Euroszkeptikusok, szélsőségesen nacionalisták és neonácik kerültek az
Európai Parlamentbe. De mi van a sajtóban csak „sokként” vagy
„földrengésként” emlegetett jelenség hátterében? A válasz egyszerű: a
földrajz - állítja a holland Josse de Voogd. Az
általa készített térképeken nagyon jól látszik, hogy a jobboldali
populizmus merre népszerű Európában, és hogy ez hogyan esik egybe a
legutóbbi EP-s szavazások eredményeivel. Az európaiak választási
szokásai ugyanis évszázadok óta eléggé állandóak: a nagyvárosok
tipikusan baloldaliak, míg a közvetlenül mellettük fekvő vidék az
országok zömében jobboldali. Fordítva van ez Svédországban és
Norvégiában például, ahol éppen a nagyvárosok húznak jobbra.
A The Economist szerint
történelmi és földrajzi okai is vannak a jobboldali irányvonalak
elterjedésének. A svéd puszták, Kelet-Anglia, Észak-Kelet Franciaország,
a belga Flandria és az olasz Pó-folyó deltája mind sík területek és
mind jobbra szavaz, míg a dombos-hegyvidékes észak-angliai Cumbria,
Dél-Nyugat-Franciaország és az Alpok nagy része a hagyományosabban a
baloldali pártokra szavaz.
Történelmi tekintetben is fel lehet
fedezni egybeeséseket: az ipari területek, mint Észak-Nyugat-Anglia vagy
Katalónia balra szavaz, míg a dél-holland területek, az észak-belga
Flandria vagy Elzász jobbra húz.
Hírfigyelő Szolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése