Az afganisztáni
missziót már így is úgy emlegetik az Egyesült Államok katonai köreiben,
mint a legnagyobb kihívást jelentő katonai akciót a második világháború
óta. A US Army a saját bőrén tanulja meg, hogy nem a legkönnyebb egy
olyan területen "stratégiai" (értsd: tönkrevertek minket, angolosan
távozunk) visszavonulást végrehajtani, ahol minden bozótban ott ül az
ellenség, ráadásul az Oroszország felé fekvő kivonási utakat az USA az
ukrajnai eseményekhez kapcsolódó szankcióival sikeresen lezárta maga
előtt.
A
Pentagon előtt komoly feladat áll. 30.000 katonát, 48.000 harcjárművet
és 81 millió darab különféle hadfelszerelési eszközt kell kivonniuk
2014-ig Afganisztánból. A távozó eszközök összértéke 33 milliárd dollár.
Nyilván érzékenyen érintené az Egyesült Államokat, ha véletlen ezekből a
tárgyi tételekből több az ellenségeik kezére kerülne.
Amerikai katona valahol Afganisztánban.
A
legkényelmesebb szárazföldi kivonási útvonal az afganisztáni Tremez
városából indul, Üzbegisztánon és Kazahsztánon át, belépve
Oroszországba, majd Lettországba. Itt felpakolni a rigai kikötőben, és
az Atlanti-óceánon át hazaérni. Ezzel a probléma a fent említett,
miszerint az USA az ukrajnai események kapcsán sikeresen szembeállította
magával Oroszországot, ezért erre már nem mehetnek, annak ellenére,
hogy a felszerelések 75%-a ezen az útvonalon érkezett annak idején.
A
másik potenciális útvonal Pakisztánon keresztül vezet, akivel nincs túl
jó kapcsolata az Egyesült Államoknak szintén, a Bin-Laden eset miatt.
Katonai és gazdasági szakértők szerint a légi kivonás hozzávetőlegesen
tízszerese lenne költségek tekintetében a szárazföldinek.
Washington
ismét "sikeresen" erőpolitizált. Olyannyira megmutatták mindenkinek,
hogy bármit megtehetnek, hogy az afgán kalandot befejező milliárdos
költségek láttán az Egyesült Államok diplomatái elgondolkozhatnak, hogy
bizony lehetne ezt jobban is csinálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése