A demokrácia illúziója

Az Országos Bírósági Hivatal nyilvántartása szerint ma 147 párt indulhatna az országgyűlési választásokon, ennyi a hivatalosan bejegyzett, engedélyezett pártok száma. Érdemes elgondolkoznunk azon: ennek ellenére miért csak tucatnyi párt tud általánosan ismertté válni és indulni a választásokon?

Amikor a rendszerváltó kékszalagosok megvezették a népet a demokrácia illúziójával, még nagyon sokan elhitték, hogy a demokrácia tényleg az a politikai rendszer, ami az állampolgároknak a legnagyobb fokú szabadságot adja. Hogy is lehetne másként? Hiszen szabad egyesülni, szabad gyülekezni, bárki alapíthat pártot és indulhat a választásokon, képviselvén azt, amit szabad elhatározásából képviselni akar. Legalábbis látszólag.

"Nemzetközi közösség" - a Kékszalag Bizottság elnevezés a szabadkőműves viseletből ered

Mostanáig ez az illúzió stabilan tartotta magát. 25 év alatt rengeteg párt alakult, rengeteg, különböző társadalmi csoporthoz tartozó ember gondolta úgy, hogy általa vallott értékeket politikai síkon is képviselni fog.

Ennek ellenére, a 2014-es áprilisi országgyűlési választásokon mégis csak tucatnyi pártra lehet szavazni. Miért van ez így?

Mert arra senki nem gondol, hogy a politizáláshoz tőke kell. Százszámra jönnek létre ilyen-olyan pártok, akiket aztán senki nem fog ismerni. Egy-egy radikális párt a nagy nehezen összeszervezett egyszeri botránytörténéssel fel tudja hívni magára a figyelmet, de terjeszkedni ők sem tudnak, mert nincs mögöttük tőke. Pártot alapítani nem politika, hanem befektetés. Olyan befektetés, amit csak a legpénzesebbek engedhetnek meg maguknak: milliárdok befektetésével sok ezer milliós költségvetéshez férnek hozzá. Azt követően négy év van arra, hogy kellő ravaszsággal és merészséggel a befektetés megtérüljön. Ennyi a demokrácia.

Egy párt országos szervezetének kiépítése, ismertté tétele és összesített elsőéves kiadásai meghaladják az 1,2 milliárd forintot. Ez csak az első év. Ha a párt tovább akar működni, az első milliárdon felül is további befektetők kellenek. Emiatt van az, hogy csak tucatnyi pártra szavazhatunk. Mert egy kezünkön meg tudjuk számolni, hány olyan befektető van, aki magyar pártok alapításával csinál profitot.

Mostanra ezek a befektetők is letisztázták egymás közt az alá-fölérendeltségi viszonyokat. A magyar pártpiacon jókora nagytakarítás következik, a kishalak kihullanak, csak a nagyhalak maradnak benn a játékban. A kétharmados pártot felfuttató befektető ugyanis úgy döntött, hogy nem akar kockáztatni, nem elég jövedelmező a befektetés, ha más kalandvágyó pénzemberek is közbeavatkozhatnak. Ezért a pártok jelöltállításaival kapcsolatban ma már igen szigorú követelmények vannak, alig tucatnyi párt lesz, aki egyáltalán fel tud állítani egy országos listát és indulhat a választásokon. Aki nem tud országos listát felállítani, azt pedig törölni fogják. A következő parlamenti ciklus alkalmából több mint 130 párt fog megszűnni.

Ők azok, akik nem tudták, hogy a pártpolitika csak a nagytőkések játszótere. A pártpolitika olyan lezárt terület, ahova csak milliárdosokkal a háta mögött tud bejutni valaki. Olyan szabadság ez, ami csak a pénzes emberekre vonatkozik, egy olyan társadalomban, ahol egyébként is csak a pénzes embereknek van mozgástere. Ez a demokrácia illúziója. Vajon meddig lehet még fenntartani?

Fenyvesi Áron

A kinálatra nem panaszkodhatunk! Csak silány a minőség…

Száznegyvenhét párt indulhatna az április 6-ai országgyűlési képviselő-választáson, az Országos Bírósági Hivatal nyilvántartásában ennyi párt szerepel. Minden harmadik a legutóbbi parlamenti választások után alakult meg. Az elmúlt évben 23 pártot jegyeztek be a bíróságokon, a következőket: A Válasz Párt; Aquila Párt; Együtt – a Korszakváltók Pártja; Együtt 2014 Párt; Elégedetlenek Pártja; Élhető Magyarországért Párt; Ellenzéki Párt; Határon Túli Magyarok Pártja; Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt; Magyarországért Demokratikus Párt; Magyarországi Cigányok Pártja; Magyarországi Cigánypárt; Modern Magyarországért Mozgalom Párt; Negyedik Köztársaság Párt; Nemzeti Érdekért Párt; Országunkért Közösen; Párbeszéd Magyarországért Párt; Rend, Szabadság, Jólét Párt; Seres Mária Szövetségesei; Sportos és Egészséges Magyarországért Párt; Szabad Magyarok Pártja; Új Független Párt; Új Magyarországért Párt.
Idén is bejegyeztek már négy pártot, ezek a következők: Szabad Választók Pártja, Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja; Szövetségben, Együtt Magyarországért; valamint Új Dimenzió Párt. A 2010-es országgyűlési választás előtti évben 26 pártot jegyeztek be a bíróságokon. Négy évvel ezelőtt, a parlamenti választás előtt 183 párt volt bejegyezve.
Hasonló pártalapítási hullám az 1990-es évek első felére volt jellemző. Bár sok, az 1990-es évek első felében alakult párt azóta megszűnt, 15 még ma is működik közülük. A mai parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, a Fiatal Demokraták Szövetségét (mai nevén Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget) 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.
Az 1995 előtt alakult, és ma is működő pártok közül még 1989-ben alakult meg a Magyar Demokrata Fórum (jelenleg Jólét és Szabadság Demokrata Közösség), a Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1990-ben a Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt, a Független Magyar Demokrata Párt, a Magyar Munkáspárt, a Szabad Demokraták Szövetsége-a Magyar Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt.
A ma is működő pártok közül 1992-ben jegyezte be a bíróság az 56-os Nemzeti Pártot, 1993-ban a Magyar Igazság és Élet Pártját, 1994-ben pedig a Peches Üldözöttek Szövetségének Pártját és a Függetlenek Választási Együttműködését.
Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha a jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.
(NOL)