Ez lenne a Szárnyalás? Tömegesen csúsznak le a kisvállalkozások
Magunkhoz
képest jobban teljesítünk, de a versenytársakhoz képest nem – mondta
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke a Világgazdaság vállalati
hitelezésről szóló konferenciáján. Egy
elveszett évtized van mögöttünk, az uniós csatlakozás óta nem
zárkóztunk fel vásárlóerő-paritásban az EU-átlagához. Ennek okai a
szakértő szerint a felelőtlen kormányzás és a felelőtlen ellenzék volt
2008-ig, azt követően a válság, 2010 óta pedig a hibás gazdaságpolitika.
Ebben az időszakban visszaestünk a versenyképességi listákon, visegrádi
éllovasból leszakadó balkáni állammá váltunk.
Magyarország
a beruházásokban leszakadóban van, egyedül a feldolgozóipar beruházásai
emelkedtek az elmúlt időszakban, az összes többi nagy ágazat 15 évvel
ezelőtti szinten van a beruházási volumen tekintetében. Ilyen
körülmények között képtelenség növelni a GDP-t vagy a
foglalkoztatottságot. A legfőbb gond a jogbiztonság hiánya, az üzleti
szféra nem érzi azt, hogy hosszú távon megtérülhet itt a befektetése. 13
új adót vezettek be, az ágazati adók meghaladják a nemzetgazdaság
profitadóját, a bankadó önmagában magasabb, mint a társasági adó a
teljes gazdaságban. Ez megrendíti a tulajdonbiztonságot, ami gátolja a
beruházásokat. Az államosítási és versenyellenes kormányzati magatartás
sem szokványos, más országokban versenyt generálnak, és szabályozással
szorítják le az árakat a közműszektorban.
Az
idén Magyarországon mindössze 8 ezer új lakás épült, ami nagyon kevés.
Az is probléma, hogy a legjobb, legvállalkozóbb szellemű munkaerő
kivándorol. A multinacionális cégek sokkal jobban viselik a rossz
gazdaságpolitikát, mint a kisebb vállalkozások, amelyekre tömeges
lecsúszás jellemző.
Vértes
szerint adattorzításokkal válaszol a kormány a jelenségre. Nem javulnak
a munkaerőpiaci statisztikák. Iparosításra nincs szükség,
Magyarországon nagyobb az ipar részaránya, mint Németországban, nálunk
inkább a szolgáltatásokat kellene növelni. Mesterséges módon, választási
okokból rezsicsökkentést kényszerítenek ki, de a világpiaci energiaárak
ellenében nem lehet ezt fenntartani csak úgy, ha az adófizetők pénzéből
finanszírozzák a gazdagok magas fogyasztását.
A bankrendszerrel
kapcsolatban nincsenek eredmények, a nem teljesítő hitelek aránya
továbbra is nő, amire nem született megoldás. A fogyasztás növekedése
2001-2014 között a legalacsonyabb a régióban, még Ausztriát is alulmúlja
– mondta a szakember.
A
tervek és a megvalósítás között óriási különbségek vannak. A 2011-es
konvergencia program 3 százalék fölötti éves átlagos GDP-növekedést
ígért, az EU-prognózis alapján a tény mindössze 0,6 százalékos. Ez
havonta 60 ezer forintnyi veszteség családonként. Az államadósságnak a
nyugdíjpénztárak államosítása után 70 százalék alá kellett volna mennie,
de továbbra is 80 százalék fölött van, ami azt jelenti, hogy valójában
nőtt az államadósság. A kamatfeláraink is a legmagasabbak a régióban,
nálunk a legköltségesebb finanszírozni az államadósságot.
(vg.hu )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése