Angol kutatók
publikálták nagy médiavitát kiváltva, hogy a tanulásért szintén a gének a
felelősek. Vagyis az egy fajhoz, rasszhoz tartozó egyedek
génkombinációja egyszerűen nem enged egy bizonyos szint felé, így vannak
butább nemzetek és nagyobb kvalitásokkal rendelkezők géntérképeik
meghatározása alapján. A butább nemzetek nehezen fejlesztenek a világon,
inkább használják mások találmányait, tudásanyagát. De mivel nem tudnak
egy szintnél tovább lépni, így nem képesek önszervezésre, sokszor
öngondoskodásra, mert a rendelkezésükre álló tudásanyagot sem képesek
elsajátítani, megfelelően felhasználni, az életükbe átültetni készség
szinten.

A
tanulmányban kifejtésre kerül, hogy a kutatásban 11 ezer egy- és
kétpetéjű, különböző rasszú 16 éves ikerpár tanulmányi eredményeit
vizsgálták meg. A kutatók összehasonlították a génállományukon száz
százalékban osztozó ikrek vizsgaeredményeit azokéval, akiknél ugyanez az
arány 50 százalékos volt. Úgy találták, hogy a különbségek mintegy 58
százalékáért a gének felelősek, míg a környezeti hatások csak 29
százalékkal esnek latba. Érdekes az is, hogy a jelek szerint az öröklött
tulajdonságok leginkább a természettudományos tárgyaknál jelennek meg
(például a biológiánál, a kémiánál és a fizikánál), a legkevésbé pedig a
humán tárgyak esetében (például a művészeteknél) –, előbbieknél 58,
utóbbiaknál pedig 42 százalékos súllyal. Kitérnek arra is, hogy
amennyiben elfogadjuk az eredményeket, az azt jelenti, hogy a gyengébb
tanulmányi eredményekért nem kizárólag az oktatók és az intézmények a
felelősek. „Az érettségi eredmények különbözősége sokkal inkább
köszönhető a genetikának, mint az iskolai vagy családi környezetnek” –
mondja Robert Plomin kutatásvezető. Nicholas Shakeshaft PhD-hallgató, a
tanulmány egyik szerzője szerint levonható az a következtetés is, hogy
az olyan egységesített oktatási rendszereknél, mint amilyen az angliai
is, jobban kiütköznek az öröklött tulajdonságokból fakadó
teljesítménykülönbségek, mint a rugalmasabb rendszerekben. Azonban
egyáltalán nem szabad alábecsülni az iskolák szerepét. Bár véleményük
szerint az erősebb és gyengébb iskolák közötti különbségek nem
számítanak annyira, az azonban nagyon lényeges, hogy oktatáshoz jutnak-e
a fiatalok vagy sem. Szerintük a legszerencsésebb az lenne, ha minden
fiatal saját adottságainak megfelelően, személyre szabott oktatásban
részesülne, de legalábbis növelnék a mindenkit egyformán kezelő rendszer
rugalmasságát.
Dr. Claire Haworth, a Warwick Egyetem munkatársa a témára reflektálva
kijelentette, szerinte már a tanári képzésben is érinteni kellene a
genetikát, így a jövendő pedagógusok jobban megérthetnék, miben
különböznek a gyermekek tanulási képességei.
A kutatók azt is fontosnak tartották leszögezni, mivel egész
populációkat vizsgálnak, mindez nem azt jelenti, hogy a genetika az
egyes egyének esetében 60 százalékban felel az elért eredményekért,
hanem az egyének közötti különbségek 60 százalékára szolgál
magyarázattal. „Az örökletesség nem állandó, ha a környezeti hatások
megváltoznak, megváltozhat a genetika tanulmányi eredményekre gyakorolt
hatása is” – magyarázta Plomin. Az új eredmények fényében kijelenthető,
hogy a tanulás és a genetika között jóval szorosabb összefüggés áll
fenn. A jogvédők viszont nem a kutatási eredmények valódiságát vagy
létjogosultságát kritizálják, hanem azért keltek birokra a sajtó
nyilvánosságán keresztül, mert szerintük ez alapot szolgáltat a
későbbiekben szélsőséges, kirekesztő politikai megnyílvánulásoknak,
fajfenntartási eszmék terjesztésére. Mint ahogy London polgármestere,
Boris Johnson fogalmazott egyik beszédében (ami Anglia és Amerika szerte
is mélységes tabunak számít a tudatos népbutítás sikeressége miatt),
miszerint elsősorban a magas IQ-val rendelkező tanulók oktatására
kellene fordítani a rendelkezésre álló forrásokat, vagyis a tehetségeket
célszerűbb támogatni akik előrébb vihetik a világot, mintsem
alacsonyabb tudásbelieket beemelni, akik nem tudnak az a bizonyos szint
felett teljesíteni. Magyarán az integráció felesleges pocsékolás
tudásbeliségben is és anyagiakban is. „Bármit is gondoljanak az
IQ-tesztekről, az esélyegyenlőséget illetően releváns, hogy fajunk 16
százalékának 85 alatti az IQ-ja, míg 130 feletti értékkel 2 százalék
rendelkezik” – mondta el a városvezető.
Bajtársak! Tanulásra fel! A magyar gén első osztályú tudásgyűjtő, hasznosító, feltaláló szivacs! Ezt sugallja a JÓZAN PARASZTI ÉSZ - kifejezésünk is, ami mindent megold, mindenen átlendül nagyobb akadályok nélkül, könnyűszerrel!
Dr. Madarasi Pál
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése