ügylet nem kölcsönügylet.
Az ügylet során emiatt nincs lehetőség ügyleti kamat felszámítására, és nem keletkezett a hatályos törvényi rendelkezések értelmében pénzkölcsön tartozásuk az Adósoknak.
Ebből az következik, hogy a Bankok olyan szerződést kötöttek velünk, Adósokkal, amelyek esetén jogszerűen, kölcsön nyújtás okán sem a devizaösszeg követelésére nem volt lehetőség, sem pedig ügyleti kamatot nem lehetett erre felszámítani.
Ez esetben miről beszélünk?
Arról nem beszélhetünk, hogy a bankok vétlenek lennének, hiszen egyidejűleg követeltek
- árfolyam különbözetet a deviza vétele miatt,
- kölcsönkamatot a könyvelési csalás miatt, és
- árrést a vételi és eladási árfolyam alkalmazása miatt a folyósításkor és a törlesztéskor.
Arról ellenben beszélhetünk, hogy a MAGYAR ÁLLAM a Banki felmondáskor MEGÁLLÍTHATJA a folyamatot és a törvény értelmében meg is kell állítania. Hiszen az Adósok a közjegyzői okiratokban devizaösszeg kölcsön jogcímen történő megfizetésére vállaltak kötelezettséget, de a forintösszeg pénztartozás megfizetésének minősül a Legfőbb Ügyészség szerint is.
A devizaösszeg átszámítása forintra abszolút bizonyítéka annak, hogy nem történt deviza rendelkezésre bocsátás, nem történt pénzváltás, hanem, megtévesztve az Adósokat,
átszámítással pénztartozást fizettek meg, a devizakövetelés ellenében.
A megtévesztés során a forintot, mint hitelfolyósítást könyvelték fel a Bankok, eközben a devizát hiteltartozásként. Ez nem felel meg a valóságnak. A valóság nem más, mint vételár folyósítás.
A magyar állam felelőssége végzetes módon akkor fog bekövetkezni, ha a közjegyzők tanúsítják, hogy nekünk, Adósoknak van kölcsöntartozásunk, miközben a Bankok jogellenesen könyvelték le a forintot hitelfolyósításként és a devizát kölcsöntartozásként.
A BAÉSZ és A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM álláspontja szerint a Bankok felelőssége vitathatatlan.
A közjegyzőkön a sor, hogy a magyar nemzet érdekében cselekedjenek, és a törvény erejénél fogva utasítsák el a ténytanúsítványok kiállítását, mert a magyar családok nem kaptak pénzkölcsönt!
A HAZA NEM ELADÓ SEMMI PÉNZEN!
Forrás: Mit várnak a devizahitelesek?
Töviskesné Dsupin Judit Ibolya

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése