Négy év alatt az Orbán-kormány, amely úgy vette át a kormányzást, hogy mindent feláldozó harcot hirdet az államadósság ellen, összesen 3000 milliárd forinttal növelte az államadósság mértékét az Államadósság Kezelő Központ tájékoztatása szerint.
Orbán
Viktor négy évvel ezelőtt szabadságharcot hirdetett az államadósság
ellen. Ennek érdekében a ciklus során számos adósság-szabályt hozott a
kétharmad – amelyet később, bonyolultságuk és betarthatatlanságuk okán
fel is függesztettek. Az államadósság csökkentésének érdekében az
államháztartás hiányát is igyekezetek – sajátos eszközökkel – 3 százalék
alatt tartani. Korábban megírtuk: mindez szemfényvesztés csupán, hiszen
a magánnyugdíj-pénztári befizetések államhoz visszaterelése nélkül most
is 4 százalék fölött lenne a büdzsé hiánya.
A
számok, amelyeket most az Államadósság Kezelő Központ tett közzé, arról
árulkodnak: a szabadságharc csúfos kudarcba fulladt. Az utolsó, teljes
egészében a szocialista kormány által irányított év végére, 2009
decemberében 18 964 milliárd forint lett a teljes adósságállomány. 2010
végére ez a szám 20 041 lett, vagyis ezermilliárd forinttal ugrott meg
azonnal a tartozás.
A
2011-es évben a központi költségvetés 3000 milliárddal gazdagodott, a
magánnyugdíjpénztárak teljes vagyonának lenyúlásával. Akkoriban a
kormányzati kommunikáció központjában az állt: a teljes összeget az
adósságállomány csökkentésére fordítják majd. Oly annyira elkötelezett
volt a kétharmad, hogy külön pénzalapot hozott létre, amelybe az
állampolgárok maguk is utalhattak, csakis a szabadságharc győzelemre
segítése érdekében.
A
tetemes összeg felhasználása után 17 ezer milliárd körülire várnánk az
év végi adósságot. Csalódnunk kell. 2011. december 31-én a magyar állam
21.426 milliárd forinttal tartozott hitelezőinek. Vagyis újabb egy év –
és 3000 milliárd elteltével – 1400 milliárddal nőtt az adósság. 2012
végére minimális csökkenést sikerült elérni: 20 720 milliárdon állt a
mutató. Nem sokáig. A tavalyi évet megint növekedéssel, 22 ezer
milliárdos mínusszal zártuk.
Vagyis:
3000 milliárdnyi megtakarítás elégetése után az egyenleg a
kormányváltáskori szinthez képest 3000 milliárdos adósságnövekmény. Ha
ehhez a két számhoz még hozzáadjuk a 2500 milliárdnyi megszorítást,
amelyet a kabinet léptetett életbe, összesen – a ciklus teljes egészét
nézve 2,5 százalékos GDP-emelkedés mellett – 8500 milliárd forinttal
lettek a magyar állampolgárok soványabbak. Ebből kétszer lehetne
felépíteni a paksi bővítést, külső segítség nélkül.
Vagyis a végső összeg: 11500 milliárd forint.
(Stop)
Gazdasági bővülés helyett nagyobb egyenlőtlenség és szegénység
Recesszióhoz sok, érdemi térségi felzárkózáshoz, az államadósság csökkentéséhez, vagy a fokozódó egyenlőtlenség és szegénység kezeléséhez kevés az a szerény iramú növekedés, amelynek tényét ugyan az OECD hétfőn délelőtt közzétett „magyar szemléje” elismeri, de egyúttal igen aggasztónak tartja a nagyon lassúnak ígérkező potenciális növekedési ütemet, aminek emeléséhez átláthatóságra, kiszámíthatóságra, a fékek és ellensúlyok jó működésére lenne szükség.
Szükségtelen
költségvetési lazítás, élénkülő állami beruházások, béremelések és
uniós pénzek révén a magyar gazdaság nekilódulni látszik ebben az évben,
de jövőre már lassul is az iram – írja a magyar gazdaságot elemző
szemléjében az ipari államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és
Fejlesztési Szervezet (OECD), amely hétfőn délelőtt ismerteti a
tanulmányt a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Két évvel ezelőtt, 2012
márciusában foglalkozott utoljára részletesen a magyar gazdasággal az
OECD, akkor külön fejezetet szentelve az egészségügy helyzetének. Most
górcső alá vészi a versenyt olykor korlátozó üzleti környezetet,
valamint a munkaerőpiacot és -mobilitást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése