Az Orbán-kormány tisztában van vele, hogy Azarov sorsára jut

Decentralizálja a kormány az államigazgatást, a minisztériumok egy részét kiszervezik a fővárosból. Az államigazgatás szervezetét alapjaiban nem érinti a változás, gyakorlatilag az adminisztráció fizikai áthelyezéséről van szó, az átmeneti káosz és néhány személycsere után minden ugyanúgy megy tovább, mint a második Orbán-kormány idején.

Lázár János szerint a vidéket vidékről kell irányítani, ezért költöztetik a minisztériumokat, - ami rövid és lényegre törő, ám semmit mondó válasz arra a kérdésre, miért kell minél hamarabb kiszervezni a fővárosból az adminisztrációt.

Ha a decentralizálás miértjét akarjuk megérteni, nem önmagában véve kell nézni az államigazgatást, hanem térségi viszonylatban. Kelet-Európában folyamatban van a két nagyhatalom érdekszféráinak újraosztása. A geopolitikai átrendeződést már most tucatnyi felforgatási kísérlet, a két nagyhatalom haderő-összpontosítása, éles gazdasági és politikai változások kísérik. Egy szomszédos ország már belebukott abba az egyensúlyi politikába, amivel az Orbán-kormány még csak most kezd próbálkozni.

Rém egyszerű a helyzet: a kormány számára egyértelművé vált, hogy nem kell se jelentős politikai ellenfél, se katonai erő az államhatalom hirtelen megdöntéséhez. A térségben zajló folyamatok arra világítottak rá, hogy a tabuk ilyen téren is ledőltek, bármelyik térségi állam áldozatává válhat az egyik nagyhatalom váratlan huszárvágásának, egy ilyen folyamat pedig kizárólag politikai akaratot és pénzt igényel (a nagyhatalom részéről).

Hogyan bukott meg a legitim ukrán kormány?

2013 augusztusában az USA összevont kétezer fizetett zsoldost Bécs környékén. Az USA saját civil szervezeteket hozott létre Ukrajnában, melyeket a legitim hatóságok számára ellenőrizhetetlenül, készpénzben fizettek, így a hatóságoknak fogalma sem volt arról, valójában mennyi embert tudnak mozgósítani. Szeptemberben a civil szervezetek megkezdték a polgári elégedetlenség szítását. A kormány tevékenységével elégedetlen civilek (ilyenből mindig rengeteg van) utcára vonultak. Közéjük lassan beküldtek néhány tucatnyi zsoldost, akik civil öltözetben utcai harcot kezdtek a tüntetéseket biztosító rendőri erők ellen. Októberre a tüntetéseknek rengeteg sérültje volt, a fizetett szervezetek sátrakat építettek a belvárosban. Ezt a területet már inkognitóban működő fizetett zsoldosok biztosították, a rendőri erők nem tudtak bejutni aránytalan erőszak alkalmazása nélkül. Novemberben a civil ruhában működő zsoldosok lassan elkezdték elővenni a katonai felszereléseket, egyre több egyenruha, taktikai mellény, golyóálló mellény volt látható. A militáns szélsőjobboldal megfizetésével az utcai harcokat állandósították.

Ekkor a kijevi kormány megdöntésén alig néhány száz fő dolgozott tevőlegesen, ennek nagy részét is a fizetett szélsőjobboldal tette ki. Januárra az utcai harcokat mesterlövészekkel radikalizálták. Eddigre többszáz zsoldos lett átcsoportosítva a fővárosba. Elfoglalták az Oktatásügyi Minisztériumot, a Mezőgazdasági Minisztériumot, az Igazságügyi Minisztériumot. Februárra az államigazgatás bár nem volt egyetlen idegen politikai erő ellenőrzése alatt sem, működése fizikailag ellehetetlenült. Elfoglalták a bíróságokat, februárban egy alkalommal pedig megrohamozták a parlamentet, amit több ezer rendőr sem tudott megakadályozni. A kormánypárti politikusok nagy többsége eddigre elmenekült az országból.

Kijev - "tüntetők" az Igazságügyi Minisztériumban. A kormány eltávolítása óta a minisztérium zavartalanul végzi a dolgát, az alkalmazottak nemzetközi hitelből fizetést kapnak.

Március elejére új kijevi kormány alakult. Olyan politikusokból, akik hajlandók voltak pénzért oda szavazni, ahova kell. Cserébe kaptak egy széket a parlamentben. Ennek érdekében akár a börtönből is előszedték őket, de sokan épp akkor értek haza az Egyesült Államokból.

A kijevi kormány megdöntésének nem volt árulkodó belpolitikai előzménye. Nem volt kontrollálhatatlanul megerősödött párt, nem volt az állam erőszakmonopóliumát fenyegető félkatonai szervezet. Egy nagyhatalom politikai akarata és kétezer zsoldos kellett hozzá. A változás külföldről fizetett zsoldosokkal történt, melyben a hazai szélsőjobboldal megfizetése volt a katalizátor, ami főként amiatt volt szükséges, hogy a politikai átmenetnek hazai résztvevője is legyen. Az új kijevi kormány külföldről fizetett politikusok maroknyi csoportja. Sokan közülük ismeretlenek voltak, senki nem gondolta, hogy a következő héten több minisztérium élén állnak majd. Ezek a minisztériumok mind egy helyen voltak, néhány utcányira egymástól. Elfoglalásukat követően csak a vezetőket cserélték le (vagy lőtték le), az állami alkalmazottak a helyükön maradtak. Ennek biztosítására az új kijevi vezetést jelentő alig 4-5 fő annyi pénzt kapott, amennyi az állami alkalmazottak munkában tartásához szükséges. A kormány eltávolításának semmilyen lényegi következménye nem volt az államigazgatásra nézve, az apparátus az új kormánynak adott hitelekből azóta is működik.

Miért jó az Orbán-kormánynak az államigazgatás decentralizálása? Mert félnek. Az Orbán-kormány ugyanazt az egyensúlyi politikát akarja folytatni, amivel a mostanra megbuktatott Azarov-kormány is megpróbálkozott. Az Azarov-kormány tagjai ma a világ különböző országaiban szétszórva élnek, és ehhez se komoly belpolitikai erő, se jól szervezett ellenzéki fegyveres erő nem kellett. Rettegnek attól, hogy az egyensúlyi politikát a két nagyhatalom közül az egyik megelégeli, és Budapesten is lehet egy ukrán Majdan. Egy az Orbán-kormánynál jóval keményebb maffia-háttérrel rendelkező kormány eltávolítása hazai erőforrások nélkül augusztustól februárig megvalósítható volt. Ennek a puccs szempontjából látható része mindössze két hónap volt. Ha most van kétezer zsoldos Bécsben (vagy épp Kalinyingrádban), novemberre nincs Orbán-kormány. Ez egy igen abszurd lehetőség, de lényegében ez lenne az ukrán Majdan magyar megfelelője. A kormány ennek elkerülésére nagyon mesteri lépéseket tesz. Hatalomtechnikai szempontból igen magas szinten készülnek egy felforgató művelet elhárítására.

Vajon szükség van-e erre? Megtett-e mindent az Orbán-kormány annak érdekében, hogy a nép támogatását elnyerje, hogy az embereket ne lehessen pillanatok alatt utcára vinni? Nem tett meg mindent. Munkanélküliség van, nyomor van, és kilátástalanság. Az embereket pillanatok alatt utcára lehet vinni. Ez csak pénz és politikai akarat kérdése. 

Molnár István